Új Szó, 2019. augusztus (72. évfolyam, 177-202. szám)

2019-08-27 / 199. szám

4 RÉGIÓ 2019. augusztus 27. | www.ujszo.com Kilátóból csodálhatják a Zsitva-ártéri rétek madárvilágát a látogatók Csodás látványban volt részük a madárles látogatóinak (A szerző felvételei) SZÁZ ILDIKÓ Látványos madárlessel bővült a Termál kistérség megannyi nevezetessége ás érdekes­sége. Az érsekújvári járásbeli Nagymánya és a nyitrai járásbeli Zsitvagyarmat határában levő Zsitva-ártéri rétek védett területén száznál is több értékes, védett madárfaj fészkel. A Mánya és Kéty, valamint Szentmihályúr közelében levő, 1980-tól védett rezerváció több mint 74 hektáron fekszik. A csaknem egyhektáros mocsaras területen ren­geteg gázlómadár és vízimadár él. Fából ácsolt kilátó 1990-től a Zsitva érintett szaka­szát is védetté nyilvánították. Ján Gúgh, az SOS/BirdLife Szlovákiai Madárvédő Egyesület aktivistája elmondta, a Zsitva-ártéri rétek és mocsarak értékes madárvilágának a népszerűsítését az európai bizott­ság és a környezetvédelmi minisz­térium támogatta. A Folyami Ökoszisztéma-menedzsment Dél- Szlovákiában elnevezésű projekt kivitelezője, megvalósítója az SOS/BirdLife szervezet volt. A fá­ból ácsolt madármegfigyelő azért épült pont itt, mert értékes biorétek találhatók a környéken. Az önkén­tesek azt ajánlják a látogatóknak, hozzanak magukkal távcsövet, mert a toronyból jól láthatók a védett ma­darak élőhelyei. Ideális a hajnali és a kora esti időszak, amikor a legtöbb madár figyelhető, fotózható. Láthat­ják a gyors röptű gyurgyalagot, megfigyelhetik a nagy csapatokban élő vadkacsákat, a különféle mocsá­ri madarakat. Egyedülálló látvány­ban lesz részük, ha bíbicet vagy pettyes vízicsibét lelnek a nézelő­­dők. „Akadnak egész évben itt élő és fészkelő madarak, illetve olyanok is, amelyek ősszel melegebb tájakra vándorolnak. A türelmes szemlélő­dő megpillanthatja a nagy liliket, a vetési ludat, a tőkés récét, a böjti ré­cét vagy a nyári ludat és a kanalas ré­cét. Szép számban található a kör­nyéken nagy kócsag, vörös gém, va­lamint gyurgyalag” - mondta Ján Gúgh. A madárles megnyitójára ér­kező vendégek ismeretterjesztő ki­adványokat, plakátokat, könyveket kaptak ajándékul, amelyeken a ma­darak latin, magyar és szlovák nevét is megtalálják. Hogyan mentsünk? A madárvédő aktivisták hangsú­lyozták, hogy minden természet­kedvelő hasznossá teheti magát az értékes madárfajok mentésében, újabb költőhelyek kialakításában. „Lakott területeken ma már egyre nagyobb problémát jelent, hogy le­verik a molnárfecskék fészkét, ami­kor hőszigetelik vagy átépítik a há­zat. Egész éves projektjeink, madár­védő, madárszámláló táboraink vannak, bárki csatlakozhat hozzánk. Részt vehet a folyópartok, erdők tisztításában, rétek kaszálásában, vagy a part menti füzek metszésé­ben, valamint az új madárfészkek kihelyezésében”-mondta Ján Gúgh. Arra is választ kaptak a látogatók, mit tegyenek, ha árva madárfiókára lel­nek. Ján Gúgh azt tanácsolja, hogy ha a kismadár már fel-felröppen, fel kell tenni az alsó faágra, vagy valame­lyik közeli fánál hagyni, mert keres­ni fogják a fiókát a szülők. Ha sérült vagy még nem tud repülni, kapcso­latba kell lépni