Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)

2019-09-04 / 205. szám

VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com | 2019. szeptemberi I 7 V an-e értelme az ivóvíz­források tisztaságán munkálódni, amikor úgy is meghal mindenki, ha tiszta vizet iszik, ha nem? Bandika és Ervin a névtelen kocs­mában feszegették a kérdést, közben névtelen italt ittak, és nem tudták, milyen nap van éppen. Ekkor mondta be a rádió, hogy egy ellenzéki román parlamenti képviselő, bizonyos Ad­rian Dohotaru törvénnyel korlátozná a motorcsónakok, jet skik és egyéb hangos herkentyűk használatát a Kolozs megyei T amica-tavon. A képviselő szerint ezek az alkalma­tosságok ártanak a víz minőségének, a tó látja el ugyanis ivóvízzel Ko­lozsvárt. A korlátozási kezdeménye­zés mozgástere viszont csekély, mi­vel sok befolyásos embernek van telke a tó mellett, ők pedig nyilván fenntartják a jogot arra, hogy a vízen hangosan herkentyűzzenek. Monika Jankovská (Lubomfr Kotrha karikatúrája) Bandika és Ervin felidézték, ami­kor néhány éve nem is akartak a Tar­­nicára menni, de aztán egy falusi ka­nyarnál hirtelen felindulásból jobbra rántották a kormányt, és oda lyukad­tak ki. Megálltak egy idős házaspár által üzemeltetett étteremben. Kikér­ték az étlapot, és választottak. A tulaj donos-pincémő mondta, hogy amit választottak, az egyik sincs: vagy elfogyott, vagy nem is volt. Kértek tehát miccset, de a tulajnő azt mondta, az sincs. Hát akkor mi van ma? Hétfő. Meg kilátás van. Kértek tehát sört, mert az volt, azt itták a ki­látáshoz, fehér műanyag székekről. Azon is elgondolkodtak, vajon a Tamica szebb, vagy a némileg ka­­nyonosabb kiképzésű Málnapataki­­víztározó, amely Losonc ivóvizét adja. Annyiban maradtak, hogy ha­­sonlítgatni értelmetlenség. Visszatérve a névtelen kocsmába: Ervin megkérdezte Bandikét, ol­­vasta-e Bodor Ádám Éjszaka a Tar­­nicán című karcolatét, amely 1970. február 13-án jelent meg a kolozsvári Utunk című lapban. Bandika bólin­tott: nyilvánvaló. Az az a történet, amikor két ember egy hegynyereg­ben majdnem találkozik, a narrátor pedig megállapítja, hogy a környék sziklái olyan színűek, mint a régi an­gol nyelvkönyvekben. „MiszterX. és miszter Y. nejeik társaságában meg­tekintik a baromfiudvart. The ba­romfiudvar. The tyúk, the boíjú, the ló: soha nem tanultam meg angolul.” Szóval ezen a tavon akaija most betiltani az Adrian Dohotaru nevű USR-es képviselő a motorcsónaká­zást. Esélye nem sok, hiszen épp a múlt héten hasadt szét a román kor­mánykoalíció, miután az ALDE ki­lépett belőle. A Viorcia Däncilä ve­zette PSD-vei pedig senki nem akar koalícióra lépni, főleg nem a novem­beri államelnök-választásig, amelyen maga Däncilä is indul, de nem hogy a győzelemre, dobogós helyre sincs esélye. Fél óra volt még hátra a névtelen kocsma nyitvatartási idejéből. Ban­dika és Ervin kiitták névtelen italai­kat, hazamentek névtelen utcáikban hunyorgó, névtelen házaikba, ettek egy kicsit az ételből, aminek az volt a neve, hogy vacsora, majd bementek a háló nevű szobába, és befeküdtek a névtelen ágyaikba. Nem szerettek üres gyomorral elaludni. A szerző a Vasárnap munkatársa Rendőrök gyerekeinek megölésére biztatott egy orosz blogger ötévi szabadságvesztésre ítélték gyűlöletkeltés miatt Vlagyiszlav Szinyica bloggert, mert egy Twitter-bejegyzése úgy értelmezhető, hogy erő­szakra bujtott fel az ellenzéki tüntetések elfojtására beve­tett rendőrök gyerekei ellen. Szinyica bár elismerte, hogy be­jegyzése durva és etikátlan volt, de ártatlannak vallotta magát. A véde­lem nem fellebbezett. „Megnézik majd az aranyos, bol­dog családi fotókat, tanulmányozzák a helymeghatározást, és akkor a jog­rend