Új Szó, 2019. augusztus (72. évfolyam, 177-202. szám)
2019-08-21 / 194. szám
www.ujszo.com | 2019. augusztus 21. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 5 Személyes döntések Bugár akár a 150. helyről is bejut, ha megtalálja racionális énjét Z áróakkord helyett újabb halasztás. A szlovákiai magyar koalíciós szappanopera most személyes döntések után kiált. Ha hinni lehet a szupertitkos tárgyalássorozatról kiszivárgó információknak, akkor két lényeges pontban nem sikerült megegyeznie a Hídnak és az MKP-nak - így a megegyezés ugyanolyan távolinak tűnik, mint eddig. Az ugyanis eddig is evidens volt, hogy az „ideológiai kérdések” és a „pártidentitások megőrzése” csak vatta. Ha közös magyar listáról van szó, akkor teljesen mindegy, minek nevezzük, magyar listáról lesz szó. És ezt a szlovákok is így fogják interpretálni és felfogni, legyen a neve akár Kisebbségi Szlovákhonlakó Barátok Egyesülete, a szlovák sajtó már most a „magyar pártok” egyezkedéséről ír. A két kardinális pont a megszellőztetett hírek alapján a lista összetétele és a listavezető személye. Olyan dolgok, amik ránézésre probléma nélkül megoldhatóak lennének, csak az a fránya politikai akarat kellene. Hogy a Híd eredetileg 70 százaléknyi jelöltet kért a listán, azt pofátlanságnak is lehetne nevezni, de hívjuk inkább taktikai húzásnak: lesz miből engedni. Zárójelbe: az igazi pofátlanság az, hogy eddig sem a tartalmi, sem a személyrváltozásokról nem szólt a nóta, nem is csoda, hogy titkosított üzemmódban zajlik minden. A 70 százaléktól el lehet jutni az 50- ig, de ez majdnem lényegtelen, szimbolikus viaskodás. A pártok számára sokszor művészet feltölteni egy 150- es listát, a magyar pártoknál a múltban is csak 15-30 jelölt volt, aki személyesen is hozott valamit, a többiek azért voltak, hogy teljes legyen a sor és minden járás és alrendszer ki legyen elégítve. A kardinális kérdés alighanem a listavezető személye. Vagyis Bugár Béla. Ami ismét pofonegyszerűen megoldható, ha a pártelnök megtalálja racionális énjét: ő a matovici 150. helyről is fel tudja magát karikázni, sőt, Threema és „harmadik mondat” ide, „harakter” és 3,1 százalék oda, a közös listán a végelszámolásnál garantáltan ott lenne az első háromban. Ugyanis nincs negatív voks, vagyis ha valakinek van egy fogyatkozó, de még számottevő tábora, akár 80-90%-os elutasítottságnál is (Bugár nem tart itt!) bejut a parlamentbe. A pártelnök sokszor elmondta, nem ragasztották a székéhez, hajlandó hátrébb vonulni. A probléma az, hogy ezeket a mondatokat mindig egy „ha” szócska követi: ebben az esetben az országos tanács kezébe tette sorsát. Pedig a személyes döntés ereje (ahogy a Híd szokta nevezni) nem feltételes módban, és nem a felelősség másra tolásában (az elnökségre, az OT-ra, a Mikulásra) szokott megmutatkozni, hanem abban, hogy az illető dönt. Ha tehát valóban akar valamit és nem csak ürügyet keres, akkor azt mondja: a 150. leszek a listán, erre mondjon valamit az MKP! Az elmúlt évek politikai öngyilkossági kísérletei után és az aktuális közhangulatban egyébként racionálisan vélekedő politikacsináló nem is gondolhatja komolyan, hogy Bugárral mint listavezetővel még hitelesen el lehet adni egy projektet. Ha a számokban és a listavezetőben meg is egyeznének, még mindig marad egy nagy kérdés: mennyire lesz hiteles egy személyi nagytakarítástól, de még csak a kisebb kozmetikai beavatkozásoktól is megóvott lista, miközben ugye a tartalom továbbra is egyenlő a nullával? Úgy, hogy ennek a formációnak a 7 százalékot kellene megugrania, nem az ötöt. Ebben a kommentáríró szkeptikus. Ahogy abban is, hogy a tárgyaló felek megtalálják racionális énjüket, pedig mindkét párt számára csak az együttműködés az egyetlen opció. A külön indulás a süllyesztőbe vezet. Persze lehet, hogy egyeseknek ez az érdeke... Színmagyar falut abajgatnak a magyar nyelvű helyi közlöny miatt Elmarasztalta a román Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) a románok hátrányos megkülönböztetése miatt a 99,8 százalékban magyarlakta Gyergyócsomafalva polgármesterét, mert csak magyar nyelven adja ki a községi közlönyt. A határozatról a feljelentő Dán Tanasa blogger, a magyar feliratok és szimbólumok elleni pereskedéseiről elhíresült Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) alapító elnöke számolt be. A CNCD pénzbírságot nem rótt ki, a testületben öten támogatták, ketten ellenezték a határozatot. A 2011-es népszámlálás szerint Gyergyócsomafalván a magyarok aránya 99,8 százalék, a 4300 lakosból tíz román. Márton László Szilárd polgármester elmondta: nem tudja, kik vallhatták magukat románnak, csak a helyi rendőrparancsnokot és a családja román a faluban. Hozzátette: őket hivatalos levélben kérdezte meg, hogy igénylik-e a Csomafalvi Hírlap román kiadását, választ még nem kapott. Hozzátette azonban, a rendőr és a felesége is beszél magyarul. A Csomafalvi Hírlapot havontakéthavonta adják ki, amikor elég közölni való közérdekű információ gyűlt össze. A község pénzügyi helyzetéről, az elhalálozásokról, születésekről, a helyi eseményekről számolnak be, a lap ingyenes, minden ház postaládájába bedobják. A polgármester közölte: kíváncsian válj a a határozat indoklását, az alapján döntenek, hogy megtámadják-e az elmarasztaló határozatot a bíróságon. „Nevetséges és felháborító az egész” - mondta a polgármester. Korábban a 99,2 százalékban magyarlakta Gyergyóremete polgármesterét marasztalta el hasonló okból a CNCD. ' (MTI) Búcsú a kamatoktól? DUDÁSTAMÁS M inden lakásvásárló álma, hogy a bankja kamat nélküli jelzáloghitelt ajánljon fel neki. Többségünk számára ez továbbra is álom marad, viszont a dán Jyske Bank még ennél is jobb ajánlattal jelentkezett az elmúlt napokban. Dánia harmadik legnagyobb bankja ugyanis elsőként a világon -0,5 százalékos kamattal kínál tízéves jelzálogkölcsönt. Igen, a negatív kamat pontosan azt jelenti, amire gondolunk: az adósok összességében valamivel kevesebbet fizetnek vissza a banknak, mint ■ amennyit tőle kölcsönöztek. Hogy ez mennyire szokatlan jói mutatja az is, hogy a bank a jelzáloggal kapcsolatos gyakori kérdések és válaszok közé felvette az „Igen, ön jól olvasta!” és az „Ez hogy lehetséges?” mondatokat. És tényleg, hogy lehetséges ez? Azt már megszoktuk, hogy a legutóbbi globális gazdasági válság óta az alacsony kamatok korában élünk, de az, hogy a bank fizessen az adósoknak azért, hogy hitelt vegyenek fel nála, ez azért mégis csak új. A válasz természetesen a nemzetközi pénzpiacok jelenlegi állapotában rejtőzik, ahol jelenleg túl sok befektetni való tőke van, és ezért a befektetők készek nagyon alacsony, vagy akár negatív kamatok mellett is kölcsönözni a bankoknak, vállalatoknak és kormányoknak egyaránt. A Jyske Bank pontosan ezzel magyarázza a képtelen ajánlatot, ugyanis a pénzügypiacon negatív kamatokkal tud tőkét szerezni, és ezt a megtakarítást adja tovább klienseinek. Persze valószínű, hogy a különféle banki illetékek miatt az adósok végül az alaphitel összegénél valamivel többet fognak visszafizetni, de az ajánlat így is több mint csábító. A Jyske Bank esete egyedi, de a jelzáloghitelek átlagos kamata egész Európában történelmi mélyponton van. Júniusban az európai átlag 1,65 százalék volt, de találunk olyan országokat is, ahol a kamatok kezdik megközelíteni az 1 százalékos határt. Szlovákia sem kivétel, ajelzálogkamatok nálunk is történelmi mélyponton vannak, és nemcsak az állampolgárok j umak alacsony kamatú hitelekhez, hasonló a helyzet az államkötvények piacán is. Ezek hozama is történelmi mélypontra süllyedt, és vannak országok, melyek kötvényeinek a hozama az utóbbi hetekben a negatív tartományba süllyedt. Azaz ebben az esetben is érvényes, hogy a befektetők fizetnek azért, hogy államkötvényeket birtokoljanak. Ha mindez nem tűnik teljesen normálisnak az olvasó számára, akkor teljesen igaza van. A jelenlegi kamatkörnyezet minden, csak nem normális. Ez ajegybankok kamatpolitikájának következménye, a mi esetünkben az Európai Központi Banké. Az eurózóna alapkamata már hosszú évek óta nulla, és az elmúlt években az EKB egyéb, nem standard műveletekkel még több tőkét pumpált a pénzpiacokra. A cél ezzel az eurózóna gazdasági teljesítményének segítése volt, de a gazdasági adatok azt mutatják, hogy az eurózóna ennek ellenére is gyengélkedik. Ezért a közeljövőben szinte kizárt, hogy az EKB kamatot emeljen, ellenkezőleg: az elemzők és a befektetők nagy része azt vátja, hogy szeptemberi ülésén olyan további intézkedéseket jelent be, amelyek támogatnák a gyengéit muzsikáló euróövezetet. Ezt megerősíteni látszik Olli Rehnnek, a finn jegybank elnökének, legutóbbi interjúja is, melyben arról beszélt, hogy az Európai Központi Bank szeptemberben olyan monetáris csomagot jelent be, amely meghaladja a piacok várakozásait. Mindent összegezve az alacsony kamatok ideje még biztosan nem ért véget. Legtöbbünk ugyan nem jut negatív kamatú jelzáloghiteihez, de a rekordalacsony kamatok még kitartanak az elkövetkező hónapokban, talán években is. Most olyan időket élünk, amelyben adósnak lenni jó, megtakarítónak azonban már nem annyira. FIGYELŐ Trump duplázni fog a nagykövetek szerint Külföldi diplomaták Donald Trump amerikai elnök ismételt győzelmére számítanak a 2020-as választáson - összegezte tapasztalatait a Politico. A lap mintegy 20 külföldi diplomatával és elemzővel beszélgetett: elsöprő többségük arra számít, hogy Trump további négy évig a Fehér Házban marad. Nem egy diplomata még a második Trump-kormány tagjainak összetételét is hajlandó volt latolgatni. A Politico hangsúlyozta, a megkérdezettek közül senki nem akarta még csak felvetni sem, hogy Trump elveszíti a választást, ehelyett Trump és kormányzata előnyeit hangoztatták. Trump várható győzelmének három elemét említették: ő a hivatalban lévő elnök, az amerikai gazdaság igen erős és a demokratáknak nincs elég határozott jelöltje. A Politico szerint a várakozásokat befolyásolhatja azt is, hogy az Egyesült Államok szövetségesei és ellenfelei hogyan viszonyulnak a Trumppal és a kormányzattal folytatott tárgyalásokhoz. „Míg Kína és Irán megpróbál kivárni, több külföldi tisztségviselő is arra figyelmeztet, oktalanság lenne arra számítani, hogy Trump veszít 2020-ban” - írta a lap. A Politico szerint az Egyesült Államokban levő nagykövetségek már a 2020 utáni időszakra készülnek. Egyes diplomaták szerint a külpolitikában nem jelentene nagy különbséget, hogy Trump győz-e vagy veszít. Néhány demokrata párti elnökjelölt-aspiráns ugyanis szerintük Trumpéhoz hasonlóan az elszigetelődő politika hívének mutatta magát és a „tisztességes kereskedelemre” vonatkozó trumpi elképzelésekben sem nagyon különböznek. „Trump nem elszigetelt jelenség. Kampányában és elnöksége idején is éppen arra ad választ, amit az amerikaiak éreznek. Nagyon gyakran realitás az a csalódottság, amelynek hangot ad, és az a panasz, amelyre válaszolt a kampányában”- fogalmazott egy európai diplomata. (MTI) MÓZES SZABOLCS Bírságolják már a Billát. 11 millió eurótakar kipréselni belőle a végrehajtó. (Lubomír Kotrha karik
