Új Szó, 2019. augusztus (72. évfolyam, 177-202. szám)

2019-08-24 / 197. szám

6 I KÜLFÖLD 2019. augusztus 24. I www.ujszo.com RÖVIDEN Mattarella keddig adott időt Róma. Sergio Mattarella olasz államfő csütörtök este bejelen­tette, hogy keddig ad további időt a közös kormány alakításá­ról egyeztető pártoknak, új kor­mánytöbbség nélkül választást ír ki. A parlamenti pártokkal folytatott kétnapos konzultáció végén az államfő kijelentette, hogy a jelenlegi olasz kor­mányválságot „egyértelmű döntésekkel és rövid időn belül” meg kell oldani. Politikai erők megnevezése nélkül hozzátette, hogy több párt is jelezte, egyez­tetést indított egy új kormány­­többség felállítására. Sajtóérte­sülések szerint az eddigi kor­mánypárt Öt Csillag Mozgalom (M5S) és az ellenzéki balközép Demokrata Párt (PD) között tegnap megkezdődött a kor­mányalakítási egyeztetés. (MTI) Merénylet Ciszjordániában Jeruzsálem. Súlyosan megse­besült egy ciszjordániai forrás­hoz kiránduló zsidó család két tagja, egy személy pedig életét vesztette, amikor bombát vagy kézigránátot dobtak feléjük egy autóból —jelentette tegnap a helyi média. A negyvenes éve­iben járó súlyosan sebesült férfit és húsz év körüli fiát heli­kopteren vitték kórházba. A18 éves lány életét nem tudták meg­menteni a mentők. A merénylők elmenekültek, de a biztonságiak hajtóvadászatot folytatnak elle­nük Rámalláh környékén, együttműködve a környező tele­pesek önvédelmi, biztonsági csoportjaival. Az utakon ellen­őrző pontokat állított fel az izraeli hadsereg. A merénylet különösen feszült időszakban történt, teg­napra erőszakos tömegtünteté­seket hirdetett a Gázai övezetet uraló radikális iszlamista Ha­­mász szervezet a gázai határvi­dékre. (MTI) 210 csatornát zárolt a YouTube San Francisco. A YouTube vi­deómegosztó portál zárolt 210 olyan csatornát, amelyek célja a hongkongi tüntetések megítélé­sének befolyásolása volt - kö­zölte maga a Google tulajdoná­ban álló oldal. A videómegosztó platform szerint az említett csa­tornák „összehangoltan” és olyan formában működtek, amely egy­becseng azokkal a „legutóbbi megfigyelésekkel és fellépések­kel, amelyeket a F acebook és Twitter jelentett be Kínával szemben”, dacára annak, hogy a YouTube be van tiltva az ázsiai országban. Bár a cég nem tért ki arra, hogy kik állnak e csatornák mögött, azáltal, hogy párhuza­mokat vont a közösségi hálóza­tok vizsgálataival, azt sugalmaz­ta, hogy - mint ezekben az ese­tekben - az említett csatornák felelősei a kínai kormányhoz köthető személyek lehetnek. A Twitter hétfőn 936 olyan fiókot blokkolt, amely mögött a közös­ségi portált működtető cég sze­rint a kínai kormányzati szervek állnak. (MTI) Putyin szimmetrikus válaszra adott utasítást Vlagyimir Putyin államfő az orosz biztonsági tanács tegnapi tanácskozásán. Az elnöki ukáz a védelmi és a külügyminisztériumra, valamint több más álla­mi intézményre vonatkozik. (TASR/AP-felvétel) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Arra utasította az orosz kormányzati szerveket Vlagyimir Putyin elnök, hogy mérjék fel a módosított amerikai manőverező robot­repülőgéppel elvégzett kísér­letből fakadé kockázatokat, és „készítsenek elő szimmetri­kus választ" - közölte tegnap a Kreml sajtószolgálata. Az orosz biztonsági tanács tegnapi tanácskozásán kiadott elnöki utasítás a védelmi és a külügyminisztériumra, valamint több más állami intézmény­re vonatkozik. Az Egyesült Államok augusztus 18-án tesztelt először egy szárazföldi telepítésű, több mint 500 kilométeres hatótávolságú „szárnyas rakétát”, azt