Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-20 / 219. szám
www.ujszo.com I 2019. szeptember 20. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Sok múlik az átmérőn Kis labda, kis foci, nagy labda, nagy foci B onyolult és megterhelő, pontosabban érzelmileg nehéz időszakon haladt keresztül Bandika és Ervin, miközben beállt az ősz. Pontosabban nem is beállt, hanem ránőtt, rákocsonyásodott a mérsékelt égövre. Az itt élők dermedve konstatálták, hogy a nap egyre halványabb sugárnyalábokat küld a térség felé, ráadásul ez a csökkenő tendencia márciusig csak fokozódni fog. Mármint, hogy nem a sugárnyalábok gyengébbek, hanem megszűri őket a fellegek rétege. Bandika és Ervin most is, mint mindig, aszerint a krédó szerint szervezték a napi rutinjukat, hogy ott segítsenek, ahol csak tudnak. Megneszelték például, hogy a térségben egyre többen járnak futballmérkőzésekre, ami így önmagában nem is baj, viszont azt is megneszelték, hogy a meccsre járók számának növekedésével egyenes arányban növekszik azoknak a száma is, akik a meccsekre újabban elmenni semmiképp nem szeretnének. Ervin szerint helyesebb, ha azt mondjuk: a meccsre járók számának növekedésével egyidejűleg a meccsre járók aránya fordított arányban csökken. Mindketten egyetértettek azonban abban, hogy bizonyos köröket a focilátogatás azért taszít, mert nem szeretnének közeli tanúivá válni az otthon elnyomott érzéseiket magukból a lelátókon kibuggyantó polgártársaik verbális és fizikai... buggy antásainak. Bandika szerint a meccsre pusztán a foci szépsége miatt kívánkozó ember számára olyan ez az újabbani meccsre járás, mint a választási részvétel: bajunk van ezzel is, meg amazzal is, arról nem is beszélve, hogy néhány dolgot felháborítónak és elfogadhatatlannak tartunk... de azért csak nem mondunk le a részvételről, hiszen minek kaptuk a részvétel jogát, ha önként lemondunk róla (és hát az emlékezetes mozzanatokról sem szeretnénk lemaradni - ha pusztán csak a legyenmitazunokáknakmesélni - alapon is). Ervin szerint felesleges ennyire túlbonyolítani a kérdést, hiszen a foci körüli világszenzáció, világhajsza, világmilliárdok és világőrület egyetlen apró módosítással kiküszöbölhető volna. Be kell vezetni, hogy a focilabda legyen sokkal nagyobb, mondjuk méteres átmérőjű. Megváltozna a nézők hozzáállása, az biztos. Látványosabb lenne a játék mindenképp, arról nem is beszélve, hogy a lelátók távoli szegleteiben ül ők jobban látnák a felejthetetlen momentumokat, meg azok is, akik látáskárosultak vagy gyenge a szemük, vagy épp nem találják a szemüvegüket, vagy messziről nézik a tévét. Teljesen megváltozna az egész. Persze az elején nyilván mindenki a haját tépné, hogy megölték a focit, a mi focinkat, sokrétűen triviális identitásunk egyik fontos halászbástyáját. .. de tudjuk, hogy minden változásra így reagál először az emberek többsége. Utána pedig úgy megszokják, hogy már nem is fog kelleni nekik a régi. Kis labda, kis foci, nagy labda, nagy foci - hagyta helyben a hipotézist Bandika, majd rumot nyelt. A szerző a Vasárnap munkatársa Orbán Viktor a Türk Tanács budapesti ülésének résztvevőivel (Cartoonizer) Minden negyvenedik másodpercre jut egy öngyilkosság a világon Minden negyvenedik másodpercben önkezével véget vet valaki az életének a világon - derült ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentéséből. Több ember hal