Új Szó, 2019. augusztus (72. évfolyam, 177-202. szám)
2019-08-21 / 194. szám
6 I KÜLFÖLD 2019. augusztus 21. | www.ujszo.com RÖVIDEN Rakótakísérletet hajtott végre az USA Washington. Az Egyesült Államok kísérletet hajtott végre közepes hatótávolságú hagyományos rakétával - jelentette be az amerikai védelmi minisztérium. Az USA először hajtott végre rakétakísérletet a szárazföldi telepítésű közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról kötött orosz-amerikai (INF-)szerződés augusztus eleji felmondása óta. A Pentagon szerint a kísérletet a Kalifornia partjainál fekvő SanNicolasszigeten hajtották végre, a Tomahawk típusú támadó cirkáló rakéták egyik változatát tesztelték földi indításról. (MTI) 14 pokolgép, több mint 120 sebesült Kabul. Több mint 120-an sebesültek meg a kelet-afganisztáni Dzsalálábádban elkövetett robbantássorozatban - közölték illetékesek azután, hogy 14 pokolgép lépett működésbe a nagyváros közterein, piacain és éttermeinél. A merényletsorozat elkövetőjeként egyelőre sem az Iszlám Állam terrorszervezet, sem a tálib mozgalom nem jelentkezett, bár mindkét szélsőséges csoport tevékeny a Pakisztánnal szomszédos térségben. Szerencsére az ország függetlenné válásának 100. évfordulóján végrehajtott terrorcselekmény egyik helyszínéről sem jelentettek halálos áldozatot. (MTI) Inkább visszalép a cseh miniszterjelölt Prága. Megoldódni látszik a kétpárti cseh kormánykoalícióban kialakult feszültség, miután Michal Smarda, a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) alelnöke bejelentette, lemond jelöléséről a kulturális miniszter tisztségére. Döntéséről tájékoztatta Jan Hamáceket, a párt elnökét, a kormányfő első helyettesét. Smardát korábban a szociáldemokrata párt elnöksége jelölte kulturális miniszternek, de sem Milos Zeman államfő, sem Andrej Babis kormányfő nem akarja látni ebben a bársonyszékben, aminek következtében feszültség keletkezett a cseh kormánykoalícióban. A kulturális tárcavezető leváltása és utódja kinevezése körüli, immár május óta húzódó nyilvános, éles vita a cseh sajtó szerint kormányválsággal fenyeget. (MTI) Ankara tartja pozícióját Szíriában Ankara. A török külügyminiszter kijelentette, országa nem költözteti el azt a megfigyelőpontot az északnyugat-szíriai Idlíb tartományban, amely az előrenyomuló szír kormányerők gyűrűjébe került. Mevlüt Cavusoglu emlékeztetett, az érintett megfigyelőálláshoz tartott az a török konvoj is, amelyet hétfőn légitámadás ért, 3 ember halálát okozva. Egyúttal felszólította Bassár el-Aszad szír elnök rezsimjét, hogy „ne játsszon a tűzzel”. (MTI) Távozik az olasz kormányfő Conte a Matteo Salvim vezette migránsellenes és szélsőjobboldali Ligát okolja a kudarcért Giuseppe Conte. 14 hónapig bírta a kormányfői bársonyszékben. (íasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Róma. Benyújtja lemondását Giuseppe Conte, Olaszország miniszterelnöke - derült ki a politikus tegnapi parlamenti beszédéből. Conte független kormányfőként 14 hónapig vezette szélsőjobboldali Liga és a populista, elitellenes Ot Csillag Mozgalom koalícióját. A leköszönő kormányfő Matteo Salvinit nevezte az újabb belpolitikai válság felelősének, aki személyes és pártérdekből felrúgta a koalíciót. A római parlament felsőházában elmondott beszédében Giuseppe Conte súlyos és terhes következményekkel járó lépésnek nevezte a kormánypárti Liga bizalmatlansági indítványát, és hosszan