Új Szó, 2019. július (72. évfolyam, 151-176. szám)

2019-07-06 / 155. szám

6 I KULTÚRA 2019. július 6.1 www.ujszo.com Ahol a zajzene és a pop-up összeér Rimakokaván a hetedik Minorma Mentortáborban minden művészlélek megtalálhatta a saját érdeklődési körét Miqueu Montanaróval élmény volt együtt dolgozni (Kápostás Martin felvétele) NAGY ANTÓNIA, MARTON MÁTÉ Határtalan alkotás, hegyek közti naplemente, esti fürdőzés, zenélés csukott szemmel. Huszonöt tehetséges fiatal tölthetett el egy hetet hét jé fej mentor társaságéban Rimakokaván a hetedik Minorma Mentortéborban. A testünk vagy egy zsebkendő­papír hangszerként használható. Tóth Kinga intermediális alkotónak köszönhetően ezt is megtudhatták a táborozok. Kinga egyenesen Ber­linből látogatott el a táborba, ahol zajzene és ASMR workshopot tar­tott. Ez egy olyan új művészeti ág és egyben relaxációs technika, amely hétköznapi dolgok felhasználásá­val, monotonitással, ismétlődéssel több érzékre hat. Kinga egyedülálló élményként élte meg ezt a hetet, és ezzel nem volt egyedül. A táborban minden művésziélek megtalálhatta a saját érdeklődési körét: a zenészek egy igazi szabad­lelkű vándorzenésszel, a provence-i Miqueu Montanaróval tölthették el hetüket, aki megtanította őket arra, hogy akár egymással össze nem függő szavakból is lehet zenét al­kotni. „Mindig próbáltam máshova vinni a határt, vagy inkább meg­szüntetni, ha lehet” - nyilatkozta a kortalan művész, aki mindent meg­tett azért, hogy csapata felszaba­dultan zenélhessen. Muzsikáltak a réten, írtak dalszövegeket pólófel­iratokból. Akit inkább a ceruzák és az ecse­tek kötnek le, azok is megtalálták a helyüket. Gyenes Gábor grafikus vezetésével különféle technikákat próbálhattak ki - rézkarcot, hideg­tűt, linómetszetet. „A szabad alko­tásban az a legszebb, ha az ember saját magának kritikusa” - mondta Gyenes Gábor, akinek munkáját Török Bianka tervező-grafikus is segítette. O a pop-up technikával is­mertette meg a diákokat, akik pa­pírból maguk is gyártottak kinyit­ható térbeli alkotásokat. Kápostás Martinban az összes gyakorló fényképész mentorra ta­lált. A dombok, erdők, sífelvonók, virágos rétek ideális környezetet és terepet biztosítottak a fotózáshoz. A hegyekből megcsodálható naple­mente és a csillagos tejút volt a pont az i-re. A mentor számára az volt a legszebb pillanat, amikor látta, hogy tanoncai milyen beleéléssel kezdtek hozzá az új módszerek ta­nulásához. A kreatív írás szekcióban szép­­irodalommal és újságírással is fog­lalkoztak a diákok Veres István, a Vasárnap munkatársa és Bőd Tita­­nilla, az Új Szó főszerkesztő­helyettese vezetésével. írtak szöve­geket meghökkentő, például autó­szerelési szakszavak felhasználá­sával, fogalmaztak bulvárhírt Bo­dor Adám novellája alapján, és ké­szült egy tábori újság is, a GyuLap. A színészeknek is volt mit csinál­niuk Rédli Károly rendező mellett. „Meg lehet tanulni, hogyan tud az ember a saját kisugárzásával dol­gozni és karaktert alkotni” - fogal­mazott a rendező, akinek vezetésé­vel feldolgozták Csehov Sebészet című novelláját, és az ebből készült rövid darabot tegnap este be is mu­tatták. Táncos csoport most nem nyílt, így Gyepes Bianka, a budapesti MU Terminál táncművésze több este swingelni tanította a résztvevőket, és a színészekkel is foglalkozott. „Mindegyikük kapott egy fest­ményt, egy Max Neumann-portrét, és azt kellett élővé formálniuk. Eb­ből alakult ki egy kis előadás” - magyarázta Gyepes Bianka. A kreatív írás szekcióban a diákok írtak szövegeket meghökkentő, például au­tószerelési szakszavak fel­­használásával, és készült egy tábori újság is. A búcsúesten a fényképészek és a képzőművészek táborban készült munkáit is kiállították. A zenészek délután mutatták be a repertoárju­kat, este pedig Mezei Máté egykori táborozó együttese, a Night Ride adott koncertet. „Évről évre egyre motiváltabb diákok érkeznek a táborba, és évről évre egyre több jelentkező közül választhatjuk ki a résztvevőket. Fi­gyeljük az egykori táborozóinkat és örömmel látjuk, hogy egyetemista­ként is aktívak és egymással is együttműködnek” - mondta Iva­­nics Júlia, a Minorma Polgári Tár­sulás ügyvezetője, aki hét év távla­tából úgy látja, van létjogosultsá­guk az ilyen táboroknak. A részt­vevők olyan impulzusokat kaphat­nak, olyan dolgokat ismerhetnek meg, amelyekkel máshol nem ta­lálkozhatnak, és ez komoly moti­vációt jelent a későbbiekben. A program a Kisebbségi Kulturá­lis Alap támogatásával valósult meg. RÖVIDEN PENGE Szerebrennyikov darabja Avignonban Avignon. Szerebrennyikov világhírű orosz rendező darabját is