Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-12 / 212. szám
HIRDETÉS ■ DP190056 mar A HÓNAP TE MAJA MONDJUNK NEMET a stresszre! Stresszeltek-e az ókor, a középkor vagy a 19. század emberei? Az életüket nehezítő gondoktól, konfliktusoktól valószínűleg inkább zaklatottak, ingerültek, nyugtalanok, feszültek, feldúltak voltak, vagy türelmetlenek, ingerlékenyek, felpaprikázottak, indulatosak, bosszúsak - a stresszt azonban nem ismerték. Legalábbis magát a szót nem. emberek hisznek a karmában is, tudják, hogy amit az ember ad, azt kapja vissza. Érdekes, hogy ezt mi itt Európában sokszor figyelmen kívül hagyjuk, pedig a népi bölcsesség, ha nem emlegeti is a karma szót, több ilyen megfontolandó tapasztalatot hagyott ránk tömör szólás formájában, mint például: Ki mint vet, úgy arat. Aki szelet vet, vihart arat. Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát. Az ideális az lenne, ha nem stresszelnénk, problémáznánk, vitáznánk, veszekednénk feleslegesen olyan dolgokon, amelyeket nem lehet megoldani. Ha pedig van megoldása egy problémának, akkor meg kell oldani, és nincs ok a stresszre. Legalábbis eszerint élnek a thaiföldiek. Addig is persze, amíg enynyire felülemelkedünk a gondokon, életünk stresszhelyzetein, többféle stresszoldó módszert kipróbálhatunk, bevethetünk. Van, akinek a mozgás segít, másnak a pihenés, a semmittevés, megint másvalakinek a zenehallgatás, az olvasás vagy egy kellemes hobbi. Találjuk meg azt a tevékenységet, elfoglaltságot, amellyel sikeresen felvehetjük a harcot a stressz ellen! Mislay Edit A stressz a 20. században jelent meg az életünkben, mégpedig a híres magyar tudósnak, Selye Jánosnak köszönhetően. Ő fedezte fel a stresszt, s ezzel világhírű lett. Felfedezését egyáltalán nem mellékesen az utóbbi idők biológiai kutatásának legjelentősebb vívmányaként tartják számon. Kutatásainak az eredményét 1956- ban adta közre The Stress of Life címmel, számos nyelvre lefordított kötete magyarul Életünk és a stressz címen jutott el az olvasókhoz. Selye professzornak köszönhetően ma már tudjuk, hogy van jó és rossz stressz, de a hétköznapi nyelvhasználatunkban a stressz főként negatív kicsengésű stresszelhetünk a magánytól, egy problémás kapcsolattól, munkahelyi gondoktól vagy a munkanélküliségtől. A rossz stressz a testi és a lelki egészségünkre egyaránt negatívan hat. Mindenképpen jót teszünk tehát magunknak, ha megpróbáljuk kizárni az életünkből, vagy legalábbis a minimálisra csökkenteni. Nem egyszerű feladat ez, hiszen a nyugati civilizáció, a mai életstílus szinte melegágya a stressznek. Mi amolyan stresszelős típusok vagyunk. Saját magunk érdekében példát vehetnénk akár a thai fogalommá vált. Felgyorsult világunk nagyban hozzájárult ahhoz, hogy tele van az életünk stresszhelyzetekkel, hogy „stresszesek vagyunk" vagy „stresszelünk" valami miatt. Ok mindig adódik: események, amelyek traumatikusan hatnak ránk, különféle próbatételek, A THAI EMBEREK TUDNAK VALAMIT, AMIT AZ EURÓPAI, A NYUGATI EMBER MÉG NEM IGAZÁN TUDATOSÍTOTT, VAGY HA TUDATOSÍTOTTA IS, A MINDENNAPI ÉLETBEN NEM MINDIG KÉPES PRAKTIZÁLNI. emberekről. Nem véletlenül nevezik Thaiföldet a mosoly országának. A thai emberek tudnak valamit, amit az európai, a nyugati ember még nem igazán tudatosított, vagy ha tudatosította is, a mindennapi életben nem mindig képes praktizálni. Hogy mi ez a valami? A türelem. Thaiföld lakói számára a türelem az egyik legfontosabb erény, mert a türelem számukra nem csupán rózsát, hanem boldogságot és harmóniát is terem. Ennek fényében talán nem meglepő, hogy a thai emberek egyik mondása szerint aki elveszti a fejét, az nem normális. Ezért aztán kerülik is a veszekedő, haragos embereket, s ha ilyenekbe botlanak, csak elnézően mosolyognak. Hiszen nem normálisak szegények... A thai Harmónia egy pohár pí vízben! ■ Pí fi VODA PRAMENITÁ VODA Igya az eredetit a BC5 Slovakia s.r.o-tól! .pivoda.sk, e-mail: info@pivoda.sk , tel.: +421 905 668 834 WWW PÍQVO 18 NŐI SZEMMEL 2019. Szeptember
