Új Szó, 2019. július (72. évfolyam, 151-176. szám)

2019-07-04 / 154. szám

2 KÖZÉLET 2019. július 4.1 www.ujszo.com Telefon nélkül elveszettek a gyerekek A15 évesek 80 százaléka felügyelet nélkül internetezhet (TASR-feivétei) RÖVIDEN Lajöák beszólt Dankónak Pozsony. Miroslav Lajcák (Smer) külügyminiszter élesen bírálta Andrej Dankót, a parla­ment elnökét az oroszországi lá­togatás után. A külügyi tárca vezetője szerint a házelnök az utóbbi időben többször is túl­lépte hatásköre határait. „Egy oroszországi látogatásban még nincs semmi rossz, ugyanakkor tiszteletben kell tartani a szlovák és az európai külpolitika egysé­ges irányvonalát, ami Andrej Dankónak nem mindig sikerül” -jelentette ki Lajcák. Hozzátet­te, hogy Danko ellentmondásos kijelentései szerinte a közelgő választás számlájára írhatók, azonban ezzel megbontja az egységes diplomáciai irányvo­nalat. (nar, TASR) Kiska: tisztáznunk kell prioritásainkat Pozsony. Andrej Kiska (Za l’udí) volt államfő továbbra is az ellen­zéki összefogást hangsúlyozza. Videóüzenetében kijelentette, kizárja az együttműködést a Smerrel, az SNS-szel és Kotleba pártjával, de a többi párt vezető­jével továbbra is hajlandó tár­gyalóasztalhoz ülni. „Beszéljünk világosan a prioritásainkról: az oktatásügyről, az egészségügyről és a korrupció elleni harcról”— fogalmazott Kiska. (nar, Dennfk N) SZALAY HAJNALKA Pozsony. Vannak, akik kellemetlenül érzik magukat offline, sokaknak nincs közös programja a szülőkkel, és sokuk gyakrabban ellenőrzi a mobilját, mint kéne. A Gyermekegészségügyi Igazgatóság (HBSC) 2018-ra vonatkozó felmérése az internet diákokra gyakorolt hatását is vizsgálta. A Z generáció tagjai vagy Marc Prensky amerikai író által „digitális bennszülöttek” kifejezésen az 1995 és 2010 között született gyereket ért­jük, akik egyszerre fejlődtek a digi­tális technológiákkal és a telekom­munikációval. Emiatt pedig min­dennapi szokásaik jelentősen eltér­hetnek az előző generációkétól. Egy 2011-es uniós nemzetközi tanul­mány a 11 és 16 év közötti gyerekek 30%-ánál észlelt internetfüggőség­gel kapcsolatos jeleket. Ugyanez a tanulmány azt is kimutatta, hogy át­lagosan a gyerekek 7 évesen kerül­nek először kapcsolatba az internet­tel, viszont ez az életkor folyamato­san csökken. Szabályok nélkül Bár rengetegen felhívták a figyel­met arra, hogy a gyerekek kiszol­gáltatottak az interneten, sok szülő mégsem korlátozza gyerekének in­ternethasználatát. A HBSC tavalyi évre vonatkozó felméréséből az derül ki, hogy még mindig többen vannak azok a gyere­kek, akiknek szülei ritkán vagy egy­általán nem szabályozzák, mit csi­nálhatnak az interneten. A 11, 13 és 15 évesek körében végzett, összesen 8902 szlovákiai diák válaszának fel­­használásával kiértékelt felmérés szerint a tizenegy évesek közel fele mindenféle szabály nélkül inteme­­tezhet. A tizenhárom éveseknél ez a szám még 70% körül mozog, a ti­zenöt éveseknél pedig meghaladja a 80%-ot is azon diákok aránya, akik­nek a szülei nem szólnak bele az in­ternethasználatukba. Közös tévézés A felmérés rákérdezett a gyerekek szülőkkel együtt töltött idejére is. A megkérdezettek átlagosan 30%-a minden nap néz tévét a szüleivel, vi­szont minél idősebbek a gyerekek, annál kevesebbet. A 15 évesek több mint 20%-a azonban soha vagy csak nagyon ritkán nézi a szüleivel a tévét. Ez az arány all éveseknél 11% kö­rül mozog. A szülőkkel való közös játék a számítógépen még ritkább. A megkérdezett diákok több mint fele egyáltalán nem játszik PC-játékokat a szüleivel. A szülővel 20-25% beszél A szülőkkel való közös progra­moknál