hős védelmezőjének gyereke egyszer csak egyszerűen nem jön ha­za az iskolából. Helyette egy CD jön postán egy snuff-videóvaT’ - írta Szi­nyica. A snuff-videók valódi ember­ölést vagy öngyilkosságot bemutató felvételek. „Megrántott rendőrkar" Szintén elítélték hivatalos személy egészségkárosodást nem okozó bán­talmazása miatt három év szabadság­­vesztésre Ivan Podkopajevet. A férfi a tüntetésen maszkot viselve a vád szerint „agresszív vegyszert” fecs­kendezett a rendőrök arcába, ketten közülük orvosi ellátásra szorultak. Továbbá Danyila Beglec két évet ka­pott „egy rendőr karjának megrántá­sa” miatt. Védője kérte, hogy ne sza­badságvesztést szabjanak ki rá, mert a férfinak egy 2017-ben és egy 2019- ben született gyereket kell eltartania. Kizárt ellenzékiek Az ítéletek a vasárnapi fővárosi vá­lasztás miatti éles politikai küzdelem részei. A választási bizottság hétfőn közölte annak a 228 képviselőjelölt­nek a végleges névsorát, akik ver­senybe szállhatnak a 45 mandátu­mért. Korábban 57 jelöltaspiráns be­jegyzését utasították el, az ellenzék képviselői közül csak egynek sikerült a bíróságon sikerrel megfellebbeznie a kizárást. Az ellenzéki és a független jelöltek bejegyzésének elutasítása miatt Moszkvában július óta rend­szeresek a hétvégi tüntetések. A ha­tóságok a kizárást a támogató aláírá­sok hamisságával és formai okokkal magyarázták, az érintettek szerint a Kreml rendelkezett így. A többnyire nem engedélyezett tüntetések ellen a rendvédelmi szer­vek keményen léptek fel, több mint 1700 embert állítottak elő. A bírósá­gok több tucat, szervezőnek minősí­tett embert elzárásra, több százat pe­dig pénzbírságra ítéltek. Tizennégy ember ellen tömeges rendbontás cí­mén folyik eljárás. Az Állami Duma a bizottsága külföldi beavatkozás után nyomoz. (MTI) Kereskedelem az esőerdő füstjében DUDÁSTAMÁS J úniusban az Európai Unió még nagy győzelemként mutatta be a Mercosur országokkal alánt szabadkereskedelmi szerződést. A Brazíliát, Argentínát, Uruguayi és Paraguayi magába foglaló latin-amerikai csoporttal az unió már húsz éve folytat szabadke­reskedelmi tárgyalásokat, és többszöri elakadás után végre sikerült tető alá hozni az egyezményt. Kereskedelmi konfliktusokkal teli világunkban minden szabadkereske­delmi egyezmény sikernek számít, de gyorsan kiderült, hogy nem min­denki feltétlen híve a megegyezésnek. Pedig papíron az EU és a Mercosur által aláírt egyezmény jól mutat. A két csoportnak összesen 780 millió la­kosa van, akik a világ össztermékének mintegy negyedét hozzák létre. Az egyezmény célja, hogy a részt vevő országok között fokozatosan eltűnjenek a védővámok és más korlátozó intézkedések. Az európai válla­latok szabad utat kapnának a nagy gazdasági potenciállal rendelkező Mer­cosur országok piacaira, mintegy 4 milliárd eurónyi vámköltséget megta­karítva. Európa számára pedig elsődlegesen az ipari termékek piaca fon­tos, fő versenyelőnyünk éppen ezen a téren mutatkozik meg. Nem vélet­len, hogy az európai autóipar a szabadkereskedelmi egyezmény egyik legnagyobb támogatója, hiszen az autógyártók profitálnának belőle a leg­többet. A Mercosur országok cserébe kedvezőbb feltételekkel juthatnak be az EU mezőgazdasági termékpiacára, amely a világon a legvédettebbek közé tartozik. Az egyezmény szerint a mezőgazdasági termékek mintegy 90 százaléka fokozatosan vámmentessé válik, és a többi termék is kedvezőbb feltéte­lekkel jutna be az unióba. Ez kulcsfontosságú a Mercosur országok szá­mára, Brazília és Argentína több mezőgazdasági termék vezető exportőre. A mezőgazdaság hosszútávon az EU egyik legérzékenyebb pontja, ami szinte minden szabadkereskedelmi egyezmény megkötésénél