bírálta Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes belügyminiszteri és politikusi tevékenységét. Egyórás felszólalásában Conte majdnem végig a Salvini vezette Liga döntését bírálta. Hangsúlyozta, hogy Matteo Salvini az előrehozott választáson való győzelmében reménykedve személyes érdekeit és saját pártját helyezte az olaszok nemzeti érdekei elé. A kormányfő emellett politikai opportunizmussal vádolta Salvinit, kijelentve, hogy hiányzik belőle a politikai intézmények iránti felelősség. Conte szerint a Liga „beszennyezte” az Öt Csillag Mozgalommal (M5S) közös kormány 14 hónapon át tartó munkáját. Conte tegnap találkozott az olasz államfővel, Sergio Mattarellával, akinek este hivatalosan is benyújtotta lemondását. Mattarella mától konzultál a parlamenti pártok frakcióvezetőivel, és felméri, hogy a tavaly felállt parlament munkája folytatható-e egy másfajta többséggel, vagy ennek hiányában előrehozott választást kell kiírni. A második esetben az államfő a választásig ideiglenes kormányt bízhat meg. A kormányválság előzménye, hogy kisebbik olasz kormánypárt, a szélsőjobbos Liga két hete közölte, megvonja a bizalmat a kabinettől, és előrehozott választást akar kicsikarni. Az ok prózai: a párt támogatottsága az utóbbi időben jelentősen megnőtt, miközben ellenfeleié összezuhant. Ennek ellenére egyáltalán nem biztos, hogy a Liga célba ér; az viszont igen, hogy ezek a politikai manőverek nem fognak elvezetni Olaszország valós problémáinak megoldásához, cserébe Európára nézve kifejezetten veszélyesek. Az viszont biztos, sietni kell a válság megoldásával, mivel ősszel Brüsszel elé kell terjeszteni a jövő évi költségvetés tervezetét, továbbá augusztus 27-ig Rómának az Európai Bizottság olasz biztosjelöltjét is meg kell neveznie. (MTI, index, ú) Johnson hiába lobbizik az EU-nál a brexit ügyében A brit kormányfő az ír-északír határellenőrzés visszaállításának elkerülését célzó tartalékmegoldés (backstop) törlését kérte a brit EU-tagség megszűnéséről (brexit) szélé megállapodásból. London/Brüsszel. Boris Johnson levélben fordult Donald Tuskhoz, az Európai Tanács elnökéhez és arra tett javaslatot: a tartalékmegoldás helyett a felek kötelezzék el magukat, hogy alternatív megoldást találnak a brexit október 31-i határideje után tervbe vett átmeneti időszak végéig. A brit kormányfői hivatal által ismertetett levélben Johnson nyomatékosan leszögezte, a tartalékmegoldást törölni kell az elődje, Theresa May által elért megállapodásból. Az Egyesült Királyság és az EU szerinte korábban megegyezésre jutott abban, hogy alternatív megoldások is szóba jöhetnek az ír Köztársaság és az Egyesült Királysághoz tartozó Eszak-írország közötti 499 km-es határ ellenőrzésének elkerülésében. A brexit után ez lesz az EU és az Egyesült Királyság közötti egyedüli szárazföldi határ, amelynek átjárhatósága az északírországi felekezeti erőszaknak véget vető 1998-as nagypénteki megállapodás sarkalatos eleme. A brit kormányfő a tartalékmegoldást az egyéb lehetőségek keresése iránti elkötelezettségről szóló résszel váltaná fel a megállapodásban. A brit kormány „antidemokratikusnak és szuverenitásával összeférhetetlennek tartja” a tartalékmegoldást, és ezért a törlését követeli a megállapodásból. Nem vázol fel megvalósítható alternatívákat a miniszterelnök levele az királyság uniós kilépésének feltételeire vonatkozóan - szögezte le az Európai Bizottság. „Valójában a határellenőrzés visszaállítását támogatják, akik ellenzik ezt a pótmegoldást, de nem kínálnak reális alternatívát” - reagált Johnson kérésre Donald Tusk. A kemény brexit növekvő valószínűsége nyomán eközben az angol font értéke 3 éves mélypontra zuhant a dollárral és az euróval szemben. A brit kormányfői hivatal szerint Johnson megbeszélést folytatott Leo Varadkar ír kormányfővel, jelezve neki, hogy a kilépési megállapodást ebben a formában nem fogja elfogadni a brit parlament alsóháza, és törölni kell belőle a tartalékmegoldást, más alternatívát kell találni helyette. Az ír miniszterelnök megismételte, hogy az EU-ban maradó 27 ország kitart álláspontja mellett, miszerint a megállapodást nem lehet újratárgyalni, és fontos, hogy működőképes jogi garanciára van szükség a fizikai határellenőrzés visszaállításának elkerüléséhez és a szabadkereskedelem fenntartásához az ír-szigeten. London részletek ismertetése nélkül közölte, a megállapodás nélküli kilépés esetén az előző kormány terveivel szemben azonnal megszűnik a személyek szabad mozgásának lehetősége azon EU-polgárok számára, akik a brexit október 31-i határideje után érkeznek. Theresa May kormánya még a rendezetlen kiválás esetében is fontolgatta a jelenlegi szabályok hatályának meghosszabbítását 2021 januátjáig. (MTI, Őt24.cz) Légi parádé a Duna fölött Szent István ünnepén Katonai tiazteletadás mellett, Áder János államfő jelenlátében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-ai állami ünnepen, a Parlament előtti Kossuth Lajos tárén. A lobogót a Himnusz hangjaira a Magyar Honvédség díszegyságe vonta fel. Budapest. Látványos légi bemutatóval kápráztatták el a nézelődőket a Duna fővárosi szakaszánál augusztus 20-án. ,A Szent István ünnepén tartott parádén a levegőben voít a Magyar Honvédség összes rendsze’resített repülésre alkalmas gépe. Vadászgépek, helikopterek és szállítógépek, köztük a nemrég beszerzett Airbus és Falcon szállítógép, de átrepültek a folyam felett a Gripenek is. Délután a szokásokhoz híven megrendezték a Szent Jobb-körmenetet. A hőség ellenére sokan látogattak el a Várkert Bazár előtt felállított Magyar ízek Utcájába, valamint a Mes-A Magyar Honvédség JAS 39 Gripen típusú vadászgépei a Parlament felett a nemzeti ünnep alkalmából tartott tegnapi légi parádén (MTi-feivétei) térségek Ünnepére a Budai Várba. Az ünnepi programokat az esti tűzijáték zárta a fővárosban. „Harminc év után ma joggal lehetünk büszkék mindarra, amit 1989-ben elvégeztünk” - jelentette ki a köztársasági elnök az augusztus 20-ai tisztavatáson mondott beszédében. Áder János leszögezte: a magyarok sok álmából - demokrácia, többpártrendszer, szólásszabadság, az Európai Unióhoz való csatlakozás, NATO-tagság - valóság lett, néhánynak a beteljesülése azonban még várat magára. Szent István befejezte azt a honfoglalással elkezdődött, százéves folyamatot, amellyel keresztény, európai néppé kovácsolta a magyarságot - mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára. Potápi Árpád János szólt arról is, hogy augusztus 20. az új kenyér ünnepe, és lassan egy évtizede a Kárpát-medencei magyar kenyér megsütésének időpontja is. Potápi azt mondta, az összetartozás évében nemcsak azokra az eseményekre emlékezünk, amelyek 1919-ben és 1920-ban történtek az országban, nemcsak arra, hogy az országot szétdarabolták, lakosságának 60-70 százalékát, köztük hárommillió magyart elcsatoltak, hanem az eltelt száz év gazdasági, kulturális és sportsikereire is. (MTI, ú)
