Új Szó, 2019. augusztus (72. évfolyam, 177-202. szám)

2019-08-24 / 197. szám

8 I KULTÚRA 2019. augusztus 24. | www.ujszo.com RÖVIDEN Készül a Mátrix negyedik filmje Los Angeles. Keanu Reeves és Lana Wachowski visszatér a Mátrix világába -jelentette be Toby Emmerich, a Warner Bros. Picture csoport igazgatója, egy­ben közölte, hogy készül a népszerű sci-fi negyedik filmje. Reeves ismét magára ölti Neo, Carrie-Anne Moss pedig Trinity szerepét. A film forgatókönyvét társszerzőként Lana Wachowski írta, és ő fogja rendezni a negye­dik filmet, továbbá producerként is közreműködik - tette közzé honlapján a Variety. „Nagyon örülünk, hogy visszatérhetünk a Mátrix világába Lanával. O egy igazi vizionárius, egy páratlan és eredeti kreatív filmkészítő, és felvillanyoz minket, hogy ő úja, rendezi a Mátrix világának új fejezetét” - mondta Emmerich. Wachowski mellett Aleksandar Hemon és David Mitchell írta a forgatókönyvet. A filmet 2020 derekán kezdik forgatni. Lana Wachowski szerint a Mátrix vi­lágának gondolatai most még helytállóbbak, mint valaha, és a forgatókönyvíró örömét fejezte ki, hogy újraélesztheti a film ka­raktereit. A Mátrix című filmet, amelynek főszerepe a világhírt hozta el Keanu Reeves számára, 1999-ben mutatták be a mozik. Azóta két folytatása készült. (MTI) Szarajevóban is díjazták A létezés eufóriáját Szarajevó. Szabó Réka A lé­tezés eufóriája című dokumen­tumfilmje nyerte el a Szarajevói Filmfesztivál emberi jogi díját csütörtök este. A fesztivál ver­senyprogramjában 16 dokumen­tumfilm indult, ezek közül vá­lasztotta ki a nemzetközi zsűri a díjazásra érdemes alkotásokat. Az egész estés dokumentumfilm a Tünet Együttes Szabó Réka rendezésében 2015-ben bemuta­tott, Sóvirág című táncszínházi előadásának próbafolyamatát követi végig. A dokumentum­film a közelmúltban nagy díj at nyert a Kritikusok Hetén Locar­­nóban, a magyar mozikban pedig szeptember 12-étől lesz látható. A Nyugat-Balkán egyik legje­lentősebb fesztiváljának külön­böző díjaiért 53 alkotás - 9 já­tékfilm, 16 dokumentumfilm, 14 rövidfilm és 14 diákfilm - indult. A dokumentumfilmek kate­góriájában a legjobb alkotásnak járó Szarajevó Szíve elismerést az azerbajdzsáni-osztrák ko­produkcióban készült When The Persimmons Grew (Amikor a datolyaszilvák nőttek) című film nyerte el. A játékfilmek között a leg­jobbnak a boszniai-holland ko­produkcióban készült Take Me Somewhere Nice (Vigyél vala­mi szép helyre) című alkotás bi­zonyult. Ena Sendijarevic filmje egy fiatal lány utazását mutatja be, aki Hollandiából Boszniába megy, hogy meglátogassa beteg édesapját, akivel korábban soha nem találkozott. A rendezvény szakmai prog­ramjain öt készülő magyar fil­met, filmtervet is díjaztak. (MTI) Törésvonalak, új utakkal A Pozsonyi Városi Galéria kiállítása a közép-európai avantgárd művészetet mutatja be TALLÓSI BÉLA Törésvonalak - A közép­európai avantgárd művészet 1908-1928 című, kiállítás október végéig látható a Pozsonyi Városi Galória Mirbaeh-palotabeli kiállítótermeiben. A nagyszabású tárlat első alkalommal tárja közönség sió komplexitásában a közép­­európai avantgárd művészetet: bemutatva legfontosabb, domináns irányzatait, központjait és legjelentősebb alkotóit. A grandiózus nemzetközi projekt együttműködő partnerei a jelenlegi tárlatnak otthont adó Pozsonyi Vá­rosi Galéria mellett az Olomouci Művészeti Múzeum, továbbá a Krakkói Nemzetközi Kulturális Központ, valamint a pécsi Janus Pannonius Múzeum. A rendezvény a cseh Karel Srp és Lenka Bydzovská szerzői koncepciója alapján valósult meg. A Pozsonyi Városi Galériában Kassák Lajos vizuális világa is az egyik fő csapása a tárlattá rendezett művészeti anyagnak MOZIJEGY Amikor minden félresikerül Nem állítom, hogy ne lehetett volna A bűn királynői jó film, elvégre elég sok dolog megvolt ahhoz, hogy egy profi akciókrimit lássunk: megkap­juk New Yörköt, a hetvenes évek Amerikáját mint helyszínt, ehhez jön egy maffiatörténet,melynek három feleség a főszereplője, vagyis a szokásos felálláson is változtattak némileg, nem férfiak vívják a harcot a pénzért és a családi tekintélyért. Mindez persze csupán az, amit a szinopszis alapján elképzel az em­ber, mielőtt beül A bűn királynőire. Amit kap, az egészen más. Hiába tart több mint másfél óráig a film, már az első percekben kiderül, hogy az elsőfilmes Andrea Berloff­­nak nem igazán volt fogalma arról, mit is szeretne rendezni tulajdon­képpen. Bár könnyen lehet, hogy ennek a film alapjául szolgáló DC- képregény az oka; A bűn királynői egyszer azt a benyomást kelti, hogy amit nézünk, feketekomédia, más­kor viszont azt is, hogy ez véresen komoly maffiafilm, melyben