követően, hogy augusz­tus 2-án felmondta az 1987-ben alá­írt, a közepes és a rövidebb hatótá­volságú, szárazföldi állomásoztatású nukleáris eszközök felszámolásáról szóló orosz-amerikai egyezményt. Putyin szerint az amerikai kísérlet ténylegesen bebizonyította: megala­pozottak azok a korábban megfogal­mazott orosz vádak, amelyek szerint Washington megsértette az INF- szerződést. Emlékeztetett arra, hogy Moszkva korábban is azt állította, az MK-41-es kilövőállások, amilyene­ket egyebek között a romániai raké­tavédelmi bázisra is telepítettek, és amilyenek a hasonló lengyelországi objektumon is lesznek, ellentétesek az INF-szerződés rendelkezéseivel. Washington ezt tagadta, azt hangoz­tatva, hogy a szárazföldi állomásoz­tatású MK-41-esek nem képesek tengeri telepítésű Tomahawk „szár­nyas rakéták” kilövésére. Az orosz vezető közölte: felmerül a kérdés, hogy Lengyelországba és Romániá­ba ezek után rakétavédelmi vagy csapásmérő eszközöket telepítenek az amerikaiak. Felhívta a figyelmet, hogy a szerződés felmondása és a fegyverkísérlet között csak 16 nap telt el. Putyin hangsúlyozta, hogy Orosz­ország érdekeit az is érinti, ha az USA a rakétákat elsőként az ázsiai és csendes-óceáni térségbe telepíti, mert ott is vannak határai. Az orosz elnök szerint Washington valójában meg akar szabadulni a korábbi korlátozá­soktól, hogy rakétákat telepítsen a vi­lág különböző régióiba. Oroszország nem kíván elhúzódó fegyverkezési versenybe bonyolódni, és továbbra is nyitott a tárgyalásokra - közölte. A világ első úszó atomerőműve Murmanszk. A világ első úszó atomerőművét, a Lomonoszov Akadémikus nevet viselő erőmű­­uszályt 2019. augusztus 23-án Murmanszkból elindították állo­máshelyére -tájékoztatott tegnap a Roszatom. A Lomonoszov Akadémikus az Oroszország távol-keleti ré­szén fekvő csukcsföldi Pevekig tartó 4700 kilométeres út megté­tele után a világ legészakibb elhelyezkedésű atomerőműve lesz. Beüzemelését követően a leállításra váró Bilibinói Atom­erőmű és a csaunszki szén­­tüzelésű erőmű kiváltásával tisz­ta forrásból származó elektromos és hőenergiával látja el majd a ré­giót. A144 m hosszú, 30 m széles és 21 ezer t vízkiszorítású hajó­testre épített Lomonoszov Aka­démikus úszó atomerőmű a Ro­szatom érdekeltségébe tartozó Affikantov Gépipari Kísérleti Tervezőiroda által kifejlesztett két KLT-40C típusú reaktorral rendelkezik. A két blokk együt­tesen 70 megawatt villamos és 300 megawatt hőteljesítményt biztosít. Az úszó atomerőmű ten­gervíz sótalanítására is alkalmas­sá tehető. A reaktorokban a nuk­leáris üzemanyagot csak 3-5 évente kell cserélni. Az erőmű tervezett üzemideje 40 év. Az úszó atomerőművi techno­lógia iránt máris jelentős érdek­lődés mutatkozik a közel-keleti és az észak-afrikai országok részé­ről. (MTI) Közös közlemény nélkül zárulhat a G7-ek csúcsa A világgazdaság helyzete a hét legfejlettebb ipari ország (G7) szombaton kezdődő éves csúcstalálkozójának egyik központi tómája. Biarritz. A hétfőig tartó csúcsér­tekezletet a franciaországi Biarritz­­ban tartj ák. Idén Franciaország tölti be a G7-ek elnöki tisztségét. A csoport tagjai az Egyesült Államok, Francia­­ország, Nagy-Britannia, Japán, Né­metország, Ólaszország, Kanada és az Európai Unió. Fehér házi tisztségviselők csütör­tökön elmondták, hogy a világgaz­daság témakörét az utolsó pillanat­ban, Donald Trump amerikai elnök kérésére vették fel a napirendi pontok közé. Trump elsősorban arról tárgyal majd partnereivel, hogyan lehetne megnyitni az európai, a japán és a ka­nadai piacokat az amerikai üzletem­berek és vállalkozások előtt. Emmanuel Macron francia állam­főnek felveti majd a digitális szolgál­tatókra kivetett adók ügyét, amelyek jórészt éppen az amerikai technoló­giai cégeket érintik. A csúcstalálkozó hivatalos főté­mája az egyenlőtlenségek elleni küzdelem, különös tekintettel a fér­fiak és a nők közötti egyenlőtlensé­gekre. A házigazda Macron azt sze­retné, ha egy hosszú és semmitmon­dó közös zárónyilatkozat helyett konkrét lépések mellett köteleznék el magukat a résztvevők. Ezért elkép­zelhető, hogy nem is adnak ki záró­nyilatkozatot. Az egyes ülésekre más országok vezetőit is meghívták. Trump több vezetővel folytat majd kétoldalú megbeszéléseket a találkozó margó­ján, köztük Macronnal, Boris John­son brit, Abe Sindzó japán, Justin Trudeau kanadai kormányfővel, Angela Merkel német kancellárral és Narendra Modi indiai miniszterel­nökkel is. Várhatóan szó lesz Oroszország esetleges visszatéréséről a csoport­hoz, amivel ismét G8-ra bővülne a vi­lág iparilag legfejlettebb országainak köre. Az azonban szinte bizonyos, hogy a résztvevők nem szavaznak e kérdésről, részben, mert több vezető már jelezte, hogy nem ért egyet Moszkva „visszatérésével”, részben pedig, mert maga Moszkva sem kérte formálisan az újbóli csatlakozást. Larry Sabato, a Virginia Egyetem politológusa az amerikai közszolgá­lati rádióban (NPR) arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy az amerikai elnök az idén egy jócskán megváltozott han­gulatú országcsoport vezetőivel ta­lálkozik majd. Hiszen Japán nemré­giben vetett ki vámokat a dél-koreai árukra, és a héten Tokió és Szöul megszakította a katonai hírszerzési együttműködést is, Róma heves vi­tákban áll Párizzsal és Brüsszellel, az Egyesült Királyság pedig heteken belül minden bizonnyal kilép az Eu­rópai Unióból. (MTI) Beavatkozással vádolja Macront a brazil elnök ÖSSZEFOGLALÓ Brazíliaváros. Brazília elnöke országa belügyeibe történő be­avatkozással vádolta meg azokat az államokat, amelyek anyagilag segítik Brazíliát az esőerdőtüzek elleni harcban. „Nem jótékony­ságból küldenek ide pénzt, hanem azzal a céllal, hogy megbolygas­sák szuverenitásunkat” - mondta Jair Bolsonaro a Facebook közös­ségi portálon közvetített beszédé­ben. Nem sokkal korábban ugyan­akkor úgy nyilatkozott, hogy Bra­zíliának nincs elegendő forrása az erdőtüzek visszaszorítására. A hatalmas erdőtüzek az Ama­zonas térségében diplomáciai fe­szültséget szítanak. Emmanuel Macron francia államfő a G7 csú­cson nemzetközi kérdésként sze­retné felvetni a a kérdést, ezzel kapcsolatban Bolsonaro „gyar­mati gondolkodásmóddal” vádol­ta Macront. A brazil elnök tegnap fontolóra vette, hogy az Amazonas térségébe katonákat küld, akik segítenének az oltásban. Idén 83 százalékkal több az erdőtűz Brazíliában, mint a ta­valyi első nyolc hónapban. Bár a lángok rendszeresen felcsapnak ilyentájt, az év aszályos szakaszá­ban, környezetvédők a tüzek ugrásszerű elszaporodása miatt pa­rasztokat vádolnak, akik az erdők felégetésével próbálják növelni termőterületeiket. (MTI, ORF) Partra szállítják Máltán az Ocean Viking civil hajón rekedt bevándorlókat, akik­nek a befogadását hat európai uniós ország vállalta. Franciaország, Írország, Luxemburg, Németország, Portugália, valamint Románia között osztják el a ha­jó 356 utasát, akik a két héttel ezelőtti fedélzetre vételük óta várnak kikötési en­gedélyre Szicíliától délre. Franciaország pedig 150 ember átvételét vállalta az SOSMéditerranée és az Orvosok Határok Nélkül szervezetek hajójáról. (TASR/AP)

Next

/
Oldalképek
Tartalom