a madárvédőkkel, vagy a 112-es telefonszámon kérni az ügyeletet, hogy értesítsék a legkö­zelebbi ornitológiái egyesületet. A madárlesnél és a védett mada­rak kilátónál levő tájékoztató táblá­inál fotócsapdákat helyeznek ki, ne­hogy megrongálják a vandálok. A Zsitva-ártéri réteken mintegy 100-130 madárfajta él, egy részük itt fészkel és egész évben megfigyel­hető. Mánya vezetése elégedett Igor Sádovsky, a mintegy kétezer lakosú - Verebélytől tíz, Érsekúj­vártól harminc kilométerre fekvő - Mánya polgármestere elmondta, rendkívül hálásak az ornitológiái tár­saságnak, amiért európai uniós és ál­lami támogatásból megépülhetett a madármegfigyelő. „Csaknem tizenkét éve fontolgat­juk, hogyan építhetnénk egy ilyen ki­látót. A helyieknek, illetve a térségbe látogatóknak mindig is kedves meg­állóhelyük volt a védett terület. Mos­tantól biztosan még több kirándulót késztet megállásra a gondosan ácsolt madárles, ahonnan az egész környék belátható” - mondta Igor Sádovsky. Az átadási ünnepségen részt vettek a Termál Mikrorégióhoz tartozó köz­ségek vezetői és képviselői, akik el­mondták, idén először nyomtattak turistaútlevelet, amelyben már meg­található a kilátó és annak térképen bejelölt helye. A Termál kistérség versenyt hirde­tett, és azok a kirándulók, akik leg­alább hét községbe ellátogatnak, nyereményjátékban vesznek részt, és élvezhetik a Holt-tenger vizének összetételére emlékeztető belleg­­szencsei termálfürdőt. Hamarosan egy új kiadvány jelenik meg a régió nevezetességeiről, melyben Pózba és Barsbaracska önkormányzatának kérésére magyar nyelven is feltünte­tik a községek nevezetességeit. Az óv madara 2019-ben A tövisszúró gébics a verébnél va­lamivel nagyobb madár, vaskos kampós csőrrel. A hímnek hamu­szürke a feje búbja, ismertetőjegye a szemén áthúzódó széles fekete csík és gesztenyebama a háta. Magyarországon mintegy 600 000 pár’tövisszúró gébics található, az Európai Unióban élő állomány harminc százaléka. Szlovákiában már csak 100 ezer fészkelő párt tar­tanak számon, ezért is szeretnék felhívni a madárvédők a lakosok fi­gyelmét erre a madárra. Jellegzetes vártamadár, mindig valamilyen ki­emelkedő ponton üldögél, könnyű észrevenni. Április utolsó, május első napjaiban érkezik Afrika felől, ebben az időszakban lehet hallani az udvarló hímek visszafogott énekét. A párok májusban költenek. A tö­visszúró gébics rovarokkal táplál­kozik, de néha apró gerinceseket zsákmányol. A vegyszerezés miatt mára elfogyott a gébicsek rovar­tápláléka, a bokrok, sövények, fa­sorok felszámolásával pedig eltűnt a fészkelőhelye. Őszi vonulása au­gusztusban kezdődik, először az öreg madarak repülnek dél felé, a fiatalokkal még október elején is ta­lálkozhatunk. A vörösfejű gébics utolsó fészkeit 1973 és 1977 között észlelték a Zsitva mentén. K.is őrgébics és nagy őrgébics még megtalálható a tájainkon, télen rág­csálókat, apró madarakat fogyaszta­nak, ha nincs más táplálék, de meg­eszik a százlábút és a darazsat is, a begyűjtött eleséget tövisek hegyére tűzik. Az aves.vtaky.sk honlapon az önkéntesek részt vehetnek ezeknek az értékes madaraknak a számlálá­sában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom