Új Szó, 2019. augusztus (72. évfolyam, 177-202. szám)
2019-08-24 / 197. szám
8 I KULTÚRA 2019. augusztus 24. | www.ujszo.com RÖVIDEN Készül a Mátrix negyedik filmje Los Angeles. Keanu Reeves és Lana Wachowski visszatér a Mátrix világába -jelentette be Toby Emmerich, a Warner Bros. Picture csoport igazgatója, egyben közölte, hogy készül a népszerű sci-fi negyedik filmje. Reeves ismét magára ölti Neo, Carrie-Anne Moss pedig Trinity szerepét. A film forgatókönyvét társszerzőként Lana Wachowski írta, és ő fogja rendezni a negyedik filmet, továbbá producerként is közreműködik - tette közzé honlapján a Variety. „Nagyon örülünk, hogy visszatérhetünk a Mátrix világába Lanával. O egy igazi vizionárius, egy páratlan és eredeti kreatív filmkészítő, és felvillanyoz minket, hogy ő úja, rendezi a Mátrix világának új fejezetét” - mondta Emmerich. Wachowski mellett Aleksandar Hemon és David Mitchell írta a forgatókönyvet. A filmet 2020 derekán kezdik forgatni. Lana Wachowski szerint a Mátrix világának gondolatai most még helytállóbbak, mint valaha, és a forgatókönyvíró örömét fejezte ki, hogy újraélesztheti a film karaktereit. A Mátrix című filmet, amelynek főszerepe a világhírt hozta el Keanu Reeves számára, 1999-ben mutatták be a mozik. Azóta két folytatása készült. (MTI) Szarajevóban is díjazták A létezés eufóriáját Szarajevó. Szabó Réka A létezés eufóriája című dokumentumfilmje nyerte el a Szarajevói Filmfesztivál emberi jogi díját csütörtök este. A fesztivál versenyprogramjában 16 dokumentumfilm indult, ezek közül választotta ki a nemzetközi zsűri a díjazásra érdemes alkotásokat. Az egész estés dokumentumfilm a Tünet Együttes Szabó Réka rendezésében 2015-ben bemutatott, Sóvirág című táncszínházi előadásának próbafolyamatát követi végig. A dokumentumfilm a közelmúltban nagy díj at nyert a Kritikusok Hetén Locarnóban, a magyar mozikban pedig szeptember 12-étől lesz látható. A Nyugat-Balkán egyik legjelentősebb fesztiváljának különböző díjaiért 53 alkotás - 9 játékfilm, 16 dokumentumfilm, 14 rövidfilm és 14 diákfilm - indult. A dokumentumfilmek kategóriájában a legjobb alkotásnak járó Szarajevó Szíve elismerést az azerbajdzsáni-osztrák koprodukcióban készült When The Persimmons Grew (Amikor a datolyaszilvák nőttek) című film nyerte el. A játékfilmek között a legjobbnak a boszniai-holland koprodukcióban készült Take Me Somewhere Nice (Vigyél valami szép helyre) című alkotás bizonyult. Ena Sendijarevic filmje egy fiatal lány utazását mutatja be, aki Hollandiából Boszniába megy, hogy meglátogassa beteg édesapját, akivel korábban soha nem találkozott. A rendezvény szakmai programjain öt készülő magyar filmet, filmtervet is díjaztak. (MTI) Törésvonalak, új utakkal A Pozsonyi Városi Galéria kiállítása a közép-európai avantgárd művészetet mutatja be TALLÓSI BÉLA Törésvonalak - A középeurópai avantgárd művészet 1908-1928 című, kiállítás október végéig látható a Pozsonyi Városi Galória Mirbaeh-palotabeli kiállítótermeiben. A nagyszabású tárlat első alkalommal tárja közönség sió komplexitásában a középeurópai avantgárd művészetet: bemutatva legfontosabb, domináns irányzatait, központjait és legjelentősebb alkotóit. A grandiózus nemzetközi projekt együttműködő partnerei a jelenlegi tárlatnak otthont adó Pozsonyi Városi Galéria mellett az Olomouci Művészeti Múzeum, továbbá a Krakkói Nemzetközi Kulturális Központ, valamint a pécsi Janus Pannonius Múzeum. A rendezvény a cseh Karel Srp és Lenka Bydzovská szerzői koncepciója alapján valósult meg. A Pozsonyi Városi Galériában Kassák Lajos vizuális világa is az egyik fő csapása a tárlattá rendezett művészeti anyagnak MOZIJEGY Amikor minden félresikerül Nem állítom, hogy ne lehetett volna A bűn királynői jó film, elvégre elég sok dolog megvolt ahhoz, hogy egy profi akciókrimit lássunk: megkapjuk New Yörköt, a hetvenes évek Amerikáját mint helyszínt, ehhez jön egy maffiatörténet,melynek három feleség a főszereplője, vagyis a szokásos felálláson is változtattak némileg, nem férfiak vívják a harcot a pénzért és a családi tekintélyért. Mindez persze csupán az, amit a szinopszis alapján elképzel az ember, mielőtt beül A bűn királynőire. Amit kap, az egészen más. Hiába tart több mint másfél óráig a film, már az első percekben kiderül, hogy az elsőfilmes Andrea Berloffnak nem igazán volt fogalma arról, mit is szeretne rendezni tulajdonképpen. Bár könnyen lehet, hogy ennek a film alapjául szolgáló DC- képregény az oka; A bűn királynői egyszer azt a benyomást kelti, hogy amit nézünk, feketekomédia, máskor viszont azt is, hogy ez véresen komoly maffiafilm, melyben Claire, Kathy és Ruby veszi át a félje heprezentált kiállítás kurátora Kiss- Szemán Zsófia művészettörténész. A projekt a közép-európai avantgárd művészet történetének feldolgozását és bemutatását tűzte ki célul, érzékeltetve a művészeti felfogás és kifejezés dinamikus fejlődését. A kiadott sajtóinformáció szerint a régió művészettörténészei fél évszázados adósságuknak tesznek eleget, hiszen a témában első alkalommal beszélik el saját történetüket a világnak. A nagyszabású kiállítássorozaton, mely minden helyszínen- Olomouc, Krakkó, Pozsony, Pécs- az adott ország kurátorának felügyelete mellett újonnan épül fel, olyan nemzetközi hírű magyar képzőművészek alkotásai szerepelnek mint Kassák Lajos, Moholy- Nagy László, André Kertész, Tihanyi Lajos, Uitz Béla, Bortnyik Sándor vagy Mattis Teutsch János. Ahhoz, hogy az egyes kiállítások helyi művészettörténészei elbeszélhessék a témában a saját történetüket, a kezdeményező Olomouci Művészeti Múzeum a visegrádi országok együttműködését szorgalmazva keresett magának szlovák, lengyel és magyar partnerintézményt. A magyar múzeumok közül a pécsi Janus Pannonius Múzeumra esett a választása, a múzeum kiemelkedő gyűjteményének és a két intézmény között fennálló több évtizedes, kiváló szakmai együttműködésnek köszönhetően. A pozsonyi kiállítást követően - a tervek szerint - 2019. november 29. és 2020. április 1. között látogatható majd a pécsi kiállítás. Pécsett hozzávetőlegesen száz festmény, grafika, szobor bemutatását tervezik, kiegészítve korabeli dokumentumokkal, fotókkal, folyóiratokkal és filmekkel. A Mirbach-palota földszinti és két emeleti termeiben a műveket hat tematikus csoportba sorolva a Törésvonalak (Rozlomená dóba) című tárlat azokat a fő területeket mutatja be, amelyeket a kiállításalcímben meghatározott időintervallumban jelentős mértékben változtatott meg Emil Filla: Férfi cigarettával, 1913, olaj, vászon a megújult művészeti gondolkodás és felfogás. Ezek mindenekelőtt a festészet, a szobrászat, a grafika, a tipográfiai tervezés - a megújult könyv- és újságprofilok -, a film, a kísérleti fotográfia. A látogató szemtanúja lehet azoknak az ábrázolásmódban, a vizuális megjelentetésben végbement változásoknak, amelyek előbb a portrék és önarcképek, a férfi- és női aktok, a belső állapotok formai megjelenítése területén, illetve az új kifejezésformáért vívott küzdelemben valósultak, illetve nyilvánultak meg. Később (a megválasztott kor második felében) (Fotók: GMB) a megváltozott kifejezési módokon már konkrét életterületek, az embert körülvevő külvilág is művészeti formát kapott: az ember viszonya a városi környezethez, a gépekhez, a természethez. Az átalakulás folyamatában mind nagyobb jelentőségűvé vált egyre terebélyesedő irányzatként az absztrakt, vagyis a tárgyatlan attitűd felé való elmozdulás, ami aztán az első világháború hatására a még újszerűbb forma felerősödött keresésének köszönhetően többféle -izmusban (általában a kubizmus, a poétizmus a cseheknél, a konstruktivizmus a magyaroknál) ölt testet. mény dolgokat vágnak egymás fejéhez, és a legkevésbé sem akaiják elfogadni, hogy három nő irányítson), és a néző még azt is érzi, hogy a vágó sem volt a helyzet magaslatán, ugyanis ajelenetek legtöbbje kifejezetten vontatott. A legszomorúbb viszont mégiscsak az, hogy itt van három olyan színésznő (Elisabeth Moss, Melissa McCarthy és Tiffany Haddish), akik tehetségesek, és sokkal többre lennének képesebbek, mint amit a filmben nyújtanak. Sodródnak a rosszul megírt szerepükkel, helyenként megpróbálnak valami elméset mondani, de azt már akkor elfelejti az ember, amikor kijön a teremből. Szóval hiába közös a helyszín, A bűn királynői nem rokona a nagy New York-i maffiafilmeknek. Hogy még pontosabb legyek: a legkevésbé sem rokona. Gera Márton A bűn királynői (The Kitchen / Král’ovné zlocinu). Amerikai akciófilm, 2019,102 perc. Rendezte: Andrea Berloff. Szereplők: Melissa McCarthy, Tiffany Haddish, Elisabeth Moss, Domhnall Gleeson. lyét. Persze, a műfajok közötti játék még nem lenne probléma, a hasonló témában utazó Martin Scorsese mindig jól csinálta, csak hát A bűn királynői nem az ő útját követi. Hiába érdekes, ahogy megelevenedik előttünk Hell's Kitchen, ha az esetek nagy részében bugyuta dialógusok hangzanak el, a sztereotípiákon nem lépünk túl (a maffiózók nagyon ke-Ennek a maffiatörténetnek három feleség a főszereplője, vagyis az alkotók némileg változtattak a szokásos felálláson, nem férfiak vívják a harcot a pénzért és a családi tekintélyért (Fotó: Continental film)