Új Szó, 2019. július (72. évfolyam, 151-176. szám)
2019-07-06 / 155. szám
www.ujszo.com | 2019. július 6. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 5 Három felkiáltójel KutyaszaIon-képtelenség: a kutyák olyanok, mint a gazdájuk azt a szót hallom, „kutya”, több eb képe jelenik meg előttem. Az elsőt, a Bobit, csak képről ismerem. Durvára vakolt fal előtt áll rég elmúlt apukám mellett, s nézi őt a hűséges kutyaszemével. A másik eb gyermekkorom kedvenc szereplője. Több neve van, mert tulajdonképpen nem is egy kutya, hanem a nagymamámék udvarán az évek folyamán váltakozó összes kutya kvintesszenciája. Igazi házőrző, megugatja az idegeneket. Lehet, hogy meg is harapná őket, ezért nappal meg van kötve, mert előfordul, hogy a „kertek alatt” lakók bejönnek a mi kertünk végén lévő kiskapun - ami direkt azért van nyitva, hogy bejöhessenek és a mi kertünkön és udvarunkon keresztül rövidítik le az utat. Ilyet ma nehezen tudok elképzelni, de az más világ volt LAMPL ZSUZSANNA (őszintén szólva én sem örülnék, ha bárki bármikor csak úgy átvágna az udvaromon). A házőrzőt este elengedik, és akkor a szabadságtól megmámorosodva nagy sebességgel fel-le rohangál a hosszú udvaron. Jól kimozogja magát, aztán odaül a gazdája lábához, látszólag lazán, de közben figyel, hegyezi a fülét, néha szaglászik, és ha megszólal valamelyik kutyaszomszéd, rögtön válaszol neki. S közben ránk borul a csillagos ég, ülök a pádon, és akkor sem érezném magam nagyobb biztonságban, ha kommandósok hada őrizne (a „kommandós” szót persze akkor még nem ismerem). Ezek mind szívemnek kedves, szeretett kutyák voltak. Ők alapozták meg a fajtájukhoz való viszonyomat. Most is ismerek két ilyet. Az egyik Bora, a lelenc, aki nem szereti az idegeneket. Fél tőlük, pedig elég nagy kutya, ha akarna, ledönthetne a lábamról. De ilyet nem tenne, mert valószínűleg eszébe sem jut, hogy megtehetné. Állítólag kínozták, mielőtt a menhelyre, majd a mostani gazdájához került. Nagyon jó élete van, de úgy látszik, a kutyalelken ejtett sebeket a mostani szeretet sem képes teljesen begyógyítani. A másik kutya Tomi, a szomszédasszony csivavája. Nagyon vicces kutyus, mindig odakészíti az ajtó elé a gazdasszonya papucsát. Ha pedig idegen lép be az ajtón, azonnal rohan a granulátumos tálkájához és eszeveszett zabálásba kezd. Mintha attól tartana, hogy a jövevény ráveti magát az ő ételére, és akkor ő éhen hal (valójában bennünk, emberekben él ez az ősi félelem). Szeretem a kutyákat. Arra a kérdésre, hogy nyíljon-e a házunkban kutyaszalon, mégis azt válaszoltam, hogy nem. Három felkiáltójellel. És hozzátettem, hogy kérem szépen, ne nyíljon ilyesmi. Mert elég volt a sok ugatásból és nyüszítésből, amiket a gazda - miután elmegy hazulról és egész napra bezárja a kutyát - nem hall. De az otthon levő szomszédok igen. A kutyák olyanok, mint az emberek. Vannak jólnevelt kutyák és vannak bunkó kutyák. Egy bunkó kutya képes megkeseríteni az egész lakóház életét. Ha jobban belegondolok, a kutyák olyanok, mint a gazdáik. Hosszas tárgyalások és a partner alapos felmérése után az orosz kereskedelmi miniszter egy matchboxot ajándékozott Andrej Dankónak (Fotó: Facebook, Andrej Danko) Robin Hoodot játszana a szerb elnök Pristina megtiltotta a szerb hivatalos személyeknek, hogy Koszovó területére lépjenek, így tovább éleződött az egyébként is feszült koszovói-szerb viszony. A koszovói külügy tanácsadója azzal indokolta a döntést, hogy Szerbia hamis hírek gyártásával és Koszovó elleni propagandájával veszélyezteti Pristinát és humanitárius katasztrófa felé sodorja az ország északi, többségében szerbek lakta részét. Az intézkedés mindaddig hatályban marad, amíg Belgrád nem hagy fel „fenyegető viselkedésével”. A koszovói szerbek a héten két napra bezárták az élelmiszerüzleteket Észak-Koszovóban, így tiltakozva amiatt, hogy a koszovói kormány százszázalékos vámot vetett ki a Szerbiából érkező árukra. Koszovó szerint Belgrád politikai céljainak elérése érdekében kényszerítette arra a koszovói szerbeket, hogy zárják be üzleteiket. Ä koszovói szerbek Belgrádtól várnak védelmet és támogatást, mint mondták, a szerb elnök ígéretet tett, hogy egyetlen koszovói szerbnek sem kell éheznie. Alekszandar Vucsics arról beszélt, mindent megtesz, hogy szerb élelmiszerhez jussanak a koszovói szerbek, ha kell, „Robin Hooddá válik, és a hegyeken keresztül csempész be árut a szerbek lakta területekre”. Pristina szerint a szerb elnök túloz, amikor éhezésről és katasztrófahelyzetről beszél, máshonnan ugyanis igenis érkezik áru Észak- Koszovóba, de az albánok szerint a belgrádi kormány megtiltotta a helyi szerbeknek, hogy máshonnan származó árut vásároljanak. (MTI) Nők a pult mögött SZOMBATHY PÁL Politikusnők: egy régi EP-harcos és vele szemben három újonc. Nők, akik állítólag empátiát is hoznak a politikai pulpitusokhoz és tárgyalóasztalokhoz. Magyarok mind, ha van e szónak ma értelme az európai érdekérvényesítésben. Tanulságos esetrajz. A parlamenti szavazások többsége titkos, így van ez az Európai Parlament alelnökeinek megválasztásával is. A jövőben két magyar is betölti a pozíciót, azaz jó hírt gyaníthatunk első ránézésre az európai választás után felálló új testület személyzeti kérdéseiben. Csakhogy a magyar acsarkodásexport ezúttal is jól teljesít. „Nem szavaztam meg Járóka Lívia EP-alelnökségét, hiszen az egyik oldalon az elzárkózás, ellenségkeresés, a folyamatos harc, az EU- ellenesség uralkodik, míg a másikon a nyitottság és a szövetségek keresése.” (Dobrev Klára, a DK EP-képviselője) Dobrev Klára új EP-alelnök elárulta a sajtónak, hogy ő bizony a titkos voksoláson nem szavazta meg a másik aleínökké választott magyar képviselőt, Járóka Líviát (akihez képest, tegyük hozzá mellékszálként, ő egyelőre egy nullkilométeres politikus); a momentumos új EP-képviselők, Cseh Katalin és Donáth Anna pedig (akik még Dobrevhez képest is csak mínusz kilométeres politikusok jelenleg) Járóka megválasztása ellen lobbiztak, mert ő Fidesz-tag - mindezt ahhoz képest is érdemes vizsgálnunk, mennyi ellenzéki sóhajtozást hallottunk az elmúlt hónapokban arról, hogy végre a nőkre kellene bízni a politikát, mert más stílusra, érzékenységre, kompromisszumkészségre van végre szükség a durva, macsó, acsarkodó magyar közéletben. De az ügy tanulságos önmagában, a magyar belpolitikai konfliktusok ezúttal teljesen felesleges kiterjesztésére nézve is. „Az egyértelműen pozitív fejlemény, hogy az Európai Parlament tizennégy alelnökéből ketten is magyarok vagyunk, ketten is képviselhetünk magyar érdekeket. Dobrev Klára hasonló módon elkötelezett több olyan kérdésben, amiket én is személyes küldetésemnek érzek. Ilyen például a gyermekszegénység felszámolása. Amennyiben támogatja a törekvéseinket és felhagy a baloldal általános, felém irányuló elutasításának rossz szokásával, bizonyos kérdésekben akár még együttműködés is elképzelhető.” (Járóka Lívia, a Fidesz EP-képviselője) Járóka Lívia régi motoros az európai politikában, az EP első cigány származású tagja, eddig egyetlenként tett le az asztalra európai roma stratégiát. 