Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-11 / 211. szám
6 KULTÚRA 2019. szeptember 11. | www.ujszo.com Egy eltűnt világ arcai A Mai Manó Ház Három szín című, október 6-ig látható kiállítása nemcsak fotótörténet, hanem hallatlanul izgalmas fejezete a fotográfia tudományos-technikai fejlődésének is Szergej Prokugyin-Gorszkij: Vacsora aratás közben, 1909; (Amerikai Kongresszusi Könyvtár, Prokugyin-Gorszkij-gyűjtemény) (Fotók Mai Manó Ház) RÖVIDEN Jól indított Az - Második fejezet Los Angeles. Erősen, 91 millió dollárra becsült bevétellel indított Az - Második fejezet című amerikai természetfeletti horrorfilm az "észak-amerikai mozikban, de nem annyira erősen, mint elődje, a 2017-es Az, amelyre 123,4 millió dollár értékben váltottak jegyet forgalmazása első hétvégéjén. A folytatás - melyben a V esztesek hazamennek, hogy újra szembenézzenek a lisztes képű, festett arcú borzalommal - így is minden idők második legnagyobb nyitóhétvégi bevételét produkálta a horrorfilmek történetében, és ugyancsak a második legnagyobb premierhétvégi bevételt hozta a szeptemberi hónapok történetében. Az - Második fejezet volt az egyetlen jelentősebb premier a hétvégén. Az utánjátszóit filmek közül a Támadás a Fehér Ház ellen 3. - A védangyal bukása hat, a Jó srácok című vígjáték pedig 5,4 millió dollár értékben csalogatott nézőket a mozikba. (MTI. k) Megnyitották az új Bauhaus múzeumot Dessau. Megnyitották vasárnap a Bauhaus történetét bemutató új múzeumot a németországi Dessauban, a 100 éve alapított összművészeti irányzat egyik központjában. A több tízezer alkotást őrző Bauhaus-gyűjtemény új kiállítóhelyét Angela Merkel kancellár részvételével adták át. A 28 millió eurós beruházással két és fél év alatt felépített múzeum megnyitója volt az évfordulóra szervezett németországi rendezvénysorozat egyik csúcspontja. A művészetet és az iparművészetet egyesítő Bauhaus bútoroktól használati tárgyakon át textilekig a modem dizájn megannyi klasszikus remekét teremtette meg és „a német történelem jó részéhez” tartozik - emelte ki Angela Merkel. Azonban az irányzat nemcsak történelem, hanem a jelenkor része, ma is meghatározza, hogy „miként építünk és lakunk, és hogyan formáljuk meg világunkat” — mondta a kancellár. „A Bauhaus ma is példakép számunkra, amikor látjuk, milyen hatalmas kihívás élhetővé tenni és összekapcsolni a természettel a városi életet” — mondta Angela Merkel, azt kívánva az új múzeumot létrehozó alapítványnak (Stiftung Bauhaus Dessau), hogy éltessék tovább a Bauhaus különleges szellemiségét. A dessaui a második Bauhaus múzeum Németországban, amely a századik évfordulóra épült. Az első Weimarban áll, ahol 1919- ben Walter Gropius vezetésével megalapították az irányzat nevét viselő tervezőiskolát. A Bauhausnak számos magyar származású tagja és követője is volt, mint például Breuer Marcel világhírű formatervező és Moholy-Nagy László festő, fotográfus, formatervező és filmes, az egyik leghíresebb magyar művész. (MTI) VÖLGYI VERA Budapest. Nemcsak fotótörténeti, fototechnikai kiállítás nyílt Budapesten, a Magyar Fotóművészek Házában. Szergej Prokugyin- Gorszkij (1863-1944) kópéi bizonnyal más miatt vonzóak a profiknak ós az „amatőr" látogatóknak. Ezúttal nem csak arról van szó, hogy a szakmabeliek más szemmel látják a képeket, mint mi lelkes érdeklődők. És ha esetenként találkoznak a nézőpontok, az bizony boldog, sőt emelkedett pillanat. A Három szín című tárlaton nemcsak a képek értelmezésében j árhatunk más úton. Mi, szakmán kívüliek, remek portrékat, egy eltűnt világ arcait látjuk, a szegénység faházait, a cári Oroszország sokféle népének szépséges viseletét rögzíti a szemünk, vad grúz, baskír tájakat, a sztyeppéi nomád kirgizek éhségét, vagy a szamarkandi iszlám iskola diákjainak életét. Mellette a vasútépítő tisztviselők rendezett csoportképét, teaszedő görög asszonyokat, aratókat, vagy épp Buhara emírj ét, aki 1910-es években pózolt a kamera előtt. A fotós és modellje hogyan is sejthette volna, hogy több mint 100 évvel később óriásplakát lesz belőle a Nagy-Szergej Prokugyin-Gorszkij: Bukhara emirje. 1905-1915 között MOZIJEGY Gerard Butler futása Valójában nincs abban semmi meglepő, hogy a Támadás a Fehér Ház ellen már a harmadik részénél jár, elvégre elég bevételt termelt ahhoz az első két epizód, hogy a Lionsgate stúdiónál rábólintsanak Mike Banning titkosügynök visszatérésére. A probléma tényleg csak az, hogy a sorozat kezd kicsit olyan lenni, mint a Liam Neeson-féle Élrabolva, amely elsőre mindenkit lenyűgözött, másodikra még elment, majd a harmadik rész közben már abban reménykedett az ember, hogy ezzel legyen is vége a szériának. Persze, túlzók egy picit, mivel a Támadás a Fehér Ház ellen 3. - A védangyal bukása közel sem olyan rossz film, mint az utolsó Elrabolva: van benne kellő mennyiségű akció, még ennél is több összeesküvés, és mintha még a valóságra is kívánna reflektálni némileg (összejátszás az oroszokkal). A történet persze nagyjából ugyanaz, mint eddig, csak most a változatosság kedvéért a korábbi alelnök az elnök (Morgan mező utcai Mai Manó Ház lépcsőházában, ami egyúttal a Három szín kiállítás előszobája. Látjuk persze mind az izgalmas színeket is. Egysíkúak ahhoz képest, amit ma kapunk filmen, plakáton, fotón, s talán ezért érezzük lágyabbnak, finomabbnak, sőt költőinek az ábrázolást. A profánabbakban felmerül persze, hogy ők is tudnak ilyet, ha nem sikerül élesre állítani a zsebkamerákat, vagy beremeg a kezükben a telefon és a színek egymásba csúsznak. De amikor a színes fotográfiával való múlt századi kísérletek eljutnak addig, hogy a művész szinte fest, amikor fényképez, akkor már nincs helye a viccelődésnek. Mert visz magával a világába, az izzó naplementébe, a grafikai ábrázolásra hajazó pasztell szürke, zöld faluba, s a képet egy bordó háztető zár-Freeman), a támadást drónokkal hajtják végre, és az elnököt védő Banningnek is menekülnie kell, mert mindenki azt hiszi, ő áll a merényletkísérlet mögött. Innentől kezdve persze sok meglepetést nem tartogat az ügymenet: Gerard Butler - az ügynök szerepében - városokon és erdőkön keresztül rohan, mi-Szergej Prokugyin-Gorszkij orosz fotográfus a cári Oroszországot járta be kamerájával, szenvedélyesen kísérletezve a színes fényképezéssel. ja. Az egyik tájképe pedig hatásában olyan, mintha pointillizmus egyik francia mestere festette volna. Remek szellemi kaland, amikor a látogatónak ilyesféle asszociációi támadnak, a saját szórakoztatására. A szakmabelieknek az orosz fotográfus, Szergej Prokugyin-Gorszkij képei, melyek az 1900-as évek elején készültek, ennél is többet adnak. közben megpróbálja bebizonyítani az ártatlanságát. Ha félretesszük (nem könnyű), hogy megint azt nézzük, ahogy az ártatlanul vádolt ember szembemegy az egész világgal, vagy legalábbis az Egyesült Államok vezetőivel, akkor akár még élvezhetjük is A védangyal bukását. Elvégre van benne sok Számukra mindez nemcsak fotótörténet, hanem hallatlanul izgalmas fejezete a fotográfia tudományostechnikai fejlődésének is. A művész a cári Oroszországot járta be kamerájával, szenvedélyesen kísérletezve a színes fényképezéssel. Kitalált és megépített magának egy különleges, három színszűrős fényképezőgépet. Aztán a képek bemutatásához tervezett egy hasonló elven működő vetítőgépet. Sokféle próbálkozás után híres módszerét 1906-ban dolgozta ki, 9x24 centiméteres üveglemezekre rögzíti a képet, háromszor egymás után, más-más színszűrővel. így elsőként örökít meg színesben, Szibériában, egy olyan természeti jelenséget, mint a napfogyatkozás. Az egyik leghíresebb képe is így készül az írófejedelemről, Lev Tolsztojról. Munkásságát II. Miklós cár támogatásával végezte, így utazta be és örökítette meg 1909 és 1915 között a cári birodalmat. Az első világháború majd a 17-es forradalom miatt az életmű megszakad. 1918-ban a családjával elhagyta az országot. Közel 2000 felvétele vele utazott. Több állomáshely után 1922-ben Párizsban telepedtek le. 1944-ben bekövetkezett halála után 1900 üvegnegatív, 710 fénykép az Amerikai Kongresszusi Könyvtár tulajdonába került. Itt kezdték meg 2000-ben munkássága digitalizálását. Ebből a gyűjteményből válogattak a budapesti kiállítás kurátorai. Szergej Prokugyin-Gorszkij több kortárs alkotóra hatott, akik a műfajon belül színelmélettel is foglalkoznak. S hogy ez nemcsak egy jól hangzó állítás, ami az orosz művész kiemelkedő életművét szolgálná igazolni, a kiállításon az utódok képeiből is láthatunk néhányat. A magyar Balogh Rudolf, Bíró Dávid és Eperjesi Ágnes, valamint az amerikai Liz Nielsen és Bill Sullivan fotográfiái saját stílust képviselnek, mégis tovább játsszák a szin „szimfóniát”, aminek az első „kottáját” orosz mester alkotta meg, a múlt században. robbantás, hősünk erdőn-mezőn keresztül menekül, befutja a fél világot, találkozik az apjával, hogy aztán a végére minden tisztázódjon. A vásznon tényleg nem áll meg az élet a film kétórás játékideje alatt, de a nézőnek azért így is van ideje észrevenni, amit már a második, a londoni rész esetében sem volt nehéz konstatálni: az akciójelenetek legtöbbször igen fapadosak, mintha a költségvetésből nem jutott volna elég a CGI-ra. De ettől függetlenül attól biztosan nem kell tartani, hogy Gerard Butler munka nélkül marad: a Támadás a Fehér Ház ellen 3. a vártnál erősebben nyitott az amerikai mozikban, szóval erős a gyanúm, hogy Mike Banning még egyszer megmenti majd az elnököt. Gera Márton Támadás a Fehér Ház ellen 3. - A védangyal bukása (Angel Has Fallen). Amerikai akciófilm, 2019, 121 perc. Rendezte: Ric Roman Waugh. Szereplők: Gerard Butler, Morgan Freeman, Frederick Schmidt, Piper Perabo. A vásznon nem áll meg az élet a film kétórás játékideje alatt (Fotó: tasr/apj