gondot je­lent. Most sem volt ez másként, az európai mezőgazdászok a Mercosur­­egyezményt is bírálták, és erősen kampányoltak ellene. Az egyezmény ugyan az európai exportőröknek is segít olyan termékek piacán, mint a csokoládé, a bor vagy a szeszes italok, de a kisebb termelők joggal tartanak a latin-amerikai versenytársaktól. Az Európai Bizottság elemzése szerint viszont az egyezmény nem veszélyezteti az európai mezőgazdászokat, de erről nincs mindenki meggyőződve. Az EU-Mercosur-egyezmény ellen kampányoltak a környezetvédők is, akik felhívták a figyelmet a latin­amerikai mezőgazdasági termelés fenntarthatósági problémáira. Ez főleg Brazília problémája, ahol az esőerdők áldozatul esnek a modem mező­­gazdasági termelésnek. Ennek a problémának a nyáron lángba boruló brazil esőerdők adtak nyomatékot, az erdőtüzek száma ugyanis évtizedes tetőpontra emelkedett. Áz erdőtüzek nagy része miatt éppen a mezőgazdasági termelők a felelő­sek, akik a felégetéssel akarnak új termőterületeket kialakítani. A lángoló esőerdőkről készült drámai képsorok megtették a hatásukat, és több EU-tagország is jelezte, hogy az erdőtüzek miatt blokkolni fogja a szabadkereskedelmi egyezményt. A legkritikusabb hangnemet Emmanuel Macron francia elnök ütötte meg, aki parázs vitába keveredett Jair Bolso­­naro brazil államfővel. A bíráló országokhoz gyorsan csatlakozott Szlovákia is, a földművelési tárca rendkívül kritikus hangvételű közleményt adott ki a szabadkereske­delmi egyezménnyel kapcsolatban, amelyben kilátásba helyezte annak blokkolását. Hogy ebben az álláspontban mekkora szerepet játszik a lán­goló esőerdők védelme, és mekkorát a szlovák mezőgazdasági termelőké, az vitatható. A tény azonban az, hogy Szlovákia ezzel egy egyre növekvő csoporthoz csatlakozott, melynek lesz reális ereje, hogy blokkolja a meg­állapodást. Hogy erre valóban sor kerül-e, azt ma még nem tudhatjuk, de jól látható, hogy a globális klímaváltozás problémája egyre nagyobb sze­repet játszik a nemzetközi kapcsolatokban is. FIGYELŐ Babiö ügye szőnyeg alá söpörve Hétfőn Jaroslav Saroch főügyész leállította az Andrej Babis cseh kormányfő elleni büntetőeljárást a Gólyafészek szabadidőközpont építésének 50 millió koronás uniós támogatása ügyében. Bár a döntést még a prágai főügyészség felül­vizsgálhatja, de így is lényeges fordulópontról van szó az évek óta húzódó ügyben. A hatóságok ko­rábban a Babis elleni vádemelést fontolgatták, de álláspontjuk alap­vetően megváltozott. Az ellenzék követeli, hogy az ügyészség rész­letesen indokolja meg a döntést. „A kormányfő elleni büntetőeljárás leállítását mindkét választótábor a saját igazsága megerősítésének fogj a fel” - mutatott rá a Hospodár­­ské noviny cseh napilap. „Zeman elnök lesz az, aki a következő vá­lasztás után kinevezi az új kor­mányfőt, tehát továbbra is kezében tartja Babist. Az eredmény? Babis szolgalelkűségén az államfő iránt mit sem változtat a Gólyafészek­­ügy leállítása” - írta a lap. „A kételkedők aggályait, hogy az ügyet a szőnyeg alá söpörték, a döntés nem oszlatja el. Az ügyész­ségi eljárás bizalmas, abírósági tárgyalás viszont nyilvános lett volna. Csehország nemzetközi megítélése számára is az lett volna a jobb, ha az eredmény nyilvános bírósági tárgyaláson születik” - véli a Právo. A Mladá Fronta Dnes Babis nagy győzelmének látja a döntést. A Li­­dové noviny szerint újra megmu­tatkozott, hogy a cseh társadalom politikailag nagyon megosztott. Mindkét újság Babis tulajdonában van, kormányfővé való kinevezése után csupán egy vagyonkezelő alapba helyezte át cégeit. (MTI, úsz) Ebéd a Tamicán Érdemes-e leneseket tenni a zai ellen?

Next

/
Oldalképek
Tartalom