bemutatják a csütörtökön kezdő­dött 73. Avignoni Fesztiválon, ahol a társadalomkritika kiemelt szerepet kap. „A fesztivál nem buborék, amely elválaszt a világ­tól: össze akarjuk kötni a politikát és a költészetet” - fogalmazott Olivier Py, a rendezvény vezetője. A világ egyik legjelentősebb színházi fesztiváljaként számon tartott avignoni rendezvény egyik csúcspontja az orosz kormánnyal szemben kritikus Kirill Szereb­rennyikov Outside című műve lesz. A darab Ren Hang kínai fo­tográfus portréja, aki 2017-ben, 29 évesen öngyilkos lett, miután akt­fotói miatt többször bebörtönöz­ték. Szerebrennyikovot két éve vették őrizetbe az orosz hatóságok azzal a váddal, hogy három kollé­gájával együtt 133 millió rubelnyi közpénzt sikkasztott el színházá­nak költségvetéséből. A rendező tagadja a vádat. Az Outside pro­jektjén Szerebrennyikov röviddel az előtt kezdett dolgozni, hogy 2017-ben az ellene felhozott vá­dak miatt házi őrizetbe helyezték. Bár a házi őrizetet áprilisban vá­ratlanul feloldották, csak enge­déllyel hagyhatja el Moszkvát. A darab ősbemutatóján nem lesz ott Avignonban. (MTI) Kezdődik a Toxikoma forgatása Budapest. A napokban kezdődik a Toxikoma című film forgatása, amely Szabó Győző azonos című regénye alapján, Herendi Gábor rendezésében készül - közölte a MagyarNemzeti Filmalap. A pro­dukcióban a színész Szabó Győzőt Molnár Áron, a pszichiáter Csemus Imrét Bányai Kelemen Barna játssza. Az eredeti regényt kiindu­lópontként használták. Áz alkotók abban állapodtak meg, hogy „egy Whiplash- vagy Good Will Hunting-szerű buddy történetet kell elmesélnünk a két hős, a dro­gos alfahím és az Istent játszó pszichiáter egymásnak feszülésé­ről és baráttá válásáról”. Szabó Győző elmondta, hogy a film a Csemus doktorral a terápia alatt kialakult kapcsolat fejlődését mu­tatja be. A színész megjegyezte: örül, hogy Molnár Áron játssza a filmben, mivel nagyon hasonlít fi­atalkori önmagára. A Toxikomát a tervek szerint 2020 novemberében mutatj ák be a magyar mozik. (MTI) Háttórrajzok Pető Andrea kötete a nőtörténeti kutatásokhoz, a Horthy-korszak vizsgálatához, valamint a nyilas mozgalom működési mechaniz­musainak feltárásához egyaránt hozzájárni. A gondolatmenet fó­kuszában egy 1944-es esemény áll: NAGY CSILLA KRITIKAI ROVATA október 15-én (a nyilas­hatalomátvétel napján) fegyvere­sek egy csoportja kivégezte a bu­dapesti Csengery utca 64-es számú, „csillagos ház” 19 zsidó lakóját, mintegy 70 főt elvitettek, aházat pedig kirabolták. A gyilkosságo­kért később egyetlen embert ítélnek el: Dely Piroskát. Pető a korabeli dokumentumok (a népbírósági tár­­gyalásokjegyzőkönyvei, sajtó­anyagok), valamint a túlélők visszaemlékezései alapján tesz kí­sérletet egy nap történéseinek re­konstruálására: az egymásnak el­lentmondó, és idővel, a többszöri kihallgatások alkalmával folya­matosan alakuló vallomások több­féle értelmezést, és alternatív tör­ténetek megalkotását teszik lehe­tővé. Dely Piroska tényleges sze­repvállalása (hogy „csak” résztve­vője volt a gyilkosságoknak, vagy ő vezette a csoportot) a feltárt ada­tok alapján nem definiálható, de nem is ez a cél. Pető egyrészt az „intim” (tehát nem kollektív, tör­vényi parancs alapján teljesítendő, hanem az egyéni haszonszerzés céljából megvalósuló) gyilkosság körülményeinek feltárására fektet hangsúlyt: képet ad a csillagos há­zakon belül működő sajátos hatal­mi struktúrákról (a nem zsidó ház­mestercsalád haszonszerzési stra­tégiáiról, a nyilasokkal való együttműködésükről), a lakásfog­lalások körülményeiről, a nyilas­hatalomátvétel robbanásszerű fe­szültségeiről, valamint a bűnösök szociokulturális körülményeiről. Továbbá a könyv a „nyilas nő” sztereotípiáját szétszálazva a konkrét esettanulmányon túlmuta­tó kérdéseket vet fel, például a ko­rabeli női szereplehetőségekkel, a magyarországi nyilas nőmozgal­mak nyújtotta érvényesülési mó­dokkal, az alsóbb társadalmi ré­teghez tartozó nők egzisztenciális problémáival kapcsolatban. De képet kapunk a népbíróságok működéséréről, az ideológiai kon­textusokról és az anomáliákról is; valamint az áldozatok, a bűnösök és a leszármazottaik emlékezeté­nek és emlékezettechnikáinak a mechanizmusairól, a „bűntudat nélküli bűn” szerkezetéről is, trauma-, emlékezet- és történe­lemelméleti kontextusban. Fontos könyv azoknak, akiket nem az instant megoldások, hanem a komplex háttérrajzok érdekelnek. Pető Andrea: Láthatatlan elkö­vetők. Bp., Jaffa, 2019,288 oldal. Értékelés: 9/10 PETŐ ANDREA LÁTHATATLAN ELKÖVETŐK NŐK A MAGYARORSZÁGI NYILASMOZOALOMBAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom