Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-04 / 205. szám
KULTÚRA WWWujszo.com | 2019. szeptember4. Áradás a gátak tövében, RÖVIDEN avagy irodalmi tábor az ártéren Beke Zsolt, a mexikói Paola PazYee, Juhász R. József és Mizser Attila (Nagy Hajnal Csilla felvétele) SZÁSZI ZOLTÁN Vajka. Minden olyan lehetőség, amely a fiatal tehetségek számára nyit, tágít és enged teret önmegvalósításhoz, alkotáshoz, művelődéshez - téve azt szakmai megalapozottsággal és odaadó figyelemmel - kiemelten fontos dolog a szellemi életben. Az éppen a sáncharcok közt hánykolódó szlovákiai magyar irodalomban különösen jó, ha van egy olyan hely is, ahol lazának tűnő, de mégis igen erős kötelékekkel egybefonva néhány napon át olyan fiatalok töltenek el együtt időt, akiknek valóban fontos a szellemi szabadság, a független alkotás, az irodalom! Nyitott térre vágynak, ezért született az ARTér. Tábora Dunánál Vaj ka, ez a betongátak mögé szorított falu idén nyáron a képzőművészet mellett az irodalomnak is teret, helyet, a sodródó szavaknak árteret adott. ARTér tábort. Olyan helyet, amelynek egész programjában a fő hangsúlyt az alkotás mellett az ismeretbővítésre, a szemléletek ütköztetésére, a látásmódok, eltérő gondolkodásmódok ismertetésére, a vitákra, a tartalmas beszélgetésekre, az izgalmas műhelymunkára helyezték. Az idei a második olyan alkotótábor volt, amelyet az Irodalmi Szemle, a nagy múltú és az egész magyar nyelvterületen elismert szlovákiai magyar irodalmi lap szervezett fiatal írók, a lap reménybeli szerzői számára Vajkán. Augusztus 13. és 17. között folyt a közös munka. Olyan, amely a tábor meghirdetéskor megjelent meghívó szerint az alkotómunka technikai kérdésein túl a szakma egyéb területein felmerülő dilemmák megvitatására is kiterjedt. Egy jó csapat, irodalmi megmérettetéseken átesett, eredményeket elért, folyamatosan dolgozó alkotók gárdája jött össze Vajkán. Napi három előadás és szabad alkotás volt a programjuk. Olyan érdekességekkel foglalkoztak a tábor idején, mint a Németh Zoltán által bemutatott, korunk igen érdekes problémáit bemutató biopoétika és a poszthumán jelenségek a költészetben, valamint a hálózatelmélet és az irodalomtudomány viszonya, a Polgár Anikó által ismertetett műfordítás-elmélet és - gyakorlat, a Beke Zsolt és Csanda Gábor által is elemzett kultúra és a sajtó viszonya, valamint a Juhász Tibor szerint bemutatott szociográfia és a tárca műfaji alakulása. Személyre szabottság Ami ezekben a táborokban külön jó, az a személyesség, a személyre szabottság. A kiemelt figyelem. A mostani résztvevők nagy része jelen volt az első Irodalmi Szemletáborban is, és szakmai emberi kapcsolataik folyamatos építésében a tábor is közrejátszik. Igen fontos eseménynek számít, hogy az Irodalmi Szemle szerkesztősége „Szemmel tartva” néven vándordíját alapított. Mégpedig azzal a céllal, hogy évente egy-egy fiatal alkotó, író, költő alkotói tevékenységére ráirányítsa a figyelmet, illetve minden lehetőség szerint segítse azt. Az elismeréssel a díjazott Richard Aradsky szobrászművész alkotását, egy különleges kisplasztikát birtokolhat egy éven át, de nem csak ezzel j ár a díj. A kiemelt alkotó egy évig különleges figyelmet is kap a folyóirattól, amely egyrészt kiemelt nyomtatott és világhálós publikációs lehetőséget biztosít neki. A lap szerkesztősége azt is vállalja, hogy a díjazott igényei szerint folyamatos szakmai segítséget nyújt pályája következő állomásához, ami lehet egy bemutatkozó kötet vagy valamilyen irodalmi pályázat, projekt előkészítése. Ezek mellett a szerkesztőség meglévő munkák menedzseléséhez, közönségtalálkozók megvalósításához is minden segítséget megad a díjazottnak. Szemmel tartás A „Szemmel tartva” díjat először az Irodalmi Szemle idei ARTér táborában adták át, és a szerkesztőség egyhangú döntése alapján Hizsnyai András író, képzőművész kapta meg az elismerést. Hizsnyai András, azaz Andrung Heinzelmann rajzsorozata, mely az idei januári Irodalmi Szemlében jelent meg, frenetikus hatást keltett! Az alkotó saját állítása szerint a Tsúszó Tudományos Akadémia társkurátora. S ha valaki így pozícionálja magát, a „legyél helyettem én” tsúszói filozófia alaptételéhez hűen, az figyelemre méltó alkotó. Záróra Egy táborban tábortűz szokott a táborzáró lenni. Az ARTér zárórendezvénye azonban egy olyan felolvasás volt a vaj kai községháza udvarán, amelyen Baranyai Dóra, Csillag Lajos, Gyurász Marianna, Guzák Klaudia, Hizsnyai András, Juhász Tibor, Mellár Dávid, Nagy Hajnal Csilla, Plonicky Tamás