Új Szó, 2019. augusztus (72. évfolyam, 177-202. szám)
2019-08-21 / 194. szám
www.ujszo.com I 2019. augusztus 21. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK I 3 r Átlagon felüli lehet az idei gyümölcstermés A gyümölcstermesztőknek továbbra is rengeteg fejfájást okoz az ágazatban tapasztalható munkaerőhiány (TASR-feivétei) Pozsony. A gazdák idén átlagon felüli gyümölcstermésre számítanak, az egyes gyümölcsfajták között azonban látványos különbségek vannak, ami az árakon is meglátszik. „Tavaly rekordtermésünk volt, a megtermett gyümölcs egy részét azonban nem tudtuk begyűjteni, így csak átlagos évünk lett. Szlovákiában évente 50 ezer tonnányi gyümölcs terem, és ezt akár 70 ezer tonnára is képesek lennénk feltornászni. A tárolókapacitásaink azonban ehhez nem elegendők, 20 ezer tonna gyümölcs fér el bennük” - nyilatkozta lapunknak Marián Varga, a Gyümölcstermesztők Szövetségének az elnöke. Marián Varga úgy gondolja, hogy ha e héttől sikerül fokozatosan minden megtermett gyümölcsöt begyűjteni, a tavalyinál jobban alakulhatnak az ágazat mutatói. „Ami az árakat illeti, a kép rendkívül változatos. Az eper és a kajszibarack esetében például viszonylag alacsony értékesítési árakkal kezdtek a hazai termelők, ugyanis a szlovákiai piacon ezekből is megugrott a behozatal. Ami viszont pozitívum, hogy a szlovákiai vásárlók már érzékelik az hazai és az importélelmiszerek közötti minőségi különbséget, vagyis hogy a szlovákiai gyümölcs íze teljesen más, mint a külföldről behozotté” - mondta a Gyümölcstermesztők Szövetségének a vezetője. Egyes üzletláncok megkövetelik, hogy a gyümölcstermesztők napi rendszerességgel adjanak nekik nagyobb mennyiségű gyümölcsöt. „Ezt mi egyelőre nem tudjuk teljesíteni, amit az üzletláncok kihasználnak a hazai termelők ellen folytatott kommunikációs kampányukban” - mondta Varga. így továbbra is az a trend érvényesül, hogy a hazai kereslet kétharmadát behozatalból fedezik, miközben a szlovákiai gazdák a kereslet felét lennének képesek kielégíteni. „Padlóra küld minket a munkaerőhiány is. A szlovákiai munkavállaló inkább Olaszországba, Franciaországba vagy Belgiumba megy dolgozni. Míg nálunk a munkáltató munkaerőköltsége óránként és fejenként 8, Belgiumban pedig 8,50 euró körül mozog, Belgiumban ebből a munkavállaló 7-7,50 euróhoz jut, míg nálunk a magas járulékok miatt csupán 4 euróhoz” - tette hozzá Varga. A Körtvélyesi Mezőgazdasági Szövetkezetnek mintegy 40 hektárnyi gyümölcsöse van. Aradszky Eubos, a gyümölcsös vezetője szerint az idei termést nagymértékben befolyásolta a hideg kora tavaszi időjárás. A Galántai járásban levő szövetkezetben idén a tavalyihoz képest gyengébb terméssel számolnak. A cseresznye fele akkora termést hozott, mint tavaly, elsősorban azért, mert a virágzáskor elromlott az időjárás, így gyenge lett a beporzás. „Gyümölcsösünkben 20 hektár az almatermő terület, és ott is alacsonyabbak lesznek a hozamok a tavalyihoz képest. Ezzel szemben a hat hektáron termesztett őszibarack terméskilátásai egész jók, mind mennyiségileg, mind a minőség szempontjából. Körtéből szintén kevesebb terem, mint tavaly. Ez azonban váltakozó, az egyik évben gazdagabb a termés, a következőben viszont jóval gyengébb. Az értékesítéssel nincsenek gondjaink, leginkább az őszibarack fogy, mégpedig a saját boltunkban, amely a gyümölcsös mellett van” - mondta Aradszky Eubos. (sb) Nőtt a munkanélküliség Az előző hónaphoz képest idén júliusban már enyhén