Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)

2019-09-12 / 212. szám

101 HASZNOSTANÁCS 2019. szeptember 12. | www.ujszo.com TUDNIVALÓK A közösen elbírált családtagok azon bevételei, amelyeket fi­gyelembe vesznek a szociális ösztöndíj kiszámításakor: • rendes munkaszerződés, bri­gádmunka vagy szerződéses megállapodás alapján szerzett bevétel • vállalkozásból befolyt pénz • tartásdíj • az összes nyugdíjtípus, mun­kanélküli-segély, táppénz • szociális segélyek-kivéve az egyszeri rendkívüli támogatást • gyermekgondozási segély • ajándékok és örökség • ingatlan eladásából származó bevétel • az étkezési költségek 40%­­ának megfelelő, a munkaadó ál­tal folyósított zsebpénz • a munkaadó által térített bizo­nyos költségek (pl. külföldi munkavégzés esetén) • a munkaadó által folyósított bérpótlék • a családi vagyonból származó egyéb bevétel (pl. haszonbér). A közösen elbírált személyek azon bevételei, amelyeket nem vesznek figyelembe a szociális ösztöndíj kiszámításakor: • családi pótlék • egyszeri rendkívüli állami tá­mogatások (pl. temetésre, a gyermek megszületésekor járó egyszeri hozzájárulás) • a súlyosan egészségkárosodott személy gondozásáért járó hoz­zájárulás • az anyagi szükséghelyzetben levőknek nyújtott támogatás • ösztöndíj • adóbónusz • a súlyosan egészségkárosodott személyeknek járó támogatás •a község által nyújtott azonnali segítség • az alkalmi munkából szárma­zó rendszertelen bevétel, amely összege évente nem lépi túl a létminimum kétszeresét • a munkakereső munkanélkü­lieknek nyújtott útiköltség­támogatás • a valamilyen képzésen részt vevő munkanélkülieknek nyúj­tott támogatás szállásra, étke­zésre, útiköltségre • az abszolvensi gyakorlat el­végzésére nyújtott támogatás • ezen kívül a bevételekből le­számolják annak a tartásdíjnak az összegét, amelyet a szülő egy másik gyereke után fizet. Akár 295 euró is lehet az ösztöndíj ÖSSZEFOGLALÓ A felsőfokú tanulmányok mel­lett sokan munkát vállalnak, mások diákhitelt vesznek fel, a legszegányebbek viszont levők pedig az államtól is kér­hetnek támogatást. A közép­­iskolásokhoz hasonlóan a felsőoktatási intézmények diákjai is igényelhetnek szociális ösztöndíjat. Az alapiskola kötelező, azt min­denki elvégzi, és annak is nagy a valószínűsége, hogy utána középis­kolába megy a gyerek, főleg, ha si­kerül a lakhelyéhez közel megfelelőt találni. Sokan egyetemre is szeretné­nek járni, de nincs mindenki abban a szerencsés helyzetben, hogy a csa­ládja anyagilag támogassa. A na­gyon szegény közegből származók éppen pénzszűke miatt félbeszakít­hatják a tanulmányaikat, amelyeket esetenként később sem áll módjuk­ban folytatni. Sokan munkát vállal­nak, diákhitelt vesznek fel, vagy megpróbálhatnak állami támogatást igényelni. Az állam a hátrányos helyzetet úgy próbálja meg kompen­zálni, a rászorulókon úgy próbál se­gíteni, hogy az iskolájukban szociá­lis ösztöndíjért folyamodhatnak. Az ösztöndíj feltételei A támogatást az kérheti, aki szlo­vákiai székhelyű felsőoktatási intéz­ményben tanul, és Szlovákiában ál­landó lakhellyel rendelkezik. A konkrét feltételeket mindig az okta­tási minisztérium határozza meg, ez minden főiskolára egyformán érvé­nyes. A legfontosabb szempont az igénylő családjának az anyagi hely­zete, anyagi szükséghelyzetben van­­e, illetve milyen a család összbevé­tele, és az egy főre jutó havi jövede­lem mennyire közelíti meg a létmi­nimum aktuális összegét. A másik fontos kritérium, hogy az iskola mi­lyen messze van az igénylő lakhe­lyétől, mert ha távolabb van, akkor magasabb útiköltséggel kell számol­ni, ha pedig napi szinten nem lehet bejárni, kollégiumot vagy albérletet kell biztosítani, ami ugyancsak pénz­be kerül. Igazságos rendszer? Első ránézésre a rendszer igazsá-A szociális ösztöndíj összegéta család anyagi helyzete határozza meg (TASR-illusztrációs felvételek) gosnak tűnik, ám itt is vannak kiska­puk, amelyeket megtalálva és ügye­sen kihasználva olyanok is elintéz­hetik maguknak a támogatást, akik­nek valójában nincs is rá szükségük. Többen rájöttek már: nem az a fon­tos, ténylegesen milyen körülmények között él valaki, hanem hogy mit ké­pes papíron dokumentálni. Az ösztöndíj összege 10-295 euró között mozog, és a támogatás alapfi­lozófiájából kiindulva azt kizárólag csak azok számára kellene jóváhagy­ni, akik családjának a bevételei a lét­minimum összegeit súrolják. Az a di­ák, aki lelkiismeretesen dokumentál­ja családja valamennyi jövedelmét, és abszolválja az összes szükséges ad­minisztratív lépést, gyakran végül pár centtel túllépi a határt, és ösztöndíj nélkül marad. Ezzel szemben például akár