2004 és 2014 között az Európai Parlament képviselője volt, majd három év után, 2017 szeptemberében visszatért a testületbe, 2017 vége óta alelnök, akit ismét az Európai Néppárt jelölt a posztra. Persze van bűne, nagy, az ellenzék szemében: magyar jobboldali politikusként elutasította a Sargentini-jelentést, meg egyáltalán: fideszes. „Járóka Líviát mint néppárti politikust úgy választották meg, hogy a többség nem tudta, hogy Fidesz-tag. Annak a Fidesznek, amely Európa minden országában az ÉP-kampány kulcselemeként szerepelt, mint az európai egységet aláásó és az unió működését veszélyeztető példa. Cseh Katalin képviselőtársammal a nap során számos kollégánkkal találkoztunk frakción belül és kívül, hogy felhívjuk a figyelmüket arra, hogy kit támogatnak azzal, ha Járókára szavaznak.” (Donáth Anna, a Momentum európai képviselője) A helyzet ellenzéki megközelítése sajnos nem sok változást jósol a magyar közélet távolabbi jövőjében sem, a nők megpendített legendás érzékenységét hagyjuk is. Adott volt azonban egy európai egyeztetés után kialakuló névsor különböző pozíciókra, a jelölteket saját táborukban kiválasztották, azok kölcsönös megszavazása nem elvtelen alku ebben az esetben, hanem elvárható, nagyvonalú gesztus - mondjuk patrióta alapon, hogy mindenkinek elfogadható lágy fogalmat mondjak. Az elvi, világnézeti, értékrendi viták attól fennállhatnak köztük, senki sem kívánja leányainkat (sem) népfrontba tömöríteni. Mit látunk ehelyett? A belpolitikai harc megutaztatását külföldre. Azoktól, akik azzal kampányolnak otthon, hogy ha ők kerülnek hatalomra, megváltozik a konfrontativ stílus. így mondjuk aligha. FIGYELŐ A németek jobban félnek a náciktól, mint a muszlimoktól Többen tartanak Németországban attól, hogy szélsőjobboldali me.rénylet történik, mint attól, hogy iszlamisták követnek el merényletet - derült ki az ARD közszolgálati televíziónak készült kutatásból. A megkérdezettek 71 százaléka szerint nagyon nagy, vagy inkább nagy egy szélsőjobboldali merénylet esélye. Éz 13 százalékponttal kevesebb, mint 2016-ban. Az emberek 27 százaléka véli úgy, hogy erre nagyon kicsi vagy inkább kicsi az esély. 67 százalék aggódik amiatt, hogy a szélsőjobboldaliak megváltoztatják az országot, 31 százalék nem. Iszlamista terrortámadás veszélye az emberek 60 százaléka szerint nagyon nagy, vagy inkább nagy. Két és fél éve 8 százalékponttal többen vélték így. 37 százalék szerint kicsi a veszélye egy iszlamista támadásnak. A baloldali radikálisoktól csak az emberek kisebb része tart, 41 százalék szerint nagyon nagy, vagy elég nagy egy baloldali szélsőségesek által végrehajtott merénylet veszélye. A többség, 56 százalék szerint a terrorizmusnak ez a fajtája kevéssé fenyegeti Németországot. Ez a felmérés is megerősítette, hogy a legtöbben már a Zöldekre szavaznának, 26 százaléknyiak. A keresztény-konzervatív pártokra 25 százalék, a szociáldemokratákat és a szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak pártot 13-13 százaléka támogatja. (MTI)
