Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-20 / 219. szám
6 I KÜLFÖLD 2019. szeptember 20. I www.ujszo.com RÖVIDEN Laura Kövesi lesz az európai főügyész Brüsszel. Megszavazták a román Laura Codruta Kövesi európai főügyészi kinevezésének támogatását az európai uniós tagállamok kormányainak képviselői, így már gyakorlatilag biztosra vehető, hogy ő lesz a hamarosan felálló intézmény első vezetője. 17 tagország voksolt a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) korábbi vezetőjére, akit az EU másik társjogalkotó szervezete, az Európai Parlament már korábban határozott támogatásáról biztosított. (MTI) Pakisztán nem tárgyal Indiával Iszlámábád. Imran Hán pakisztáni miniszterelnök közölte: kormánya addig nem folytat tárgyalásokat Újdelhivel, amíg az fel nem oldja az indiai - muszlim többségű - Kasmírra vonatkozó kijárási tilalmat, és vissza nem állítja a régió különleges alkotmányos státusát. A pakisztáni kormányfő elmondta, az ENSZ Közgyűlésének jövő heti általános vitáján feltárja az indiai Kasmírban elkövetett emberi jogsértéseket. Az indiai kormány augusztus 5-én jelentette be, hogy visszavonja egyetlen muszlim többségű államának, Dzsammu és Kasmír államnak a különleges alkotmányos státusát. Az indiai hatóságok a mai napig érvényben lévő kijárási tilalmat vezettek be, elvágták a lakosságot minden kommunikációs csatornától és az internettől. (MTI) Interpol: terroristák is jöhettek Afrikából Lyon. A nyáron és kora ősszel az Interpol koordinálásával több országban végrehajtott tengeri határvédelmi művelet során több mint egy tucat esetben került elő olyan nyom, amely arra utal, hogy külföldi terroristák is átkelhetnek a Földközi-tengeren Észak-Afrikából Európába - közölte tegnap az Interpol. A nemzetközi rendőri szervezet július 24-étől szeptember 8-áig tartó Neptun II. nevű akciója kifejezetten a tengeri határokon átkelő terroristák ellen irányult. (MTI) Perzsa-öböl: kell az amerikai védelem Dubaj. Az Egyesült Arab Emírségek is csatlakozott ahhoz az amerikai vezetésű koalícióhoz, amely a biztonságos hajózást igyekszik garantálni a Perzsaöbölben. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter üdvözölte az Egyesült Arab Emírségek, ill. Szaúd-Arábia szerdai csatlakozását a Perzsa(Arab)-öböl hajózási útvonalának védelmére létrehozott koalícióhoz. A koalíciót, amelynek célja a Hormuziszoros, az Ománi-tenger és a Báb-el-Mandeb kereskedelmi forgalmának biztosítása, az USA azt követően hozta létre, hogy az iráni Forradalmi Gárda lefoglalt egy brit tartályhajót, amely az Iránhoz közeli Hormuziszoroson haladt keresztül. (MTI) Izraeli egységkormány jöhet Netanjahu egy jobboldali, Béni Ganz pedig egy liberális nemzeti egységkormány élére állna MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, a kormányzó jobboldali Likud párt elnöke széles egységkormány megalakítására tett javaslatot Béni Ganznak, az ellenzéki centrista Kék-fehér párt elnökének. A keddi előrehozott parlamenti választás nyomán kialakult patthelyzetre utalva hozzátette, ellenzi, hogy harmadszor is választást tartsanak az idén. A szavazatok 99%-os feldolgozottsága szerint a Kék-fehér pártnak 33, a Netanjahu vezette Likudnak pedig 31 képviselője lesz a 120 fos kneszetben, és egyik tömbnek sincs többsége. Reuven Rivlin államfő üdvözölte Netanjahu felhívását a nemzeti egységkormány megalakítására, de Ganz pártja elutasítóan reagált. „A Kék-fehér a legnagyobb párt, Béni Ganznak kell széles egységkormányt alakítania és az élére állnia” - szerepelt a Béni Ganz pártelnöki hivatalából elküldött válaszban, akinek egyik legfőbb ígérete az volt, hogy nem lép be olyan kormányba, amelyet Netanjahu vezet. Ganz tegnap kijelentette, széles alapokon nyugvó, liberális nemzeti egységkormány létrehozására törekszik, amelyet ő vezet. Netanjahu azt mondta, hogy meglepte és csalódást okozott neki az elutasítás. A kormányfő Ganzhoz intézett felhívásával egy időben az összes jobboldali és ultraortodox vallásos párt aláírt egy megállapodást, amelyben kijelentették, hogy csakis Netanjahu vezette kormányba lépnek be, és csakis együtt tárgyalnak és lépnek be egy jövendő koalíciós kabinetbe. E pártok együtt 55 mandátumot szereztek meg a kneszet 120 képviselőhelyéből a keddi választáson, vagyis nincs többségük. A szövetség létrehozásával abban reménykednek, hogy Reuven Rivlin államfő őket bízza meg kormányalakítással. A keddi voksolás eredményeként a mérleg nyelve az Avigdor Liberman vezette Izrael a Hazánk párt lett, amely bejelentette, hogy csakis a két nagy pártot tömörítő világi egységkormányt támogat, amelyet nem zsarolhatnak az ultraortodox vallásos pártok. Ganz a választási programjában szintén egységkormány felállítását ígérte, de egy Netanjahu Ganz (balra) magához ragadná a kormányrudat, Netanjahu nem engedi tasr/ap) nélküli Likuddal, és az ultraortodox vallásos pártok nélkül. Netanjahu szűk, csak jobboldali és vallásos pártokból álló koalíciót ígért választóinak a kampány idején. Béni Ganz és Benjámin Netanjahu tegnap találkozott és kezet fogott egymással a Simon Peresz volt államfő és miniszterelnök halálának harmadik évfordulójára rendezett megemlékezésen. Az izraeli törvények szerint a hivatalos és végleges választási eredmények bejelentése után a pártok frakcióinak képviselői egyenként javaslatot tesznek az új miniszterelnök személyére az államfőnél, ő pedig azt bízza meg kormányalakítással, akinek a legnagyobb esélye van a stabil kabinet létrehozására. Erre a jelöltnek 28 nap áll majd rendelkezésére, de a határidő 14 nappal meghosszabbítható. Rivlin a szeptemberi választás előtt kijelentette, hogy ezúttal nem fogja automatikusan meghosszabbítani a kabinet megalakítására rendelkezésre álló időt. Brexit: brit javaslat jött Téves afgán légicsapás Brüsszel. írásbeli javaslatokat nyújtott be a brit kormány az Európai Unió és az Egyesült Királyság között megkötött, de nem ratifikált kiválási szerződés módosítására - közölte tegnap az Európai Bizottság szóvivője. Mina Andreeva arról számolt be, hogy London csütörtökön megküldte több javaslatát a brüsszeli testületnek. „Dokumentumok érkeztek az Egyesült Királyságtól, és ezek alapján ma és holnap technikai megbeszéléséket fogunk folytatni a vámokra, a késztermékekre, illetve az egészségügyre és növényegészségügyre vonatkozó szabályok bizonyos aspektusairól” - tájékoztatott. A brit javaslatokról egyelőre azonban nem árult el további részleteket, mondván, még nem volt idő a részletes tanulmányozásukra. Antti Rinne, az EU soros elnökségét betöltő Finnország kormányfője szerdán kijelentette, hogy szeptember 30-ig várják az írásbeli javaslatokat a szigetországtól, különben szerinte „ennyi volt”, ugyanis az október 31 -re tervezett kilépésig már nem lenne másképp elég idő a tárgyalásokra. Ezzel kapcsolatosan Andreeva leszögezte, hogy nincs hivatalos határidő a javaslatok megküldésére, de gyorsan fogy az idő, minden nap számít. Utalt arra is, hogy erre még az október 17-18-i, mérföldkőnek számító EU-csúcs előtt szükség lenne. Ma Brüsszelbe látogat Stephen Barclay, a brit kormány brexitügyi minisztere, hogy Michel Bamier illetékes uniós főtárgyalóval egyeztessen. (MTI) Kabul. Legalább 30 civil vesztette életét, és negyvenen megsebesültek az afgán kormányerők légicsapásában a kelet-afganisztáni