Claire, Kathy és Ruby veszi át a félje he­prezentált kiállítás kurátora Kiss- Szemán Zsófia művészettörténész. A projekt a közép-európai avant­gárd művészet történetének feldol­gozását és bemutatását tűzte ki cé­lul, érzékeltetve a művészeti felfo­gás és kifejezés dinamikus fejlődé­sét. A kiadott sajtóinformáció sze­rint a régió művészettörténészei fél évszázados adósságuknak tesznek eleget, hiszen a témában első alka­lommal beszélik el saját történetüket a világnak. A nagyszabású kiállítás­sorozaton, mely minden helyszínen- Olomouc, Krakkó, Pozsony, Pécs- az adott ország kurátorának fel­ügyelete mellett újonnan épül fel, olyan nemzetközi hírű magyar képzőművészek alkotásai szerepel­nek mint Kassák Lajos, Moholy- Nagy László, André Kertész, Tiha­nyi Lajos, Uitz Béla, Bortnyik Sán­dor vagy Mattis Teutsch János. Ahhoz, hogy az egyes kiállítások helyi művészettörténészei elbeszél­hessék a témában a saját történetüket, a kezdeményező Olomouci Művé­szeti Múzeum a visegrádi országok együttműködését szorgalmazva ke­resett magának szlovák, lengyel és magyar partnerintézményt. A ma­gyar múzeumok közül a pécsi Janus Pannonius Múzeumra esett a válasz­tása, a múzeum kiemelkedő gyűjte­ményének és a két intézmény között fennálló több évtizedes, kiváló szak­mai együttműködésnek köszönhető­en. A pozsonyi kiállítást követően - a tervek szerint - 2019. november 29. és 2020. április 1. között látogatható majd a pécsi kiállítás. Pécsett hozzá­vetőlegesen száz festmény, grafika, szobor bemutatását tervezik, kiegé­szítve korabeli dokumentumokkal, fotókkal, folyóiratokkal és filmekkel. A Mirbach-palota földszinti és két emeleti termeiben a műveket hat te­matikus csoportba sorolva a Törés­vonalak (Rozlomená dóba) című tárlat azokat a fő területeket mutatja be, amelyeket a kiállításalcímben meghatározott időintervallumban jelentős mértékben változtatott meg Emil Filla: Férfi cigarettával, 1913, olaj, vászon a megújult művészeti gondolkodás és felfogás. Ezek mindenekelőtt a festészet, a szobrászat, a grafika, a tipográfiai tervezés - a megújult könyv- és újságprofilok -, a film, a kísérleti fotográfia. A látogató szemtanúja lehet azoknak az ábrá­zolásmódban, a vizuális megjelen­tetésben végbement változásoknak, amelyek előbb a portrék és önarc­képek, a férfi- és női aktok, a belső állapotok formai megjelenítése te­rületén, illetve az új kifejezésformá­ért vívott küzdelemben valósultak, illetve nyilvánultak meg. Később (a megválasztott kor második felében) (Fotók: GMB) a megváltozott kifejezési módokon már konkrét életterületek, az embert körülvevő külvilág is művészeti for­mát kapott: az ember viszonya a vá­rosi környezethez, a gépekhez, a ter­mészethez. Az átalakulás folyama­tában mind nagyobb jelentőségűvé vált egyre terebélyesedő irányzat­ként az absztrakt, vagyis a tárgyat­lan attitűd felé való elmozdulás, ami aztán az első világháború hatására a még újszerűbb forma felerősödött keresésének köszönhetően többféle -izmusban (általában a kubizmus, a poétizmus a cseheknél, a konstruk­tivizmus a magyaroknál) ölt testet. mény dolgokat vágnak egymás fe­jéhez, és a legkevésbé sem akaiják elfogadni, hogy három nő irányít­son), és a néző még azt is érzi, hogy a vágó sem volt a helyzet magasla­tán, ugyanis ajelenetek legtöbbje kifejezetten vontatott. A legszomorúbb viszont mégiscsak az, hogy itt van három olyan szí­nésznő (Elisabeth Moss, Melissa McCarthy és Tiffany Haddish), akik tehetségesek, és sokkal többre len­nének képesebbek, mint amit a filmben nyújtanak. Sodródnak a rosszul megírt szerepükkel, helyen­ként megpróbálnak valami elméset mondani, de azt már akkor elfelejti az ember, amikor kijön a teremből. Szóval hiába közös a helyszín, A bűn királynői nem rokona a nagy New York-i maffiafilmeknek. Hogy még pontosabb legyek: a legkevés­bé sem rokona. Gera Márton A bűn királynői (The Kitchen / Král’ovné zlocinu). Amerikai ak­ciófilm, 2019,102 perc. Rendezte: Andrea Berloff. Szereplők: Melissa McCarthy, Tiffany Had­dish, Elisabeth Moss, Domhnall Gleeson. lyét. Persze, a műfajok közötti játék még nem lenne probléma, a hasonló témában utazó Martin Scorsese mindig jól csinálta, csak hát A bűn királynői nem az ő útját követi. Hi­ába érdekes, ahogy megelevenedik előttünk Hell's Kitchen, ha az esetek nagy részében bugyuta dialógusok hangzanak el, a sztereotípiákon nem lépünk túl (a maffiózók nagyon ke-Ennek a maffiatörténetnek három feleség a főszereplője, vagyis az alkotók némileg változtattak a szokásos felálláson, nem férfiak vívják a harcot a pén­zért és a családi tekintélyért (Fotó: Continental film)

Next

/
Oldalképek
Tartalom