Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-11 / 211. szám
www.ujszo.com | 2019. szeptember 11. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Százéves kérdőjelek Léon Termen elektromérnöktől BMW-vel Maricica prefektusig 7 ppen egy fekete BMW X6-Eos parkolt a járdaszélre, amikor Bandika és Ervin észrevették, hogy ugyanezt csinálja egy fehér BMW X5-ös is. A Tartózkodó Tarisznyarákhoz címzett lakótelepi pohárszék elé kirakott székeken ültek az első őszreggeli ködökben gyönyörködve, és arról beszélgettek, hangszernek számít-e a szintetizátor. Bandika szerint hangszer, hiszen sok zenész produkál vele hanghatásokat. Ervin szerint sok zenész produkál hanghatásokat BMW Xó-os személygépkocsikkal is, a városi terepjárót mégsem soroljuk a hangszerek közé, és nem is lehet hangszerboltban kapni, míg szintetizátort igen. Felszállt a köd, aztán inkább a Bauhaus stílusról kezdtek beszélgetni, leszögezve, hogy a Bauhaus idén százéves, továbbá rengeteg olyan épületet emlegetnek bauhausosként, amit nem is bauhausos tervező tervezett. Továbbá hogy az iskola egyik képviselője, Moholy Nagy László volt a New Bauhaus vezetője, mielőtt 1946-ban meghalt, Chicagóban. Bandika erre elmondta, hogy a 90-es években megszerette a house zenei műfajt, amelyről tulajdonképpen ma sem tudja, hogy micsoda. Csak azt, hogy kell hozzá szintetizátor, meg hogy a 80-as évek közepén jött létre, Chicagóban. Megpróbált visszagondolni egy régi house slágerre, hogy itt és most eldúdolhassa nosztalgikusan, de rájött, hogy nem fog neki sikerülni, ahogy senki másnak sem. Ervin beleöntötte kofolájába a rumot, és előhúzta lexikális tudásának hájas redői közül az információt, miszerint a szintetizátor egyik őse, az első teljesen elektronikus hangszer, a kezelő teste által a hangszer kibocsátotta elektromágneses térben (rádióhullámokban) keltett zavar vezérelte teremin, az orosz Léon Termen, született Tyeremin elektromérnök és feltaláló műve szintén 1919-ben keletkezett, vagyis a szintetizátor nem csak hogy százéves, de egyidős a Bauhaussal. Az is lehet, hogy évfolyamtársak voltak? - terítette sárgalila csíkos kardigánját a szék támlájára Bandika. Ervin bólintott. Bandikát kicsit felzaklatta az információ, mert eddig azt hitte, a szintetizátorok a Hammond-orgonáktól származnak. Aztán hosszan beszélni kezdett Chicagóról, ahol ugyan sosem járt, viszont ha Chicagóra gondol, egy teljes mértékben piros város képe rajzolódik ki előtte. Téglapiros épületek közt téglapiros utak pihennek, rajtuk különböző színű, de leginkább fekete autók közlekednek, az emberek öltözéke pedig pasztell, de leginkább téglapiros. Végül megegyeztek abban, hogy a városi terepjárókat a városokból ki kellene tiltani, hiszen a terepjárónak a városban annyi keresnivalója van, mint a versenyautónak a szántóföldön. Fogalmuk sem volt arról, hogy a román kormány mindeközben leváltotta a Bákó megyei prefektust, akinek a neve Maricica-Luminija Co$a. A szerző a Vasárnap munkatársa Óvatosan a minimálbérrel DUDÁSTAMÁS Idén új töltetet kapott a minimálbérről szóló szokásos vita. Robert Ficónak annyira megtetszett a minimálbér átlagbérhez való hozzákötése, hogy Erik Tomás képviselővel gyorsan be is terjesztett erről egy képviselői törvénymódosító javaslatot. Szóval ha a jövőben a háromoldalú egyeztetés (kormány-munkáltatók-szakszervezetek) eredménytelen lesz, akkor a minimálbér automatikusan a két évvel korábbi átlagbért 60 százalékára emelkedne. A javasolt mechanizmus először 2021-ben lenne érvényes, ami azt jelenti, hogy az idei, 2019-es átlagbérből indulnának ki. Az pedig már most átlépte a bruttó 1100 eurós határt, tehát több mint 600 eurós minimálbért jelentene. Ahogy azt már e sorok írója e helyen többször is leírta: az ötlet önmagában nem rossz. Kialakulna egy világos mechanizmus, és már a háromoldalú tárgyalások kezdetén minden fél tisztában lenne azzal, mire számíthat, ha a tárgyalások esetleges sikertelenül végződnek. A tervezet ennek ellenére nagy tiltakozást váltott ki a szakmai és vállalkozói körökben - a javasolt 60 százalék miatt. Ficóék azzal érvelnek, hogy az Európai Szociális Charta ajánlásából indultak ki, csakhogy az a nettó átlagbér 60 százalékát javasolja, míg a benyújtott törvényjavaslatban a bruttó bér szerepel. Ez óriási különbség, elfogadása például azt eredményezné, hogy Szlovákia rögtön az OECD-államok éllovasává válna a minimálbér és az átlagbér viszonyát illetően. Ma az OECD-ben nincs is olyan ország, ahol a minimálbér elérné az átlagbér 60 százalékát, 50 százalék fölött is csak alig néhány országot találunk. A parlamentbe beterjesztett javaslat ezért már első látásra is, mondjuk így, túl ambiciózusnak tűnik. Nem szerencsés az időzítése sem. A világgazdaságban ma egyértelműen a negatív hírek és kockázatok dominálnak, és ez máris nyomott hagyott Szlovákia gazdasági teljesítményén is. A szlovák GDP 2019 második negyedévében csak két százalékkal növekedett, ami 2013 óta a leggyengébb teljesítmény. A nemrég publikált részletes adatok szerint gyengélkedik az ipari termelés és a szlovák export is, a gazdasági növekedést jelenleg csak a hazai fogyasztás növekedése biztosítja. Ez viszont önmagában nem lesz elég, hiszen Szlovákia a kontinens legnyitottabb gazdaságai közé tartozik, és nagymértékben függ a világgazdaság helyzetének alakulásától. Világgazdasági szinten sajnos egyre nőnek a kockázatok, és mindegyik kulcsfontosságú gazdaság teljesítménye romlik. Ebben a helyzetben a minimálbérrel, mint gazdaságpolitikai eszközzel, nagyon óvatosan kell bánni, ugyanis a túl magasan meghatározott minimálbér egy gazdasági válság esetén csak tovább rontaná Szlovákia helyzetét. Mindezt figyelembe véve a minimálbér-emelésre vonatkozó mechanizmus mindenképpen komoly szakmai és társadalmi vitát igényelt volna, de erre a javaslat egyoldalú beterjesztésével nem került sor. Elgondolkodtató az is, hogy a beterjesztők semmilyen konkrét elemzést nem csatoltak a javaslatukhoz, gazdasági hatásairól csak általánosságban beszélnek. Ekkora horderejű javaslatnál ez rendkívül felelőtlen hozzáállás, és így maga a javaslat is egy hamarjában beterjesztett kampányfogásnak tűnik a közeledő parlamenti választás előtt. Mindez persze kivívta a gazdasági szakemberek bírálatát: ma nincs olyan felelősségteljes szlovák közgazdász, aki egyértelműen kiállna a javaslat mellett. Az alacsony jövedelmű munkavállalók helyzetének javítása sarkalatos gazdaságpolitikai kérdés, de a minimálbér-emelési mechanizmus elhamarkodott elfogadása a jövőben több kárt okozhat nekik is, mint amennyi hasznot hoz. Ellenben a minimálbér emelése korántsem az egyetlen megoldás az alacsony jövedelmű munkavállalók megsegítésére, érdemesebb lenne e téren inkább az adók és a befizetett szociális járulékok csökkentésére koncentrálni. Menekülnie kellett az orosz beavatkozásról beszámoló ügynöknek Oleg Szmolenkov, az orosz elnöki hivatal volt munkatársa lehetett az az informátor, akit a CIA 2017-ben kimenekített Oroszországból - közölte a Kommerszant orosz napilap amerikai állami szervekre hivatkozva. Szmolenkov azután tűnt el feleségével és három gyermekével, hogy 2017 júniusában Montenegróba utazott nyaralni. Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) gyilkosság ügyében kezdett nyomozni, mígnem az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) ki nem derítette, hogy a család „egy másik országban él”. A Daily Storm orosz hírportál azt írta, a férfi titkárként dolgozott a washingtoni orosz nagykövetségen, amikor Jurij Usakov volt a nagykövet, aki később Vlagyimir Putyin elnök külpolitikai tanácsadójává lépett elő. Szmolenkov szintén átkerült a kormányapparátusba és 2010-ben harmadosztályú államtanácsossá nevezték ki. „Nem is látszik" Szmolenkov ekkori tevékenységéről az orosz hivatali körök szokás szerint legalább háromféle, egymásnak ellentmondó dolgot állítanak. Az egyik verzió szerint Szmolenkov élvezte Usakov bizalmát. A másik szerint aligha tudta értesülésekkel ellátni az amerikaiakat, mert beszerzéssel, utazásszervezéssel és a felső vezetés magánutasításaival foglalkozott. Az orosz elnöki hivatal titkárságának szóvivője pedig kijelentette, hogy soha nem volt Oleg Szmolenkov nevű munkatársuk. A The New York Times azt írta, hogy a kimenekített orosz tisztségviselő nem tartozott Putyin szűkebb környezetéhez, de hozzáférése volt a Kremlnek ahhoz a magas szintjéhez, amelyen a döntéseket hozzák. A lap úgy értesült, az informátor segített a CIA-nak arra a következtetésre jutni, hogy Putyin beavatkozási utasítást adott a 2016-os amerikai elnökválasztásba, ő irányította a műveletet és parancsba adta a demokrata párti vezetőség komputereinek feltörését. Az amerikai hírszerzés 2017-es jelentése már az orosz elnököt tette felelőssé a beavatkozásért. Tudják, hol ól A Kommerszant a The Washington Post ingatlanos weboldalára hivatkozva azt írta, hogy Oleg Szmolenkov és felesége, Antonyina 2018 júniusában 760 négyzetméteres házat vásárolt a hozzá tartozó 1,2 hektáros telekkel a Virginia állambeli Staffordban, az amerikai fővárostól 70 kilométerre. Az NBC amerikai televízió is azt közölte, hogy a megszöktetett orosz hivatalnok Washington közelében él. A The New York Times meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt írta: az informátort évtizedekkel ezelőtt szervezték be Moszkvában. Az orosz kormányzat középvezetője volt, és miután gyorsan haladt előre a ranglétrán, befolyásos pozícióra tett szert, ezért hozzáfért a Kreml titkosított dokumentumaihoz. A lap szerint az illető az amerikai hírszerzés legértékesebb forrása volt, amikor azonban 2016-ban szembesültek az orosz választási beavatkozási kísérletek komolyságával Trump oldalán, úgy gondolták, hogy az ügynök veszélybe került, ezért megpróbálták kimenekíteni. Ő ezt akkor még családi okokra hivatkozva visszautasította. Az újság úgy tudja: a CIA akkori igazgatója, John Brennan az elnökválasztás utáni hatalomátadás időszakában nem tájékoztatta Trumpot az ügyről. Trump fecsegte ki A CIA 2017 első felében ismét azt javasolta az ügynöknek, hogy hagyja el Moszkvát, és akkor már beleegyezett ebbe. Ez nem sokkal azután történt, hogy Trump zárt ajtók mögött, de az orosz média jelenlétében találkozott Szergej Lavrov külügyminiszterrel és az orosz nagykövettel. Mike Pompeo, a CIA vezetője a találkozó után úgy vélte, sok információ került ki az ügynökről, ezért döntöttek a kimenekítés mellett, de a mostani hivatala nem kívánt megszólalni az ügyben.,A- lépés véget vetett a CIA egyik legfontosabb forrása karrierének”-írta a New York-i lap. (úsz, mti) Robert és Tornáé minimálbér-szakértők VERES ISTVÁN