egy tehetős vállalkozó gyereke is a lehető legmagasabb támogatásban részesülhet, ha a szülők hivatalosan kimutatják, hogy az előző évben nem volt semmilyen bevételük, noha szemmel láthatóan nem nélkülöznek. Az ösztöndíjigény és a család jöve­delmének a megvizsgálásakor a leg­nagyobb fejtörést az önkéntes mun­kanélküli szülők okozzák, akik nem szerepelnek a munkaügyi hivatal nyilvántartásában, nem folyósítanak nekik szociális segélyt, viszont vala­miből élniük kell, ám bevételeik nagyságát képtelenek dokumentálni. Családi körülmények A szociális ösztöndíj összegét be­folyásolja a családi viszonyok rende­zettsége is. Az elvált szülők papíron automatikusan magasabb támogatást jelentenek, ami igazságtalannak tűnhet azokkal a hallgatókkal szem­ben, akiknek a szülei évek óta külön élnek, de hivatalosan nem váltak el. Ráadásul a diákok körében is akad­nak páran, akik igyekeznek visszaél­ni a rendszerrel. Minden évben akad olyan fiatal, aki kizárólag azért vál­toztatja meg az állandó lakhelyét (pa­píron már nem a szüleivel, hanem a több 100 km-re levő nagyszülőknél fog lakni), hogy biztosan kapjon ösz­töndíjat. Előfordult már olyan eset is, hogy valaki megegyezett a szüleivel, hogy pereskedni fognak a tartásdíj miatt, aminek következtében a leg­súlyosabb szociális esetek közé so­rolták, és azonnal kapott ösztöndíjat. Ügyintézés Az ösztöndíjak megítélése, a kér­vények elbírálása soha nem lesz tel­jesen igazságos, ahhoz ugyanis min­den egyes diákot külön kellene vizs­gálni, ami a több száz benyújtott igény mellett nehezen kivitelezhető. A kér­vényt mindenkinek a saját iskolájá­ban, az adott főiskolai kar tanulmányi előadójánál kell leadnia. A tanulmá­nyi osztályok nem győzik hangsú­lyozni: minden eset egyedi. A sze­mélyes konzultációk alapján a refe­rens mondja meg, a kérvényhez mi­lyen igazolásokat és egyéb doku­mentumokat kell csatolni. Az azon­ban biztos, hogy valamivel alá kell tá­masztani a család jövedelmét - iga­zolás a munkaadótól, szociális hiva­taltól stb. Az iskola általában 30 na­pon belül elbírálja a kérvényt, ez csak a bonyolultabb esetekben tart hosz­­szabb ideig. Az ösztöndíjat azzal a dátummal hagyhatják jóvá, amikor a kérvényt benyújtották. (sza) A szociális ösztöndíj feltételei Az állami támogatás megítélé­sének egyik alapvető feltétele, hogy az igénylő első- vagy má­sodfokú nappali tagozatos fő­iskolai képzésben vegyen részt olyan felsőoktatási in­tézményben, amelynek a szék­helye Szlovákiában van. Kor­határ nincs, a kérelmező lehet 26 évesnél idősebb is. Amint valaki sikeresen befejezi az elsőfokú nappali tagozatos kép­zést, ezen a fokozaton újra már nem jogosult ösztöndíjra. Az a diák, aki az elsőfokú képzés során megsze­rezte a Be. címet, legközelebb már csak a másodfokú képzésben igé­nyelhet ösztöndíjat. Vagyis ha egy Be. titulussal már rendelkező sze­mély egy másik egyetemen akar egy másik Be. címet szerezni, már nem kaphat ösztöndíjat. Ha viszont má­sodfokon képzi magát, megint ré­szesülhet a támogatásban. A legtöbb tanulmányi program esetében 3 fokozat van. Állami tá­mogatást csak akkor hagyhatnak jóvá, ha az igénylő az adott foko­zaton nem tanul a megszokottnál hosszabb ideig. Ha valaki egész­ségügyi okokból nem tudja betar­tani a standard tanulmányi időt, az nem befolyásolja az ösztöndíj megítélését. Aki évfolyamot ismé­tel, és ezért az adott képzés például 4 helyett 5 évig tart, az utolsó év­folyamban már nem jogosult ösz­töndíjra. A tanulmányok megsza­kítása esetén nem feltétlenül szűnik meg a jogosultság, minden eset egyedi. A szociális ösztöndíj megítélése­kor nem az állampolgárság a mérv­adó, hanem az állandó lakhely. Az állam csak annak nyújt anyagi tá­mogatást, akinek Szlovákiában van az állandó lakhelye. Az ösztöndíj konkrét összegének a meghatározásakor figyelembe veszik az egy háztartásban élő, kö­zösen elbírált személyek összbevé­telét, hogy az mennyire közelíti meg a létminimum összegét. Aki külföldön tanul, az ottani egyetemen intézhet ösztöndíjat, Szlovákiában nem, itt esetleg diák­hitelt vehet fel. (sza) Az ösztöndíj havi összege ► 10-245 euró - ha az iskola a diák lakhelyétől legfeljebb 30 km­­re van, a család anyagi helyzetétől és a tanulmányi átlagtól függően legkevesebb 10, legfeljebb 235 eurót kaphat havonta ► 245-295 euró - ha az iskola a diák lakhelyétől 30 km-nél távolabb van, a család anyagi helyzetétől és a tanulmányi átlagtól függően 245-295 euró közötti összegre számíthat JÖVŐ HETI TÉMA: SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉGEK ■ MILYEN KORBAN MILYEN SZAKKÖRT VÁLASSZUNK A GYEREKEKNEK?

Next

/
Oldalképek
Tartalom