nőtt az állástalanok száma Szlovákiában - derül ki a Munka-, Szociális és Családügyi Központ (ÚPSVAR) legfrissebb felméréséből. Pozsony. „Július végén 167 ezren voltak a szlovákiai munkaügyi hivatalok nyilvántartásában, ami az előző hónaphoz képest 1345 fos növekedésnek számít, a tavaly júliusihoz képest azonban így is nagyjából 14 ezerrel kevesebb a regisztrált állástalanok száma. A 167 ezer állástalanból az elmúlt hónapban 137 ezren lettek volna képesek egy kedvező ajánlat esetén azonnal munkába állni” - nyilatkozta Marián Valentovic, az UPSVAR vezérigazgatója. Ez utóbbiakat, vagyis a munkaképes állástalanok számát tekintve a munkanélküliség júliusban 4,97 százalékos volt, alig fél százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Regionális szempontból továbbra is látványos különbségek vannak. A legnagyobb munkanélküliséggel a Rimaszombati járás küszködik, ahol az állástalanok aránya meghaladja a 15%-ot, míg a legjobb helyzetben levő Nyitrai járásban 1,99%-os munkanélküliséget mértek. A szabad munkahelyek száma az elmúlt hónapban csupán 446-tal nőtt, azonban így is meghaladta a 93 ezret. A legtöbb szabad állást, több mint 26 ezret, Pozsony megyében kínálták, (mi) Már e héten kopogtat a végrehajtó a Biliénél Pozsony. Már e héten beindulhat a végrehajtási eljárás az egyik legnagyobb .szlovákiai üzletlánc, a Billa ellen, mivel továbbra is visszautasítja a rá kiszabott egymillió eurós büntetés megtérítésétismerte el tegnap Jozef Bíres, az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-felügyelet (SVPS) központi igazgatója. „Igen, a végrehajtási eljárás beindítása már a küszöbön van. Mi másodszorra is elküldtük a fizetési felszólítást, a Billa pedig másodszor is a fizetés elhalasztását kérte. Mivel mi már az első halasztási kérelemnek sem tettünk eleget, e héten már jöhet a végrehajtás” - mondta Bíres. A földműveíésügyi tárca információi szerint 2014 óta az élelmiszer-felügyelet ellenőrei ugyan 28 olyan büntetést osztottak ki, amelyek külön-külön meghaladták az egymillió eurót, a remélt 28 millió eurós bevétel helyett ezekből egyelőre azonban csak 1 millió euró folyt be. Az üzletláncoknak ugyanis csak azt követően kellett fizetniük, miután a döntés jogerőre lépett, vagyis a fellebbezésekkel a végtelenségig halogathatták a büntetés kifizetését. A Billán kívül az elmúlt öt évben már a Tesco, a Kaufland, a COOP Jednota és a Carrefour is kapott egymilliós büntetést. A csúcstartó azonban a Billa, amely - Milan Lapsansky, a földművelésügyi tárca élelmiszeripari szekciójának a vezetője szerint - már 11 milliós büntetést görget maga előtt. Az idén májusban életbe lépett törvénymódosítás szerint azonban a büntetés elleni fellebbezéssel nem halasztható el a büntetés kifizetése, vagyis az üzletlánc csak azt követően élhet a fellebbezéssel, miután kifizette a büntetést. Mivel a Billa erre nem hajlandó, Bíres szerint a pénzt végrehajtóval próbálják meg kicsikarni. Kvetoslava Kirchnerová, a Billa szóvivője szerint „az üzletlánc az összes állami intézmény ellenőrzéseit és döntéseit tiszteletben tartja, az igazságtalan, alkotmányellenes és uniós szabályokat figyelmen kívül hagyó döntések és jogszabályok ellen azonban minden lehetséges eszközt igénybe véve fognak védekezni”. (TASR, mi) GAZDASÁGI HÍRMORZSA Támogatást adnak a szakvásárokra Pozsony. A földművelésügyi tárca a tavalyihoz képest idén megháromszorozta hozzájárulását a szlovákiai élelmiszeripari vállalkozások