Új Szó, 2019. július (72. évfolyam, 151-176. szám)
2019-07-31 / 176. szám
GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK www.ujszo.com2019. július 31. I 3 Jó bornak is kell a cégér: bajban a hazai szőlészek Idén a szárazság miatt a tavalyinál kisebb termésre számítanak a szlovákiai szőlőtermesztők (TASR-feivétei) Pozsony. Az elmúlt évtizedek egyik legrosszabb évére számítanak idén a szlovákiai szőlészek. A Szlovákiai Borászok és Szőlészek Céhe (CWS) szerint a tisztességtelen konkurencia miatt több szőlész és borász is kénytelen lesz feladni a vállalkozását, miközben egyre veszélyesebb méreteket ölt a borhamisítás. A szőlészek szakmai szervezete szerint idén csőstül jön a baj az eddig is sokat próbált ágazatban. A legtöbb fejfájást továbbra is a tisztességtelen konkurencia okozza, Szlovákiát ugyanis szó szerint elárasztották a bizonytalan eredetű, olcsó, ám silány minőségű importborokkal, miközben a hazai termelőktől a nagyobb gyártók olyan áron veszik át a termésüket, amely a költségeiket sem fedezi. És akkor még nem beszéltünk a kiszámíthatatlan időjárásról, amely miatt a termés idén minden bizonnyal elmarad a várttól. Silány importbor „A szakmai szervezetünkbe tömörült borászok már az idei első fél évben az eladásaik látványos csökkenéséről számoltak be. Ezzel párhuzamosan az országot elárasztotta az olcsó, bizonytalan eredetű bor, ami részben az ellenőrzések hiányával is magyarázható. Ha mindez még nem lenne elég, a nagy bortermelő cégek az előzetes hírek szerint az idei szőlőtermés kilóját átlagosan 33 centért veszik majd át a termesztőktől, ami a költségeiket sem fedezi. Szlovákiában jelenleg ugyanis egy kilogramm szőlő minimális termesztési költségei nagyjából 42 cent körül mozognak. Ha azonban minőségi bort szeretnénk előállítani, a költségek ennél jóval nagyobbak” - nyilatkozta Martin Pomfy, a Szlovákiai Borászok és Szőlészek Céhének az alapító tagja. Szerinte az említett tényezők miatt a szlovákiai szőlészek és borászok számára az idei lesz az elmúlt évtizedek egyik legkritikusabb éve. A szlovákiai szőlészek képtelenek felvenni a versenyt a délebbre fekvő országok termelőivel, akik nagy mennyiségben hozzák be Szlovákiába a szőlőt és a bort is. „Erős a gyanúnk, hogy Szlovákiába nagy mennyiségben, tartálykocsikban hozzák be a külföldi bort, amit aztán itt palackoznak, és amit néhány tisztességtelen vállalkozó hazai borként hoz forgalomba. A palackon található címke minőségi hazai bort ígér, és a fogyasztó nem is sejti, hogy valójában olasz, spanyol vagy moldáviai tartálykocsis bort iszik” - állítja Miroslav Fondrk, a Szlovákiai Borászok és Szőlészek Céhének az elnöke. Szerinte ez a kétes gyakorlat évről évre veszélyesebb méreteket ölt. Nem kis fejfájást okoz az ágazatban vállalkozóknak az egyre kiszámíthatatlanabb időjárás is. Fondrk szerint egy átlagos évben az öregebb szőlőkben nagyjából 7, az újabb telepítésűekben 12 tonnás hektárhozam érhető el, idén azonban a szárazság miatt alacsonyabb termésre számítanak, a minőséggel ugyanakkor nem lesznek gondok. „A tőlünk délebbre fekvő országokban a hektárhozam elérheti a 35 tonnát is, az árakban így képtelenek vagyunk versenyezni velük. A Magyarországról behozott szőlő kilónkénti ára például 30 cent körül mozog” - tette hozzá Fondrk. Szerinte a helyzet súlyosságát jelzi, hogy a tavalyi volt az első olyan év, amikor a szőlészek képtelenek voltak értékesíteni a teljes termésüket. Szigorúbb ellenőrzést A szakmai szervezet szerint a helyzet javítása érdekében az államnak szigorítania kellene az ellenőrzéseken. „Csehországban például a hasonló helyzetet szigorú ellenőrzésekkel és kíméletlen büntetésekkel oldották meg, aminek köszönhetően a borhamisítás ott látványosan visszaszorult”-mondta Fondrk. (TASR, mi) Uniós támogatás a raktárbővítésekre A szlovákiai gyümölcs- és zöldségtermesztők képesek lennének növelni a termelésüket, a lehetőségeiket azonban behatárolják a silány raktározási kapacitások. Ezen prébál meg most segíteni a szaktárca a legújabb felhívásával. A speciálisnövény-termesztésben erre a célra 15 millió euró jut. Pozsony. „Szlovákia átlagos éves gyümölcstermése nagyjából 50 ezer tonna körül mozog, az országban található gyümölcsösök azonban 70 ezer tonna feletti termés előállítására is képesek lennének. A gond csak az, hogy a raktárak kapacitásai csupán 20 ezer tonnányi gyümölcs tárolására elegendők, vagyis a helyzet e tekintetben rendkívül súlyos. Olyan gyümölcstárolókra lenne szükségünk, amelyekben a friss gyümölcs egészen a következő évi termésig kitart. Például a ribizlit minden bizonnyal Nyugat-Európában tároljuk majd karácsonyig” - mondta el lapunknak Marián Varga, a Gyümölcstermesztők Szövetségének az elnöke. Hasonló gondokkal küszködnek a hazai zöldségtermesztők is. Hiányoznak a megfelelő tárolókapacitások, elsősorban a gyökérzöldségre, (TASR-felvétel) a vöröshagymára, valamint a káposztára. A zöldség-, a burgonya- és a gyümölcstermesztők mintegy 140 ezer tonnányi termés raktározására igényelnének tárolókapacitásokat. „Ha önellátó szeretne lenni Szlovákia burgonyából, csaknem 60 ezer tonna krumpli tárolására kellenének új raktárak. Ez nagyjából 24 millió eurós befektetést igényelne. Sőt, ha a feldolgozott burgonyamennyiséget is figyelembe vesszük, mintegy 78 ezer tonnás kapacitásbővítésre lenne szükség” - hangsúlyozta Juraj Macaj szenckirályfai zöldség- és burgonyatermesztő. A földművelésügyi tárca előzetesen azzal számol, hogy a raktárak bővítésére benyújtott kérvények száma száznál kevesebb lesz. Az Agrárkifizető Ügynökség (PPA) egy-egy projektre minimum 10 ezer eurót folyósít, a felső határ pedig 2 millió euró lehet. A támogatásra kijelölt összegből 10 millió euró jut a kevésbé fejlett régióknak. „Aggódunk, hogy az egész támogatási összeget kimerítik-e az igénylők. Az ilyen jellegű befektetést ugyanis huzamosabb ideig kell előkészíteni, ráadásul kritikus időszakot tudhatunk magunk mögött. Az orosz élelmiszerembargó, a tavaszi fagyok, az alacsony felvásárlási árak miatt olyan helyzetbe kerültünk, hogy a termelők pénzhiánnyal küszködnek” - erősítette meg Varga. A tárolókapacitások bővítésével kapcsolatos támogatási kérvényeket egyébként október 1-jétől 17-éig lehet majd benyújtani az Agrárkifizető Ügynökségnek. A szaktárca reméli, hogy ennek a támogatásnak köszönhetően is több hazai élelmiszer kerülhet majd a szlovákiai üzletekbe. A támogatásról az érdeklődők az Agrárkifizető Ügynökség és a földművelésügyi tárca honlapján szerezhetnek bővebb információkat. (sb) Idén tovább romlik a vállalkozói környezet Pozsony. A tavalyi második fél évben tapasztalt, egyébként 2010 óta nem látott enyhe javulást követően az idei első fél évben tovább romlott a vállalkozói környezet Szlovákiában - derül ki a Szlovák Vállalkozói Szövetség (PÁS) legfrissebb felméréséből. A vállalkozói környezet PÁS által kidolgozott indexe az idei év első felében csaknem 1 ponttal, 42,69 pontra esett vissza a múlt év második feléhez képest. Összehasonlításképpen: a vállalkozói környezet minőségét mérő mutatót a 2001-es bevezetésénél 100 pontban határozták meg. Az első és a második Dzurinda-kormány idején töretlen javulásról adhattak számot, a mutató így 2006-ra elérte a 126,5 pontot. Az első Ficokormány 2006-os hatalomra lépése óta azonban folyamatosan romlott a helyzet: a mutató az akkori választási ciklus végére újra száz pont alá csökkent. Peter Serina, a PÁS ügyvezető igazgatója szerint a vállalkozóknak a legtöbb gondot továbbra is a katasztrofális jogérvényesítés, az évekig elhúzódó bírósági tárgyalások és a túlbürokratizált jogi környezet, a hivatalnokok packázása jelenti. Az előző fél évhez képest ugyanakkor idén némileg csökkent az adóterhek nagyságával és a rugalmatlan munkapiac-A vállalkozók szerint továbbra is túl sok idejüket veszi el a hivatali ügyintézés (TASR-felvétel) cal elégedetlenkedők száma. „Egyre többen panaszkodnak ezzel szemben a jogszabályok gyors változására, és arra, hogy ezek kidolgozásánál a törvényhozás nem veszi kellőképp figyelembe a vállalkozók érdekeit” - tette hozzá Serina. A most közzétett felmérésben megkérdezett vállalkozók többsége az idei első fél év legrosszabb törvényének egyébként a nyugdíjplafonról szóló jogszabályt tartja, a legtöbb dicséretet ezzel szemben a bürokrácia csökkentését szem előtt tartó, hivatali elektronizációt elősegítő jogszabályok kapták. (mi, TASR) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Mélyponton a font és a forint London/Budapest. Jelentősen veszített értékéből az angol font a dollárral és az euróval szemben. A gyengülést elsősorban az új brit kormányfő, Boris Johnson megállapodás nélküli brexitről szóló kijelentései okozták. Kedden ezek miatt a font árfolyama két éve nem tapasztalt mélyponton járt az ázsiai piacokon a dollárral szemben: a fontot már csupán 1,21 dollárért adták. Az euróval szemben is veszített az értékéből, 1,09 eurónál járt az árfolyama. A fontot a brit európai uniós tagságról tartott 2016-os népszavazás előtt még 1,50 dolláron jegyeztek. Az elmúlt napokban intenzív gyengülés jellemezte a forintot is, ezzel kézzelfogható közelségbe került a magyar fizetőeszköz euróval szemben tavaly júliusban elért 330,76-os rekordárfolyama is. Kedd délelőtt 328 forint közelében járt az euró jegyzése, innen már kevesebb, mint egy százalékra van a forint történelmi mélypontja. (MTI) Szlovák cégeket vesznek a magyarok Pozsony. A szlovákiai cégek külföldiek általi felvásárlása mögött az esetek többségében továbbra is csehországi és magyarországi vállalkozók állnak - derül ki a Bisnode Slovensko tanácsadó társaság elemzéséből. Eszerint az idei év első hat hónapjában 1664 szlovák cég került külföldiek kezébe. „Továbbra is a szomszédos országok vállalkozói vezetnek. Az első helyen a csehek végeztek, akik az említett időszakban 569 szlovák céget vettek át, míg a magyarországi vállalkozók 386 itteni cégre tették rá a kezüket” - mondta Petra Stépánová, a Bisnode elemzője. A sorban a románok (71), az amerikaiak (63), a bolgárok (50), a lengyelek (50), az osztrákok (50), az olaszok (42), a szlovének (36) és a britek (35) következnek. (mi) AKTUÁLIS középárfolyamok Angol font 0,9165 H Lengyel zloty 4,2912 Cseh korona 25,650 KB Magyar forint 327,49 Horvátkuna 7,3807 KB Román le) 4,7321 Japán jen 121,00 KB Svájci frank 1,1038 Kanadai dollár 1,4691 Qj USA-dollár 1,1154 Privatbanka 1,14-1,08 26,25-24,97 OTP Bank 1,16-1,06 26,66-24,42 340,88-312,15 Postabank 1,15-1,08 26,39-24,85 340,57-314,37 Szí. Takarékpénztár 1,15-1,07 26,26-24,85 342,29-312,81 Tatra banka 1,15-1,08 26,44-24,80 340,96-313,78 CSOB 1,14-1,08 26,27-24,96 Általános Hitelbank 1,15-1,08 26,39-24,85 342,24-312,77 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok)