és R. Nagy Krisztián olvasott fel legfrissebb munkáiból az Irodalmi Szemle táborával párhuzamosan, ahhoz lazán kapcsolódó IN SITU képzőművészeti alkotóműhely művészeinek a táborban elkészült művei díszletében. Legyenek táborok. Alkotó és nem szekértáborok persze. Meg olyan gondos szervezők, mint az Irodalmi Szemle csapata, Mizser Attila és Nagy Csilla. Új kiállítási rekord a franciáknál Párizs. Több mint 1,3 millióan tekintették meg Párizsban az elmúlt öt hónapban a Tutanhamon egyiptomi fáraó sírkamrájából származó kincsekből összeállított, A Tutanhamon, az aranyfáraó kincsei című vándorkiállítást, ami új rekordot jelent a franciaországi időszaki tárlatok látogatottságában. „A Grand Halle de la Viliette kulturális központban 2019. március 23- án megnyílt Tutanhamonkiállításra eladott jegyek száma meghaladta az 1,3 milliót, ami túlszárnyalja az első, 1967-es kiállítás látogatottságát, amely 1,24 millió érdeklődőt vonzott a Petit Palais kiállítócsamokban, s amely rekordot azóta soha nem sikerült megdönteni” - közölték tegnap a rendezvény szervezői. A Párizsban szeptember 22-ig megtekinthető kiállítás nyitvatartási idejét a hatalmas érdeklődés miatt meghosszabbították: az utolsó három hétben este fél 11 -ig, pénteken és szombaton pedig éjfélig látogatható. - (MTI) Oscar-nevezett az Akik maradtak Budapest. Tóth Barnabás Akik maradtak című filmjét nevezi Magyarország nemzetközi film kategóriában az Oscar-díjra a magyar jelölésről határozó szakmai testület döntése alapján. Az Akik maradtak egy lélekemelő, könnyedséggel és melegséggel teli történet a szeretet gyógyító erejéről a második világháború utáni Budapesten. A film világpremierje a napokban volt az Egyesült Államokban, Kolorádóban a Telluride Filmfesztiválon. Az Oscardíjra nevezett alkotások közül az Amerikai Filmakadémia tagjai választják ki január elején az öt jelöltjátékfilmet, amelyek végül a legjobb nemzetközi filmnek járó Oscar-díjért versenyre kelhetnek. Ajelöltek listáját 2020. január 13-án hozzák nyilvánosságra. Az Oscar-díjak ünnepélyes átadása február 9-én lesz Los Angelesben. (MTI. k) A Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon életműdíjat kapott Julie Andrews. Velence. A 83 éves Oscar-díjas színésznő az Aranyoroszlán átvételekor elmondta, áldottnak érzi magát, hogy ilyen hosszú karrierje lehetett. Andrews, aki 1965-ben Mary Poppins alakjának megformálásáért kapott Oscar-díjat, megcsókolta és felemelte az oroszlánszobrocskát. „Még mindig csodálkozom rajta, hogyan lehettem én az a szerencsés lány, akit felkértek ezekre a fantasztikus szerepekre” - fogalmazott. Gyerekszínészként kezdte karrierjét a londoni West Enden, majd a Broadwayen folytatta. A Mary Poppins hozta meg számára a világhírnevet. Ezt követően olyan filmekben játszott, mint a Viktor, Viktória, A muzsika hangja vagy a Neveletlen hercegnő. (MTI) Életmüdíiat vett át Julie Andrews Julie Andrews az Aranyoroszlánnal (Fotó: tasr/ap) Fődíjat kapott az Ostrom Budapest. A fikciós témájú vizsgafilmek fődíját kapta meg Kovács István Ostrom című alkotása a Filmiskolák Nemzetközi Szövetségének versenyében. A rendező a legmagasabb pontszámmal lett első és megkapta a CILECT-díjat. Magyar produkció korábban nem részesült ebben az elismerésben. A díjat októberben adják át Moszkvában. A filmes iskolák legnagyobb nemzetközi szervezete, a 172 intézményt tömörítő CILECT minden évben versenyre hívja a vizsgafilmes alkotókat fikciós, dokumentumfilmes és animációs kategóriában. A Színház- és Filmművészeti Egyetem ebben az esztendőben a tavaly leforgatott 23 perces kisfilmet, az Ostromot indította a fikciós alkotások között. Ebbe a kategóriába a világ legkülönbözőbb részeiről 136 produkciót nomináltak. A benevezett filmeket azok az iskolák osztályozták, amelyek jelöltek filmet az adott kategóriában. Kovács István diplomafilmje 114 ponttal végzett az élen. Az Ostrom készítői az elmúlt egy évben már számos rangos magyar és nemzetközi elismerést kaptak, köztük az Amerikai Filmakadémia Diák Oscar-díját, a Magyar Filmkritikusok díját, a Magyar Filmdíjat, a luxemburgi CinEast Fesztivál közönségdíját és a BuSho fődíját. A Cannes-i Reklámfesztiválon Kovács István rendező vehette át a legjobb diplomafilmet megillető Young Director Awardot. Az Ostrom 1994-ben, a háború sújtotta Szarajevóban játszódik. Főhőse egy magányos bosnyák nő, aki elindul, hogy vizet találjon magának és hajat mosson várva várt randevúja előtt. A tervek szerint az Ostromból nagyjátékfilmet készítenek az alkotók. , (MTI)