Nangarhar tartományban. Szohrab Kaderi, a nangarhari tartományi tanács egyik tagja szerint a szerda éjszakai dróntámadással eredetileg az Iszlám Állam dzsihádista terrorszervezet egyik búvóhelyét akarták lerombolni, de tévedéshői egy közeli termőföld mellett tartózkodó embereket találták el. Az afgán védelmi minisztérium megerősítette a légicsapás hírét. Robbanószerekkel megrakott teherautó hajtott a dél-afganisztáni Zábul tartományban a nemzetbiztonsági központ épületébe tegnap hajnalban, legalább 20-an meghaltak és több mint 90-en megsebesültek - közölték hatósági források. Az öngyilkos merénylet a tartományi fővárosban, Kalatban történt. A központi kormány ellen fegyveres harcot folytató táíib lázadók szóvivőjük útján bejelentették, ők követték el a robbantást. A merényletben a központ melletti kórház épülete is súlyosan megrongálódott. Az ázsiai országban szeptember 28-án tartanak elnökválasztást, miután korábban már kétszer is elhalasztották, nagyrészt biztonsági megfontolásokból. A tálibok, akik nem ismerik el az afgán kormányt, már többször kijelentették, hogy minden módon igyekeznek akadályozni a központi vezetést, amelyet az US A bábj ának tekintenek. (MTI) Dróntámadással fenyegetik az emírségeket a húszik Ajemeni húszik fegyverzete sugárhajtóműves drónokkal is bővült (tasr/ap) Az USA támogatja Szaúd- Arábia jogát önmaga megvédéséhez - jelentette ki Mike Pompeo amerikai külügyminiszter szaúd-arébiai látogatása sorén. Donald Trump elnök keményebb gazdasági szankciókat sürget Irán ellen. Washington/Aden. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter Mohamed bin Szalmán trónörökössel tartott találkozója során leszögezte, hogy „nem fogják eltűrni” Irán viselkedését a térségben. A külügyminiszter elítélte a szaúdi olajlétesítmények ellen a múlt héten elkövetett támadást, és támogatásáról biztosította Rijád igényét, hogy küldjenek nemzetközi szakértőket az országba az ügy kivizsgálására. António Guterres ENSZ-főtitkár bejelentette, hogy a világszervezet tényfeltáró küldöttséget indított útnak a királyságba. „Itt az ideje a feszültségek lehűtésének, és ahol ez most a legfontosabb, az az öböl térsége” - mondta Guterres. Szaúd-Arábia és az Egyesült Államok Iránt teszi felelőssé a támadásért, amely kevesebb mint a felére apasztotta Szaúd-Arábia finomított kőolajtermelését, Teherán viszont tagad. A támadásért egyébként a jemeni húszik vállalták a felelősséget. A szaúdi sivatagi királyság egyébként közszemlére tette drónok és manőverező robotrepülőgépek, más néven cirkáló rakéták roncsait, amelyekről védelmi minisztériumának szóvivője azt állította, hogy iráni eredetűek, és hogy ezek az eszközök mértek csapást szombaton szaúdi célpontokra. Elmondása szerint ezek „megdönthetetlen bizonyítékok” arra, hogy Irán volt a támadó: 25 drónt és rakétát indított a két szaúdi olajipari komplexum ellen, olyan fegyvereket, amelyeket az iráni Forradalmi Gárda alkalmaz. Donald Trump amerikai elnök lényegesen keményebb gazdasági szankciókat sürgetett Irán ellen. „Éppen az imént utasítottam a pénzügyminisztert, hogy lényegesen növelje meg az Irán elleni szankciókat” - közölte az elnök a Twitteren. Az Egyesült Államok a múlt szombaton szaúd-arábiai olajlétesítmények ellen elkövetett dróntámadások óta fontolgatja az Irán elleni válaszlépéseket. Á jemeni húszi felkelőknek - saját állításuk szerint - olyan új (trónjaik vannak, amelyekkel az Egyesült Arab Emírségekben is csapást mérhetnek többtucatnyi lehetséges célpontra. A lázadók szóvivője hozzátette, hogy mind hagyományos, mind sugárhajtóműves drónokkal is bírnak, amelyek messze behatolhatnak Szaúd-Arábiába. (MTI)
