Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-07 / 208. szám
www.ujszo.com | 2019. szeptember7. KOZELET 3 Repedezik a Szabadság és Szolidaritás? CZÍMER GÁBOR Pozsony. Ma tartja rendkívüli közgyűlését az SaS, amelytől azonban a párt több vezető képviselője is távol marad. A mai zólyomi tanácskozást Richard Sulik elnök hívta össze, de az őt kritizáló Eubomír Galko és Jana Kissová alelnök, valamint Natália Blahová frakcióvezető és Jozef Rajtár parlamenti képviselő is jelezte, tüntetőleg távol marad a közgyűléstől. Sulik azért hirdette meg a tanácskozást, hogy további évekre megerősítse pártelnöki pozícióját. A gyűlést ugyanis Sulik azután hívta össze, hogy a politikai formáción belülről olyan hangokat lehetett hallani, melyek szerint távoznia kellene annak éléről. Soka kritikus hang Kissová a kongresszussal kapcsolatban elmondta, azért nem megy a gyűlésre, mert ő már korábban, a pártelnöki választás során felhatalmazta Sulíkot, hogy a választási lista élén vezesse az SaS-t, de csak 2020-ig. „Nagyobb mandátumot nem tudok neki adni” - tette hozzá Kissová, aki parlamenti képviselő is egyben. Kissová arról is beszélt, nem tartja jónak, hogy amikor Sulikon kívül is érdeklődik valaki a pártvezetés iránt, akkor az elnök összehív egy rendkívüli közgyűlést, ahol további négy évre megerősítteti magát a párt élén. Az alelnök szerint ez már a második alkalom, hogy Sulik ezzel az eszközzel él. Galko sem lát okot arra, hogy rendkívüli pártelnökválasztást tartsanak. A parlamenti képviselő szerint a tervezett időpontban, 2020-ban tartott közgyűlésig az egyes pártelnökjelölteknek lenne idejük felkészülni, a programjukat kidolgozni. „Nem demokratikusnak, nem korrektnek és illegitimnek tarjuk ezt a közgyűlést” - indokolta a tanácskozásról való távolmaradását. Galko a nyáron többször tett utalást arra, hogy szívesen átvenné a párt vezetését. Az alelnök azonban azt cáfolta, hogy most távozni akarna a SaS-ből. Blahová megerősítette, ő sem megy el a közgyűlésre. Ezzel ő és társai is jelezni szeretnék aggályaikat a pártelnök kiválasztásával „Nem demokratikusnak, nem korrektnek és illegitimnek tarjuk ezt a közgyűlést". Lubomfr Galko, az SaS alelnöke a párt rendkívüli közgyűléséről kapcsolatban. „Védeni fogjuk a párton belül az alapvető demokratikus értékeket” - mondta Blahová. Elsősorban azt kifogásolta, hogy az esetleges elnökjelölteknek a közgyűlésig csak 15 napjuk volt arra, hogy felkészüljenek a posztért való indulásra. „Ez nem egy tisztességes, demokratikus küzdelem” - mondta. A képviselőnő szerint a jelenlegi pártvezető a választók bizalmával játszik. A párt elégedetlen tagjai is azon a véleményen vannak, hogy Suliknak a parlamenti választás utánig kell vezetnie az SaS-t. A sajtóban megjelent információk szerint Sulik a rendkívüli pártkongresszuson komoly ellenjelölt nélkül mérettetheti meg magát a tisztségért folytatott szavazáson. Sulik hárítja a kritikát Maga Sulik a bírálatokra reagálva elmondta, a párt alapszabálya lehetővé teszi, hogy rendkívüli közgyűlést hívjanak össze és a pártvezető személyéről annak mandátuma lejárta előtt döntsenek. „Olyan hangokat lehetett hallani, amelyek szerint más is elindulna a pártelnöki székért. Egy ilyen esetben nem ismerek demokratikusabb módot, hogy ezt lehetővé tegyük” - mondta az SaS vezetője a rendkívüli közgyűlésről. Szerinte az ügy miatt nincs feszültség a pártban. Az álláspontja szerint mindenkinek elegendő idő állt a rendelkezésére, hogy felkészüljön a pártelnöki tisztségért való indulásra. „Hogy miért nem éltek vele, az már az ő dolguk” - mondta Sulik. Az SaS-nek 213 tagja van. A párt szóvivője, Róbert Bucek korábban úgy nyilatkozott, a tagok nagy többsége jelezte, részt tud venni a rendkívüli közgyűlésen. A múlt héten a Sme napilap azt közölte, a párt tagjainak harmada, köztük elnökségi Lubomfr Galko, az SaS alelnöke tagok is egy felhívásban azt kérték, ne tartsanak rendkívüli közgyűlést. A Denník N értesülései szerint 45 tag helyezte kilátásba, hogy nem lesz jelen az eseményen. Mág bármi lehet Grigorij Meseznikov politológus arra hívta fel a figyelmet, hogy a pártnak rendkívül kevés tagja van, így gyorsan átalakulhatnak a belső erőviszonyok. Sulik személye pedig elég konfliktusos, irányítási mód(TAS R-felvétel) szerei autoritatívak. Az elégedetlen párttagokkal kapcsolatban a szakember azt emelte ki, a mostanihoz hasonló feszültségek már korábban is voltak az SaS-ben, akkor néhányan távoztak is a formációból, de most nem hallani arról, hogy egyesek távozni szeretnének. Meseznikov szerint Andrej Kiska pártja, a Za l’udí egészen hasonló beállítottságú, mint az SaS, így elvben oda könnyen átléphetnének a Sulikkal elégedetlen SaS-tagok. (TASR, czg) Lelassult a gazdaság, elemzők szerint ez még csak a kezdet ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A szlovák gazdaság második negyedéves teljesítmánye az elemzőket is hidegzuhanyként érte, így egyre többen kényszerülnek arra, hogy felülvizsgálják a korábbi növekedési előrejelzéseiket. A Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése az elemzők szerint egyfajta vészharangként szolgálhatna a kormánynak, arra sarkallva a Peter Pellegrini vezette kabinetet, hogy visszafogja a pénzszórást, ennek azonban egyelőre az ellenkezője történik. „Eddig azzal számoltunk, hogy a gazdaság idén 3,4 százalékkal bővülhet, a legfrissebb adatok fényében azonban ezt 2,5 százalékra módosítjuk, és a jövő évre eredetileg várt 3,3 százalékos növekedési előrejelzésünket is 2,3 százalékra faragjuk le” - nyilatkozta Katarina Muchová, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. A rosszabb még hátravan A második negyedéves katasztrofális növekedési adat ráadásul még csupán a kezdet, hiszen az elemzők is elismerik, hogy a szlovák gazdaság várható teljesítményét erősen befolyásolhatja Nagy- Britannia egyre kaotikusabb kiválása az Európai Unióból, de a Kína és az Egyesült Államok között dúló kereskedelmi háború is, amely az egy olyan kicsi és nyitott gazdasággal rendelkező ország számára, mint amilyen Szlovákia, katasztrofális lehet. „A legrosszabb esetben azt sem zárhatjuk ki, hogy a gazdasági növekedésünk teljesen leáll” - állítja Eubomír Korsnák, az UniCredit Bank elemzője. Szerinte tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a kormány még mindig nem készült fel a nehezebb időkre, és abban bízik, hogy újabb befektetések idevonzásával sikerül megmentenie az ország gazdaságát. „Az elmúlt időszakban azonban a beruházási kedv is jóval visszafogottabb, nem beszélve arról, hogy ha valóban beüt a válság, akkor már az esetleges állami beruházások sem segítenek. A kormány mozgástere erősen beszűkülhet, a gyors gazdasági növekedés időszakát ugyanis nem használta fel arra, hogy rendbe tegye az ország pénzügyeit, az adókból származó p'luszbevételeket ugyanis szó szerint elette” - vallja Korsnák, a kormány egyre vitatottabb szociális csomagjaira utalva. Kevesebb állástalan A gazdaság lassulása már a munkapiacon is érezteti a hatását. Míg a tavalyi második negyedévben éves szinten még 1,2 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma, az idei második negyedévre 0,5 százalékra lassult a növekedési ütem. Abszolút számokban ez azt jelenti, hogy nagyjából 2,57 millió embernek van munkája. Az egyre visszafogottabb növekedés is azonban kizárólag annak köszönhető, hogy az említett időszakban több mint 5 százalékkal, csaknem 400 ezerre nőtt a vállalkozók száma, míg az alkalmazottakból már kevesebb van. A Statisztikai Hivatal szerint csökkent az egy évnél rövidebb ideje külföldön dolgozók száma is. Ok a hivatalos adatok szerint nem egész 128 ezren vannak, majdnem a tizedével kevesebben, mint egy évvel korábban. A legtöbben Ausztriában, Csehországban és Németországban találtak munkát, elsősorban az ottani iparban, építőiparban, egészségügyben és a szociális ellátásban. Korsnák szerint érdemes megemlíteni azonban azt is, hogy már a szlovákiai szabad álláshelyek száma is csökkent az elmúlt időszakban. A Statisztikai Hivatal adatai szerint a második negyedévben nagyjából 22 ezer álláshely volt betöltetlen Szlovákiában, majdnem a tizedével kevesebb, mint egy évvel korábban. A leglátványosabb csökkenést az iparban, a kereskedelemben, a szállodaiparban és az építőiparban mérték, míg az egészségügyben és a szociális ellátásban nőtt a szabad munkahelyek száma. A munkanélküliség továbbra is történelmi mélyponton van: a második negyedévre 5,7 százalékra csökkent, ami azt jelenti, hogy már csak 155 ezer embernek nincs munkája. Katarina Muchová, a Szlovák Takarékpénztár elemzője szerint azonban továbbra is nagy azok aránya, akik hosszabb ideje képtelenek munkát találni, az állástalanok több mint 22 százaléka például még soha életében nem dolgozott. Növekvő átlagbér Minden nehézség ellenére az átlagbér a második negyedévben 9,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, amire Muchová szerint 2008 óta nem volt példa Szlovákiában. Míg tavaly tavasszal 1004 euró volt az országos átlagbér, az idei második negyedévre ez 1101 euróranőtt. A legnagyobb fizetéseket továbbra is a bankszektorban és az IT- ágazatban fizetik, ezekben az átlagbér meghaladja az 1890 eurót, míg például a sor végén kullogó szállodaipar és étkeztetés csupán 657 eurós átlagbért kínál. A fizetések az elmúlt egy évben ugyanakkor az államigazgatásban és a katonaságnál nőttek a legnagyobb ütemben, több mint 20 százalékkal. A régiók közül Pozsony megye egyébként továbbra is toronymagasan vezet, 1368 eurós bruttó átlagbérrel. A sorban Nagyszombat megye következik, 1033 euróval, a sereghajtó pedig Eperjes megye, ahol a bruttó átlagbér csupán 832 euró. (mi, TASR) A héten már Ladislav Kamenicky pénzügyminiszter is felszólította a kormány minisztereit, hogy a lassuló gazdasági növekedés miatt kezdjenektakarékoskodni (TASR-feivétei)