meg öngyilkosság miatt, mint háborúban. A szervezet szerint az öngyilkosság „globális egészségügyi kérdés”, amely minden korcsoportot, nemet és régiót érint. A mutatók szerint az öngyilkosság a második leggyakoribb halálok a 15 és 29 éves kor közötti fiatalok körében a közlekedési balesetek után. A 15-19 éves lányoknál ez a második vezető halálok a terhességi komplikációkat követően, a kamasz fiúk esetében pedig az öngyilkosság a harmadik leggyakoribb halálok a közlekedési baleseti sérülések és az erőszak után. A WHO adatai szerint évente csaknem 800 ezer ember vet véget önkezével az életének világszerte, több mint ahányan malária, mellrák, háború vagy-emberölés áldozatai lesznek. Globálisan 9,8 százalékkal esett vissza az öngyilkosságok aránya 2010 és 2016 között, ugyanakkor a csökkenő tendencia nem minden régióban figyelhető meg. Az amerikai kontinens WHO által vizsgált területein például 6 százalékkal nőttek az arányok a vizsgált időszakban. A jelentésből az is kiderült, hogy a gazdag országokban csaknem háromszor annyi férfi hal meg öngyilkosság miatt, mint nő, míg az alacsony és közepes jövedelmű országokban az arányok majdnem egyformák. „Az öngyilkosságok megelőzhetők, ezért minden országot arra buzdítunk, hogy építsen bele az öngyilkosságok megelőzését célzó tevékenységeket a közegészségügyi és oktatási rendszerébe” - hangsúlyozta Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója. A világszervezet szerint a rovarirtókhoz való hozzáférés szigorítása az egyik leghatékonyabb módja az öngyilkosságok visszaszorításának. A WHO Srí Lankán végzett tanulmányokat idézve mutatott rá, hogy a rovarirtók betiltása nyomán 70 százalékkal csökkent az öngyilkosságok száma, amivel a becslések szerint 93 ezer emberéletet óvtak meg 1995 és 2015 között. (MTI) A befolyás az hatalom LAMPLZSUZSANNA I vó Tornán cseh motivátor írja, hogy vannak dolgok, amiket meg tudunk oldani, és vannak, amiket nem. Ez természetes. A tragédia akkor következik be, amikor az ember nem tesz különbséget a között, amit képes befolyásolni, és amit nem. Pedig amit nem tudunk befolyásolni, azt nem is tudjuk megoldani. Az emberek 95 százaléka mégis azt oldja, amit nem tud befolyásolni. Amit viszont tudna, azzal nem foglalkozik. Többé-kevésbé egyetértek ezzel. Viszont szerintem az a lényeg, hogy felismerjük-e, mit tudunk befolyásolni. Például sok ember nem ismeri fel, hogy maga is képes befolyásolni a saját egészségi állapotát. Ha beteg, az orvostól várja a gyógyulást, maga semmit sem tesz érte, azon kívül, hogy bekapja a tablettákat. Persze vannak rajtunk kívül álló dolgok, amiket nehéznek tűnik befolyásolni. Egy 2010-es nemzetközi kutatás során a szlovákiai magyar gazdasági és kulturális elit (vállalkozók, csúcsmenedzserek, kulturális és szakintézmények vezetői stb.) volt a célcsoport. Felsoroltunk nekik 11 személyt/csoportosulást, és megkérdeztük, hogy szerintük kinek van a legnagyobb befolyása az országos ügyekre. A megkérdezettek elsősorban a gazdasági (79%) és politikai elitet (78%) tartották a hatalom hordozóinak. A kulturális elitnek jóval kisebb befolyást tulajdonítottak (44%). A legbefolyásosabb személyek a miniszterek (73%), majd a pénzügyi (68%), a gazdasági szféra (64%) csúcsképviselői és a parlamenti képviselők (62%) következnek. A kulturális elit képviselői - például az ország legismertebb televíziós kommentátora (47%), a legnagyobb egyetem rektora (43%) - sokkal kisebb befolyással bírnak. A válaszadók a saját elitstátuszukból eredő befolyásukat is alacsonyan értékelték (20%). Ennél kisebb befolyást csak az átlagpolgárnak (13%) tulajdonítottak. Vagyis úgy érezték, nemigen van hatalmuk. Még a magyar gazdasági elitből származó megkérdezettekre is jellemző volt ez. A gazdasági elitet az ország legbefolyásosabb csoportosulásának tartották, saját személyüknek, mint e csoport tagjának viszont jóval kisebb befolyást tulajdonítottak. Ugyanígy a magyar kulturális elit képviselői. A gazdasági és a politikai elithez képest eleve kisebb hatalmat tulajdonítottak a saját rétegüknek - ez nagyjából a kommentátor és a rektor hatalma között mozgott, s az sem véletlen, hogy a média emberét befolyásosabbnak látták, mint a tudomány emberét -, de önmaguknak, mint a csoport tagjának, ennél is sokkal kisebb befolyást ítéltek. Ez persze nem meglepő, hiszen egy vállalkozó vagy pedagógus önmaga nem tud törvényt hozni. Hacsak nem válik miniszterré. Vagy nincs egy saját minisztere. Feltéve, hogy felismeri, erre lehet befolyása. FIGYELŐ Különbség: mecset helyett meccset Iránban ezentúl a nőket is beengedik a férfiak labdarúgómérkőzéseire, igaz, egyelőre csak a nemzetközi meccsekre. Maszúd Szultanifár iráni sportminiszter közleménye szerint a teheráni Azadi stadionban külön beléptetőkapukat, szektorokat és illemhelyeket alakítottak ki nőknek, és több biztonsági ember lesz majd a helyszínen, akik a bejutásukat és a távozását felügyelik. Iránban az 1979-es iszlám forradalom győzelmével tiltották meg a nőknek, hogy futballmeccsre járjanak, a rendelkezés ellen azóta is többször tiltakoztak. Sokak szerint a hazájában reformpártinak tartott Haszan Róháni iráni elnök maga is a rendelkezés visszavonása mellett van, elemzők azonban úgy vélik, nincs elég hatalma ahhoz, hogy az ügyben szembeszálljon a síita klérus konzervatívabb tagjaival, akik többször kijelentették, hogy a stadionok légköre nem megfelelő a nőknek. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) többször jelezte, hogy az iráni rendelkezés ellenkezik a szervezet szabályaival, és ha a tiltást nem vonják vissza, kizárhatják az iráni csapatot a 2022- es világbajnokságról. Nemrég nemzetközi vihart kavart egy iráni nő, Szahar Hodajari esete, akit börtönbüntetésre ítéltek, mert megpróbált megnézni egy mérkőzést. Hodajari az ítélet elleni tiltakozásul a bíróság épülete előtt nyilvánosan felgyújtotta magát, a sérüléseibe nem sokkal később belehalt. (MTI) 272 millió migráns van szerte a világon A bevándorlók száma világszerte elérte a 272 milliót, ami 51 millióval több, mint 2010-ben—derült ki az ENSZ friss jelentéséből. Európában 82 millió, Észak- Amerikában 59 millió bevándorló él az ENSZ adatai szerint. Eszak- Afrikában és Nyugat-Azsiában 49-49 millió migránst tartanak nyilván. A bevándorlók jelenleg a világ népességének 3,5 százalékát teszik ki, ez az érték 2000-ben 2,8 százalék volt. A 272 millió bevándorló fele az Egyesült Államokban, Németországban, Szaúd-Arábiában, Oroszországban, az Egyesült Királyságban, az Egyesült Arab Emírségekben, Franciaországban, Kanadában, Ausztráliában és Olaszországban él. A származási országot tekintve India áll az élen 18 millió emberrel, Mexikó (12 millió), Kína (11 millió), Oroszország (10 millió) és Szíria (8 millió) követi. (MTI)