hazai és külföldi szakvásárokon való megjelenéséhez - nyilatkozta Gabriela Matecná földművelésügyi miniszter. Szerinte idén a cégek ezzel kapcsolatos kiadásaihoz a szaktárca 795 ezer euróval járul hozzá. Az Agrárkifizető Ügynökség (PPA) az elmúlt napokban tette közzé az ezzel kapcsolatos felhívását, amelyre a vállalkozások szeptember 13-áig jelentkezhetnek. Támogatást igényelhetnek a szakvásárral kapcsolatos útiköltségekre, a szállásra és a kiállításon való megjelenésre is. Az útiköltségre például személyenként legfeljebb 400, a szállásra 100 eurós támogatást nyújtanak. A támogatás iránt érdeklődők a részletekről az Agrárkifizető Ügynökség honlapján (www.apa.sk ) tájékozódhatnak. (mi, TASR) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Fitch: a csehek és a magyarok is nyernének az euró bevezetésén Jót tenne a közép- és keleteurópai EU-gazdasógoknak az euró bevezetése - áll a Fiteh nemzetközi hitelminősítő friss tanulmányában. New York. A Fiteh szerint mindhárom balti köztársaság esetében már eurócsatlakozásuk előtt számos pozitív hitelminősítői lépést tett, egy vagy két fokozattal javítva államadósbesorolásukat. Észtország 2011-ben, Lettország 2014-ben, Litvánia 2015- ben csatlakozott ez euróövezethez, de az észt szuverén osztályzatokat a Fiteh már 2010-ben két fokozattal, Lettország besorolásait 2012-ben, majd 2013-ban, Litvánia államadósminősítéseit 2013-ban, majd 2014- ben is emelte. A Fitch Ratings elemzése szerint az euróövezeti csatlakozás egyik legnagyobb előnye az, hogy a valutaunió tagjaként a közép- és kelet-európai gazdaságok is részesei lehetnek az euró tartalékvalutastátusának, és ez megszűntémé az önmegvalósító valutaválságok kockázatát, javítaná a költségvetési és a külső finanszírozás rugalmasságát. Az euróövezeti csatlakozás legfontosabb előnyei közé tartozik emellett, hogy a közép- és keleteurópai gazdaságok részesei lennének a valutauniós jegybank (EKB) hiteles monetáris politikai keretrendszerének, és ez alátámasztaná a makrogazdasági stabilitást, csökkentené a kamatokat és likviditási eszközöket nyújtana a bankoknak. A Fiteh szerint az euróövezeti csatlakozás fontos előnye a tranzakciós költségek csökkenése, valamint a kereskedelem és a tőkeáramlás növekedése a többi euróövezeti gazdasággal, az egymáshoz hasonló gazdasági szerkezetek és a szinkronizált üzleti ciklusok pedig azt jelentik, hogy a tagországok kevésbé vannak kitéve sokkhatásoknak. Az euróövezeti csatlakozás ára ugyanakkor a monetáris és az árfolyam-politikai rugalmasság elvesztése, a túlzott tőkebeáramlással járó pénzügyi kockázatok megjelenése - köztük a befektetési eszközök árfolyamának meredek emelkedése -, súlyos deflációs nyomás kialakulásának lehetősége például a korábbi jelentős folyómérlegtöbbletek leépülésének esetén, illetve a potenciálisan kötelező hozzájárulás más tagországok pénzügyi támogatását szolgáló kisegítő programokhoz - áll a Fiteh elemzésében. A hitelminősítő közölte azonban, hogy megítélése szerint a közép- és kelet-európai gazdaságok számára az euróövezeti csatlakozás előnyei nagyobbak, mint ezek a potenciális költségtényezők. A Fitch Ratings úgy látja mindazonáltal, hogy a térség országai közül Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban továbbra is „távoli kilátás” az euró bevezetése, mivel csekély az erre irányuló politikai akarat, és egyes esetekben — főleg Csehországban - a belépés lakossági támogatottsága is alacsony. (MTI, TASR)
