Új Szó, 2019. július (72. évfolyam, 151-176. szám)

2019-07-04 / 154. szám

M—, HASZNOS TANÁCS/ Korengedményes nyugdíj - ki jogosult, milyen feltételekkel? 10.oidai Olvasóink figyelmébe! A holnapi ünnep miatt lapunk legközelebb szombaton, július 6-án jelenik meg. Telefon nélkül elveszettek a gyerekek A szülő is használja okosan az internetet 2. oldal Nem zár be az udvardi szakközépiskola Egyre kevesebb a diák, a megyé­nek előbb-utóbb lépnie kell 4. oldal A NAP MONDATA Fontos győzelmet arattunk. Orbán Viktor magyar kormányfő Ursula von der Leyen megválasztásáról, aki többször elítélte a magyar kormány migráns­­polltikáját, a magyar határkerítést, emellett az európai egyesült államok híve, és támogatja az egynemű párok jogainak bővítését IDŐJÁRÁS Napos idő vagy gyengén felhős égbolt, a csúcshőmér­séklet 28 fok körül alakul. ÚJ SZÓ-ELŐFIZETÉS predplatne@petitpress.sk 02/323 77 777 9"771335"705045 „Katasztrófa" helyett vereség Orbánék megakadályozták Timmermans jelölését, és arról beszélnek, Leyen megfelel nekik CZÍMER GÁBOR A visegrádi négyek miniszter­­elnökei is megszavazták, hogy az Európai Bizottságot a német Ursula von der Leyen vezesse, ám korántsem egyértelmű, mit hoz ez számukra. Von der Leyen megválasztásá­ban fontos szerepet játszottak a V4- es államok, hiszen akadályozták Frans Timmermansnak, az Európai Szocialisták Pártja csúcsjelöltjének EB-elnökké választását. így a né­met CDU-s védelmi minisztert, von der Leyent mint tartalékjelöltet vá­lasztották az EB élére, a szintén néppárti Manfred Weber helyett. A javaslatot még az Európai Parla­mentnek is jóvá kell hagynia. Radovan Geist politikai elemző szerint az, hogy más kormányfők ellenállása mellett a visegrádiak miatt sem a csúcsjelöltek közül vá­lasztottak EB-elnököt, nem jelenti egyből azt, hogy az ún. Spitzen­­kandidat-rendszert elvetnék a jö­vőben. Az elemző szerint ebben az eset­ben a V4-ek formálisan egységesen léptek fel. „De nem tudtak közös je­löltet állítani, csakis a folyamat megakasztására koncentráltak” - mondta Geist. Hozzátette, ez a lé­pés tovább erősítette a V4-ről al­kotott eddigi képet, hogy anélkül ássák alá a lehetséges kompro­misszumokat, hogy pozitív alter­natívát vázolnának fel. „Azt is mondhatjuk, hogy emiatt a V4-ek országainak politikai tőkéje még gyengült is az EU-ban” - jelentette ki az elemző. Geist szerint nem teljesen vilá­gos, hogy a szlovák miniszterel­nök, Peter Pellegrini miért csatla­kozott a szintén baloldali Timmer­­manst elutasító V4-es álláspont­hoz. Magyarország és Lengyelor­szág ellenállását az magyarázza, hogy a jogállamiság szabályainak megsértése miatt Timmermans ke­ményen fellépett e két tagállammal szemben. Szlovákiának és Csehor­­szágnak azonban nem volt oka el­utasítani a szocialista jelöltet. Geist hozzátette, azzal, hogy Pellegrini mint smeres kormányfő nem állt az Európai Szocialisták Pártjának csúcsjelöltje mellé, szembement saját pártcsaládjával, ami rontja a smeres Maros Sefcovic eddigi szlovák uniós biztos mostani pozí­ciószerzési esélyeit. További rész­letek a 3., a 7. és a 8. oldalon. Még négy évig zárva lesz Krasznahorka Pozsony/Krasznahorka. Az állami költségvetésből 35 millió eurót fordítanak a következő négy évben a krasznahorkai vár felújí­tásának befejezésére. Az egész vár várhatóan 2023-tól lesz láto­gatható. A javaslatot tegnap fo­gadta el a kormány. Eubica Lassáková (Smer) kulturális mi­niszter elmondta: 2021-re ké­szülnek el a várhoz vezető utak, valamint a turisztikai informáci­ós központ. 