arra is rákérdeztek, hogy mi­lyen gyakran beszélgetnek. All éve­sek átlagosan 7,5%-a mondta, hogy sosem beszélgetnek a szülőkkel, a 13 éveseknél ez az arány 9%, a 15 éve­seknél pedig több mint 11%. Azok aranya pedig - korosztálytól függet­lenül —, akik minden nap beszélget­nek a szüleikkel 20-25% körül mo­zog. A tavalyi adatok alapján a 15 évesek 18-20%-a, a 13 éveseknek pe­dig 16%-a válaszolta, hogy az inter­neten könnyebben beszél a titkairól, félelmeiről vagy érzéseiről. Mindennapi befolyás A megkérdezett diákok válaszai­ból az is kiderül, hogy már a 11 éve­seknél is megfigyelhető, hogy a han­gulatukra hatással van az internet. Átlag 9%-uk mondta, hogy gyakran érzi magát kényelmetlenül, ha nem lehet interneten. Ez a szám a 15 éve­seknél magasabb, 15% körüli. Átla­gosan a gyerekek kb. 7%-a állította, hogy a felmérés előtti egy évben nem evett vagy nem ivott, inkább inter­­netezett. A 15 éveseknél azonban kitűnik, hogy míg a lányok 5%-a ta­pasztalt magán ilyesmit, addig a fiúk 13%-a. Többen vannak azok, akik bevallják, hogy gyakran akkor is in­temeteztek, ha az nem szórakoztatta őket, a 15 éveseknél ez átlagosan a megkérdezett diákok 19%-a. A 11 éveseknél pedig az figyelhető meg, hogy a fiúk kétszer annyian inteme­­teztek, még ha nem érdekelte is őket, mint a lányok, és már az ő korosztá­lyukban is előfordult, hogy az inter­net miatt háttérbe szorították család­jukat, barátaikat vagy valamilyen feladatukat. Arányuk a korukkal együtt nőtt. Sokan többször ellenőr­zik a mobiljukat, mint kellene: a 13 és 15 évesek átlagosan 33-34%-a val­lotta be, hogy már mondták nekik, gyakrabban figyelik a telefonjukat, mint kellene, és a megkérdezett diá­kok mintegy 20%-a válaszolta, hogy lehangoltnak érzi magát, ha nem el­lenőrzi a mobilját, vagy ha ki kell kapcsolnia. Egy 2018-ban készült ta­nulmány szerint az iskolások átlago­san hárompercenként ellenőrzik a mobiljukat. „A szülő is használja okosan az internetet" Széllé Elvira (Facebook) SZALAY HAJNALKA A gyerek ezüleivel való kom­munikációjának kulcsfontos­ságáról, valamint az interne­tes kommunikáció előnyeiről és hátrányairól Széllé Elvira pszichológus beszélt, akit a Gyermekegészségügyi Igazgatóság (HBSC) tavalyi évre vonatkozó felmérésével kapcsolatban kerestünk meg. A felmérésben a gyerekek majdnem 10%-a válaszolta, hogy sosem beszélgetnek a szülőkkel. Milyen hatásai lehetnek ennek hosszú távon? A beszélgetések, ha jók (és nem i csak szülők általi kioktatás, okos­­kodás), sok minden miatt fontosak: a gyerekek mintát kapnak, hogyan ; lehet kommunikációval konfliktu­sokat megoldani, érzelmeket kö­zölni, indulatokat kezelni, közelsé­get kifejezni, élményeket nyújtani és kapni, hogy csak néhány fontos dol­got említsek. Az olyan gyerekekre, akiknek ilyenben egyáltalán nincs része, és nincs más korrigáló hatás sem az életükben, például egy nagyszülő személye által, nagyobb valószínűséggel jellemző az érzel­mi ellaposodás, nagyobb mértékű sebezhetőség, agresszivitás, önér­tékelési zavarok, beilleszkedési problémák. Élethelyzeteiket tehát nagyobb nehézségekkel fogják tud­ni megoldani. Ha hasonlattal él­nénk, olyan, mintha az ilyen gyer­mek egy dzsungelben magára lenne utalva, minden segítség és kísérő nélkül. Nagyjából a gyerekek 20%-a mondta, hogy interneten könnyebben beszél önmagáról, titkairól, érzéseiről. Mi lehet en­nek az oka? Hova vezethet ez? Az ok, amiért könnyebben beszél­nek magukról gyerekek az inteme­­: ten, az, hogy az internetes „távol­ság” miatt nagyobb a biztonságér­zetük, vagy pedig kimondottan név­­: télén a kommunikáció. Van