Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-11 / 211. szám
8 I KÜLFÖLD 2019. szeptember 11. | www.ujszo.com RÖVIDEN Dzsihádistákat lőttek az oroszok Pofozógép lett Johnsonból Újra nemet mondott az előrehozott választásra a brit alsóház; októberig zárva a parlament Búcsúzik John Bercow, a brit alsóház elnöke. Színes egyéniség. Damaszkusz. Az orosz légierő újabb légicsapásokat hajtott végre a Szíria északnyugati részén aktív dzsihádisták állásai ellen, tíz nappal a térségben kihirdetett tűzszünet után. Az elmúlt négy hónapban a szíriai hadsereg, orosz segítséggel, szinte folyamatosan tűz alatt tartotta a térséget, a támadásoknak több mint 960 civil esett áldozatául. Latakia északkeleti - Idlíbbel határos - része jelenleg a Haját Tahrír as-Sám (HTS) és a Turkesztáni Iszlám Párt (TIP) nevű dzsihádista csoportok ellenőrzése alatt áll. (MTI) Észak-Korea újabb rakétákat lőtt ki Phenjan. Eszak-Korea két újabb rakétát lőtt ki az ország nyugati részéből keleti irányba. A délkoreai hadsereg vezérkara szerint két kilövést észleltek a kommunista ország nyugati részén található Dél-Phjongan tartományban, és mindkét rakétát a Japán-tenger irányába lőtték ki. A kommunista ország hétfőn ünnepelte megalapításának évfordulóját, pár órával a kilövések előtt pedig közölték, hogy szeptember végén készek folytami a leszerelési tárgyalásokat az Egyesült Államokkal. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ London. Folytatódott Boris Johnson kormányfő vereségsorozata, a brit alsóház az ideiglenes berekesztése előtti utolsó pillanatokban még két súlyos vereséget mért a miniszterelnökre - aki egyelőre még a kormányprogramja ismertetéséig se jutott el. A törvényhozás újból elutasította a választás előrehozatalát - ehhez Johnsonnak a képviselők kétharmadának támogatására lett volna szüksége, de még egyszerű többséget se szerzett -, illetve törvényt hozott az ún. Citromsármány-művelet (a megállapodás nélküli brexit esetére tervezett intézkedések) iratait és az azzal kapcsolatos, mail-címeken, telefonokon folytatott kommunikáció, ill. a parlament ideiglenes felfüggesztésével kapcsolatos kommunikáció nyilvánosságra hozataláról. Miután minderről szavaztak, tegnap hajnalban egy hónapra berekesztették a parlament ülésszakát. Ezt Boris Johnson még augusztusban kezdeményezte a királynőnél, mondván, idő kell neki kormányprogramja előkészítéséhez. A célja valójában annak megakadályozása volt, hogy a képviselők belefolyhassanak a brexit folyamatába. Johnson miniszterelnökké választásakor határozottan megfogadta, hogy ha törik, ha szakad, október 31 -én kilépteti Nagy-Britanniát az EU-ból. A képviselők azonban még a rendelkezésre álló rövid időben elfo(TASR/AP) gadtak egy törvényt, amely alapján ezt hozzájárulásuk nélkül nem teheti meg. Vagyis a pillanatnyi helyzet az, hogy Johnsont törvény kötelezi arra, hogy a brexit céldátumának elhalasztását kérje az EU-tól. A törvény szerint október 31-én csak abban az esetben léphetnek ki, ha a parlament ezt október 19-ig megszavazza. A parlament október 14-én ülhet újra össze, addig tart a ma hajnalban kezdődött berekesztés. A parlament ülésén Johnsont határozottan emlékeztették rá, hogy amennyiben nem tartja be a törvényben előírtakat, jogi lépéseket tesznek ellene - akár még börtönbe is kerülhet. Most már az előrehozott választás kiírása se segítene rajta - mivel erről leghamarabb október 14- én szavazhatna a parlament, a választás már mindenképpen az október 31 -i céldátum utánra esne. Nem jelölteti magát újra a brit alsóház elnökének a következő választáson (vagy okt. 31-e után) John Bercow, a politikus ezt a parlament felfüggesztés előtti utolsó ülésén jelentette be. Bercow 2009 óta állt a parlament élén, és gyorsan legendássá vált „Order” kiáltásaival, extravagáns nyakkendőivel és egész kinézetével, viselkedésével vitt változatosságot a brit politikába. O az alsóház első elnöke, akinek távozása után nem ajánlanak fel helyet a felsőházban, miközben a kócos, tarka nyakkendős, a képviselőket láthatóan élvezettel leüvöltő különc európai hűnévre tett szert. A politikus úgy vált az európai sajtó kedvencévé, hogy a brexitről szóló alsóházi vita tragikomikus valóságshow-vá lépett elő. (444 hu, ú) Új szerkezetű Európai Bizottság körvonalazódik Csendőröket öltek Burkina Fasóban Ouagadougou. Hat csendőrt öltek meg fegyveresek a Burkina Fasó-i Inatában. Az AFP francia hírügynökség szerint a fegyveresek tőrbe csalták a küldetésről visszatérő zsandárokat. A térségben aktív fegyveres terrorszervezet emberei követték el a támadást. A hétvégén mintegy 30 embert öltek meg szélsőségesek az ország északi részén. Burkina Fasóban több mint négy éve egyre fokozódik az erőszak, amiért jobbára dzsihádista csoportok felelősek, melyek egy része az al- Kaidával, mások pedig az Iszlám Állam terrorszervezettel állnak szövetségben. (MTI) Új szerkezetű Európai Bizottság alakul Ursula von der Leyen megválasztott elnök tegnapi bejelentése alapján: a novemberben hivatalba lépő testületnek 8 alelnöke, köztük 3 ügyvezető alelnöke, illetve 18 „egyszerű" biztosa lesz. Brüsszel. Az ügyvezető alelnökök kettős funkciót lámák el, egyrészt felelősek lesznek a meghirdetett korábbi munkaprogramban szereplő három kulcstéma valamelyikéért, másrészt biztosi feladatokat is betöltenek, és tartozni fog alájuk egy-egy főigazgatóság. Ilyen posztot a holland Frans Timmermans, a dán Margrethe Vestager és a lett Valdis Dombrovskis fog betölteni. Von der Leyen távollétében előbbi fog elnökölni az Európai Bizottság tagjainak ülésén. Timmermans koordinálja az európai zöld megállapodással kapcsolatos munkát, ő lesz felelős a klímapolitikáért is. Vestager koordinálja a digitális kornak megfelelő Európa programját, és egyúttal továbbra is betölti majd a versenyjogi biztosi posztot. Dombrovskis koordinálja az emberközpontú gazdasággal kapcsolatos tevékenységeket, és egyszersmind ő lesz a pénzügyi szolgáltatásokért felelős biztos. Az öt további alelnök egyike a spanyol Josep Borrell, aki az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője lesz. Mellette a cseh Véra Jourová az „értékek és átláthatóság”, a görög Margarítisz Szkínász az „európai életmód védelme”, a szlovák Maros Sefcovic az „intézményközi kapcsolatok és tervezés”, míg a horvát Dubravka Suica a „demokrácia és demográfia” nevű portfoliót kapta. A nyolc alelnöki pozíció közül négy a kelet-közép-európai régiónak jutott. A biztosi pozíciók elosztása Az olasz Paolo Gentiloni a gazdasági, az (r Phil Hogan pedig a kereskedelmi tárcát kapta. A francia Sylvie Goulard belső piaci biztoskéntfelügyeli majd az iparpolitikával kapcsolatos munkát és a digitális egységes piacot, emellett felel a védelmi iparral és űrkutatással foglalkozó új főigazgatóságért is. Az osztrák Johannes Hahn a költségvetési és igazgatási, a belga Didier Reynders a jogérvényesülési, a svéd Ylva Johansson a belügyi, az észt Kadri Simson az energiaügyi, Trócsányi László pedig a szomszédság- és bővítéspolitikai tárcáért lesz felelős. A lengyel Janusz Wojciechowski lesz a mezőgazdasági, a román Rovana Plumb a közlekedési, a ciprusi Sztella Kiriakídisz az egészségügyi, míg a finn Jutta Urpilainen a nemzetközi partnerségekért felelős biztos. A luxemburgi Nicolas Schmitté lesz a munkahelyteremtés, a máltai Helena Dallié az egyenlőség, a szlovén Janez Lenarcicéa válságkezelés területe. A portugál Elisa Ferreirának a „kohézió és reformok", a bolgár Marija Gábrielnek az „innováció és ifjúság", a litván Virginijus Sinkeviciusnak a „környezet és óceánok" nevű portfólió jutott. (mtí) Letartóztatások és zavargás Pápuában Jakarta. Az indonéz rendőrség 85 embert tartóztatott le az ország legkeletibb tartományában, Pápuában azóta, hogy augusztus közepén etnikai zavargások törtek ki ott - közölte Dedi Prasetyo indonéz rendőrségi szóvivő. A hatóságok további 20 gyanúsítottat keresnek. A szóvivő szerint a tüntetéseket Benny Wenda angliai száműzetésben élő szakadár vezető buzdítására szervezték meg. A pápuákkal szembeni rasszizmus és hátrányos megkülönböztetés miatt kezdődött tüntetéseken eddig legalább négyen vesztették életüket. Pápua és Nyugat- Pápua indonéz tartományok az ásványkincsekben gazdag Uj- Guinea sziget nyugati felén terülnek el. A terület korábban holland gyarmat volt. (MTI) Bizalmat szavaztak az új olasz kormánynak a drákói szigorú biztonsági rendeleteket, amelyek Matteo Salvini előző, jobboldali belügyminiszter irányításával születtek, az államfő javaslatai alapján fogják kiegészíteni, de visszavonásukról nem ejtett szót. Az olasz kormányfő több szolidaritást vár a többi uniós tagállamtól, és egyben humanitárius folyosók létrehozását szorgalmazta, melyeken keresztül ki lehet menteni a veszélyben lévő menekülteket. Az Öt Csillag Mozgalom (M5S) és a Demokrata Párt (PD) több hétig tartó tárgyalásokat követően állapodott meg a közös kormányalakításról, miután Matteo Salvini előrehozott választás reményében véget vetett a közös kormányzásnak az M5S-szel, miután pártja, a jobboldali Liga a legutóbbi választás óta a legnépszerűbb politikai erővé vált Olaszországban. (MTI) Bizalmat szavazott hétfő este az olasz parlament alséhéza az új olasz kormánynak. A képviselők 343:263 arányban szavaztak bizalmat a párton kívüli Giuseppe Conte miniszterelnök koalíciós kormányának, amely az öt Csillag Mozgalom és a balközáp Demokrata Párt szövetségéből alakult. Róma. Giuseppe Conte kormányfő arról beszélt, hogy az új kormány megalakulásával reformok új korszaka veszi kezdetét, és a kabinet konstruktív együttműködésre készül az Európai Unióval, és arra az álláspontra helyezkedett, hogy Olaszország érdekeit az unión belül és nem azon kívül kell érvényesíteni. A migráció kérdésében szigorú és felelős politikát ígért, és világossá tette, hogy Matteo Salvini, a menekültellenes Liga elnöke megadta magát a sorsnak, nem alakíthat kormányt, pedig az előző kabinetet ezért buktatta meg (tasr/ap)