2022-re fejeződhet be az alsó és a középső vár felújítá­sa, 2023-ra készülhet el a felső vár. A látogatók előtt szakaszo­san fogják megnyitni Kraszna­­horkát, és úgy fog kinézni, ahogy a 20. század elején festhetett. Részletek a 3. oldalon. (szh) Uniós csúcs ide vagy oda, közben Drezdánál kiszáradt az Elba. Németország is minden idők legmelegebb júniusát tud­hatja maga mögött, sorra dőltek meg a melegrekordok és a legalacsonyabb vízállási rekordok. Emellett a Meteorológiai Világszervezet (WMO) tegnap tette közzé, hogy 2019 júniusa volt a valaha mért legmelegebb június hónap világszerte, elsősorban az európai hőhullám miatt. A szervezet előrejelzése szerint a neheze még hátra van, ugyanis 2019 lehet az egyik legmelegebb év a feljegyzések kezdete óta. (TASR/AP-feivétei) NAHAT! 4400 kilométert tett Olasz politikus vezeti az A várakozásoknak megfelelő­en tegnap az olasz szociál­demokrata David-Maria Sassolit választotta elnökévé az Európai Parlament (EP). Strasbourg/Brüsszel. A parla­menti elnök megválasztásához ab­szolút többségre volt szükség, meg­bízatása két és fél évre szól. Sassoli után egy európai néppárti képviselő tölti majd be az elnöki tisztséget to­vábbi két és fél évig. Három jelölt szállt még versenybe a posztért: a né­­metzöldpárti SkaKeller, valamint Jan Zahradil, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakció cseh, és Sira Rego, az Egyesült Európai Bal­oldal - Északi Zöld Baloldal (GUE­­NGL) spanyol politikusa. Maratoni tárgyalássorozat után kedden este született meg a kompro­misszum az EU-s vezető posztokról: az utolsó pillanatban képbe kerülő német védelmi minisztert, Ursula von der Leyent akaiják az EU-s állam- és kormányfők Jean-Claude Juncker utódjának az Európai Bizottság élén. Charles Michel belga miniszterelnö­köt választották Tusk utódjának, az Európai Tanács új elnökének. A spa­nyol Josep Borrelt jelölik az EU-s külügyminiszteri posztnak megfelelő külügyi és biztonságpolitikai főkép­viselőnek, Christine Lagarde-ot, a Valutaalap (IMF) elnökét pedig az EP-t Európai Központi Bank élére. Az Eu­rópai Parlamentnek több lehetősége van: lehet, hogy ragaszkodik az ere­deti csúcsjelöltekhez, akkor viszont már csak Frans Timmermans vagy Margrethe Vestager jöhet szóba. Valószínűbb azonban, hogy az EP is elengedi a csúcsjelöltség intézmé­nyét. Ettől azonban még nem teljesen biztos, hogy Leyent megválasztja: a szociáldemokrata frakcióban nagy ellenkezést váltott ki a jelölése, és a második legnagyobb frakció tiltako­zása megakaszthatja a jóváhagyást, ráadásul a Zöldek is ellenzik. Ha az EP megbuktatná Leyent, akkor július derekán újabb uniós csúcsot kell tar­tani. Folytatás a 8. oldalon. (MTI, ú) meg egy sarki róka Oslo. 4400 kilométert tett meg egy fiatal sarki róka négy hónap alatt Norvégia északi részéről Kanada legészakibb területéig. Születése helyét, a norvég Svalbard-szigetcsoportot 2018. március elsején hagyta el, és 2018. július elsején érte el Grönlandon át a kanadai Ellesmere-szigetet. Mozgását egy jeladóval követték a kuta­tók. Vándorlása alatt naponta átlagban 46,3 kilométert tett meg a tengerjégen. A sarki rókák többnyire halakkal, ten­geri madarakkal és lemmin­­gekkel táplálkoznak. Nem tud­ni, miért hagyják el az otthonu­kat, hogy szaporodási helyszínt keressenek. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom