Új Szó, 2019. augusztus (72. évfolyam, 177-202. szám)
2019-08-27 / 199. szám
www.ujszo.com I 2019. augusztus 27. KOZELET I 3 A Ryanair is távozik Kassáról ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Kassa. Tegnap jelentette be váratlanul a Ryanair légitársaság, hogy a 2019/2020-as téli szezontól eltörli egyetlen kassai járatát a londoni Southend reptérre. Az írországi légitársaság ezt a lépését a Boeing 737 MAX repülőgépek kiesésével magyarázza. A Ryanair idén áprilistól üzemeltette a kassai járatot heti három alkalommal. Az utolsó repülőút október 26-ra van betervezve. Akik későbbi időpontra vásároltak repülőjegyet, jogosultak kompenzációra, ám ez ügyben a légitársasággal kell felvenni a kapcsolatot. Aki Kassáról szeretne eljutni Londonba, az a Wizz Air járataival repülhet, amely heti hét alkalommal ingázik a két város között. „A Ryanair társaság döntését tényként tudjuk csak kezelni. A Boeing 737 MAX gépekkel kapcsolatos, továbbra is megoldatlan problémák, valamint a fapados légitársaságok közti kiélezett harc sajnos negatívan érintett bennünket. Bármilyen változás történik a piacon, annak negatív hatásait elsőként a kisebb, regionális repülőterek érzik meg. A Ryanairrel, de más légitársaságokkal is intenzív tárgyalásokat folytatunk a következő időszakban, hogy mielőbb olyan járatokat indítsanak tőlünk, amelyek iránt a legnagyobb az érdeklődés. Ilyen például Dublin, vagy több észak-angliai város” -nyilatkozta a kassai reptér igazgatója, Michael Tmej. Mivel a Boeing képtelen bebiztosítani a megrendelt 737 MAX repülőgépeket, a Ryanair 2020-ban a tervezetthez képest ötmillió utassal kisebb forgalmat vár. Idén öt ilyen Boeing volt az ír fapados flottájában, 2020 nyaráig ez a szám elérhetné az 58-at. Nem a kassai járat az egyetlen, amelyet a légitársaság a repülőhiány mögött törölt. Leállítja a southendi reptérről induló járatait Kolozsvárba, Dubrovnikba és Koppenhágába. Ugyanúgy a repülőhiányra hivatkozva távozott június végén Kassáról a Turkish Airlines, amely az isztambuli járatát törölte. (dem) Szabadabb kezet kapnak az iskolák a nyelvoktatásban Pozsony. A most kezdődő tanévtől az alapiskolák dönthetik el, hogy 3. osztálytól melyik nyelvet kezdik első idegen nyelvként tanítani a gyerekeknek. Az angol nyelv a 7-9. osztályban lesz kötelező második idegen nyelvként azoknak a diákoknak, akik nem azt tanulták a 3. osztálytól - tájékoztatott oktatási minisztérium. Eddig az angol a 3. osztálytól kötelező volt minden diák számára, mostantól a gyerekek más világnyelvet is választhatnak első idegen nyelvnek, ha az iskola meg tudja oldani az oktatását. Az oktatási tárca közlése szerint az iskolákkal és a munkáltatói szövetségekkel történt egyeztetés után vezeti be a változást. „Több idegen nyelv, főleg a német és a francia ismerete jobb elhelyezkedési lehetőségeket jelent a munkaerőpiacon” - áll a minisztériumi közleményben. A nyelvválasztás önkéntes, a minisztérium feltételezi, hogy az iskolák döntő többsége marad az eddigi gyakorlatnál, és az angolt fogja tanítani első idegen nyelvként. (TASR) Megalakult a PS Magyar Platformja CZÍMER GÁBOR A Progresszív Szlovákia (PS) tegnap kora este Komáromban jelentette be, hogy megalakította Magyar Platformját. A kezdeményezés célul tűzte ki többek közt az ország déli részén az infrastruktúra javítását, de a nyelvi és kulturális jogok fejlesztését is. Komárom. A platform megalakulásakor kiadott nyilatkozatban kiemelik, a PS segíteni szeretne a magyar közösség kihívásainak megoldásában. „Úgy gondoljuk, itt az ideje leküzdeni a régi nacionalizmust és az etnikai felfogású politizálást. A magyar közösség problémáiról és megoldásairól nem csak a magyar pártok beszélhetnek. Éppen ellenkezőleg, a progresszív mozgalomnak egy olyan helynek kell lennie, ahol országunk minden polgára megtalálhatja a maga helyét” - fogalmaz a nyilatkozat. „Már Caputová államfő kampánya alatt és a választás során is megmutattuk, hogy komolyan gondoljuk a magyar közösség iránti elkötelezettségünket. A Magyar Platform létrehozása egy újabb lépés ebbe az irányba” - folytatódik a közlemény. „Dél-Szlovákia egy olyan régió, amelyről a múltban gyakran megfeledkeztek. Sajnos, gyakran nacionalista okokból. Ennek véget kell vetni” — mondta a komáromi sajtótájékoztatón Michal Truban, a PS elnöke. A platform a magyar nemzetiségű és a dél-szlovákiai PS-tagoknak lesz a gyűjtőhelye, de párton kívüliek is részt vehetnek benne. A kezdeményezés céljai között szerepel a délszlovákiai gazdaság, az infrastruktúra, a nyelvi és kulturális jogok, illetve a nemzetek közti párbeszéd és a modem kétnyelvűség fejlesztése a vegyes területeken, illetve a kisebbségi oktatás stabilizálása is a célkitűzéseik között szerepel. A szervezet részt vesz a Progresszív Szlovákia-Spolukoalíció választási programjának, azon belül is a kisebbségeket érintő pontoknak a kialakításában. A Progresszív Szlovákiának nemcsak Komáromban, hanem Dunaszerdahelyen, Nagykürtösön, Pozsonyban, Kassán, Gútán is megalakultak, vagy alakulóban vannak a magyar szervezetei, illetve ezeken a helyeken a pártnak jelentősebb számú magyar tagja van. A PS magyar platformját tegnap Michal Truban pártelnök mutatta be (TASR-felvétel) Egyre több szemetet termel a lakosság ÖSSZEFOGLALÓ Az uniós tagországok közül Szlovákiában a negyedik legalacsonyabb az egy főre jutó kommunális hulladék mennyisége - derül ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat legfrissebb elemzéséből, amely azonban arra is fényt derített, hogy a szeméthegy növekedési üteme szempontjából az élbolyban vagyunk. Pozsony. Szlovákia minden egyes lakosa, csecsemőtől az aggastyánig fejenként 378 kilónyi lakossági hulladékot termelt 2017- ben az Eurostat adatai szerint. Szlovákiánál csak Csehországban Szlovákiában 2017-ben egy lakosra számítva 378 kiló hulladékot termeltünk (TASR-felvétel) (344 kg/fő), Lengyelországban (fejenként 315 kg) és Romániában (272 kg/fő) termeltek kevesebb szemetet az emberek. Magyarország egy hellyel marad le Szlovákiától, ott 385 kilónyi lakossági hulladék jut egy főre. A régiónkból Ausztriában termelik a legtöbb szemetet: 570 kilót fejenként. Az Európai Unió tagországai közül a legnehezebb kukák Dániában voltak, ahol egy fő 781 kilónyi kommunális hulladékot termelt 2017- ben, a második, jóval lemaradva Ciprus lett (637 kg/fő), a németek pedig fejenként átlagosan 633 kiló szemetet dobtak a kukába. Az uniós átlag egyébként 486 kiló körül mozog. Az elemzés készítői szerint ezek az adatok korántsem jelentik azt, hogy régiónk országaiban kömyezettudatosabban gondolkodnánk, mint például Dániában, épp ellenkezőleg, hiszen például az alacsony román adathoz hozzájárul az is, hogy ott jóval több szemét végzi illegális lerakókon. Szlovákiában az elmúlt években nőtt a hulladék mennyisége. 2000- ben egy főre még csak 254 kilogrammnyi kommunális hulladék jutott, ami 2017-re 124 kilóval nőtt. 1995-óta 28 százalékos növekedést mértek, ami a 6. leggyorsabb növekedési ütem az EU-ban. Csak összehasonlításképpen: Magyarországon fordított a helyzet, ott 61 kilóval termeltek kevesebb hulladékot 2017-ben fejenként, mint az ezredfordulón. Uniós szinten is csökkenést mértek, a 2000-es 521 kilogrammról a két évvel ezelőtti 486 kilóra. (mi, TASR) A Ryanair csak idén áprilisban érkezett Kassára, s máris bejelentette: távozik (TASR-feivétei)