ennek talán pozitív része is - hiszen meg­­: tanulni szavakba önteni az érzése­­: inket, véleményeinket hasznos ké­pesség. Hosszú távon abban az eset­ben merülhetnek fel problémák, ha az online kapcsolatok mellett nin­csenek valós kapcsolatai is egy fia­talnak, amelyekben szemtől szem­ben éli meg és tapasztalja a kom­munikációt és az önkifejezést, mivel szemtől szemben más készségekre is szükség van, mint az online kom­munikációban. A valós kommuni­káció összetettebb, ezért hosszú tá­von egy „csupán online működő” fi­atal kommunikációs és kapcsolati hiányosságaiba ütközhet. Sokan mondták, hogy az inter­netezés otthon nincs szabályok­hoz kötve. Jó vagy nem jó az, ha a szülő engedi a gyerekét szabá­lyok nélkül internetezi? Ezt a kérdést némileg ahhoz ha­sonlítanám, mintha azt kérdeznénk, kell-e vagy nem kell például gyer­mekünk édességfogyasztását fel­ügyelni, és szabályokkal ellátni? Valamelyik gyermeknél az interne­tezés, akár a csokievés, nagyobb veszélyt jelent, valamelyiknél ki­sebbet - attól függ, mennyi idős, mennyire érett, milyen egyéb ér­deklődései vannak. Azzal azonban mindenki egyetért, hogy az interne­tezés (mint az édességek) általáno­san rejteget veszélyeket, és káros lehet - például játékfüggőség, zak­latás, a gyermek számára ártalmas tartalmak miatt. Ezért fontosnak tartom, hogy a szülők foglalkozza­nak gyermekük internethasználatá­val - ennek mértéke és módja csa­ládonként változó lehet. Ideális esetben az ilyen szabályozás egy közös gyerek-szülő megbeszélés eredménye. Milyen jelei vannak az internet­­függőség kialakulásának? Ho­gyan lehet felismerni azokat? Túlzott mennyiségű időt tölt a gyermek az internetnél. Nem alszik emiatt. Romlanak az iskolai ered­ményei. Ideges vagy lehangolt, amikor nem intemetezik. Nem fog­lalják le a korábban érdekes egyéb programok. Mindennél jobban sze­ret otthon lenni. Nem csatlakozik a megszokott hétköznapi családi te­vékenységekhez. Mit lehet tenni ellene? Szülői figyeléssel, megértéssel új szabályokat lefektetni. Kifejezni aggodalmunkat. Segíteni a gyer­meknek visszatérni a való világban lévő tevékenységekhez, szórako­zásokhoz. Mindehhez kitartás szükséges a szülők oldaláról is. Ápolni, elmélyíteni kapcsolatunkat gyermekünkkel - közös progra­mokkal, valódi szülői érdeklődés­sel, és ha nincs más megoldás, fel­keresni egy függőségekkel foglal­kozó szakembert. Hogyan lehet „okos internete­zésre” nevelni a gyerekeket? Mi­kor kell elkezdeni? Elsősorban a szülő saját példájá­val tudja nevelni gyermekét. Tehát az első feltétel, hogy maga a szülő okosan használja az internetet. Az okos használaton érthetjük az in­ternetezés mértékét, a tartalmak minőségét, illetve azt is, mire hasz­náljuk az internetet, és mennyire tudunk vigyázni magunkra a virtu­ális világban. De ide tartozik az in­ternetezés, illetve telefonozás eti­kettje is, tehát hogy mikor „illik“ és mikor nem illik telefonozni. Csak­úgy mint az, hogy vannak más, nem csak internetes szabadidős elfog­laltságai is. Ha minderre egy szülő tudatosan figyel, az alapköve an­nak, hogy gyermekére is pozitívan hasson. Ha a gyermek kora a kér­dés, szerintem egészen pici kortól kezdjük a nevelést ezen a téren is, tehát amikor internetes mesékkel és tévénézéssel, esetleg telefonos já­tékokkal próbáljuk lefoglalni a kis­gyermekeket. Érdemes már ekkor figyelni a mértékre, megfigyelni az elektronika használatának hatását gyermekünkre, és utána olvasni, milyen negatív hatásai lehetnek az említett elfoglaltságoknak egy kis­gyermek fej lődésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom