Új Szó, 2019. július (72. évfolyam, 151-176. szám)

2019-07-31 / 176. szám

KULTÚRA 4 I 2019. július 31. lwww.ujszo.com Három pár és hatvan lipótvári rab Jónás Karásek filmje, az Amnesztia a bársonyos forradalom 30. évfordulóján kerül közönség elé Afta Geislerová, Jana Oíhová és Marek Majesky az Amnesztiában (Képarchívum) SZABÓ G. LÁSZLÓ „Szép ós még mindig érvényes" - utalt fanyar mosollyal Alia Geislerová arra a dalra, amely Karlovy Vary fesztiválján hangzott el abbéi az alkalombál, hogy szlovák-cseh koprodukcióban film készült az 1990-es lipótvári börtönlázadásról. A dalt Karel Kryl, a Prágai Tavasz ikonikus alakja, a protestsongjairól híres cseh költő és zeneszerző énekli, aki 1983-tól állandó munkatársa volt a Szabad Európa Rádiónak. Ugyanez a szerzemény, a Pasázová revOlta az Amnesztia című, bemutatásra váró filmben is felcsendül, amely ez év őszén, a bársonyos forradalom 30. évfordulóján kerül közönség elé. Az alkotás rendezője Jónás Karásek, a forgatókönyv Radovan Dunaj Am­nesztia című, megjelenésekor nagy vihart kavart dokumentumregénye alapján született. Érzelmes thriller - áll majd a plakáton, hangsúlyozva a változásokkal teli drámai időszakot, vagyis az 1990-es év telét, amikor Václav Havel, Csehszlovákia új el­nöke amnesztiát hirdetett. A közke­gyelem azonban nem érintette Szlo­vákia egyik legszigorúbb fegyinté­zetének legveszélyesebb bűnözőit. Ők voltak azok, akik éhségsztrájkot hirdettek, majd felgyújtották a fegy­intézet tetőszerkezetét, amivel 27 millió csehszlovák korona kárt okoz­tak. A lázadás hatvan résztvevője többéves szabadságvesztést kapott, a börtönben pedig újabb biztonsági in­tézkedéseket foganatosítottak. A börtönlázadáson, a kommuniz­mus bukásán és a bársonyos forra­dalom utáni időszak eufóriáján kí­vül a kor további fontos momentu­mait is behozza a film. A történet há­rom házaspárról, vagyis három csa­ládról szól. Az ő sorsuk, útjuk ke­resztezi egymást, de egy archív fel­vétel beiktatásával Václav Havel is megjelenik a filmben. A forgatás végig eredeti helyszí­neken zajlott: a lipótvári börtön mel­lett a Mladá Boleslav-i fegyintézet falai között, Prágában a Nemzeti Színházban és Václav Havel egykori lakásában. Nagy figyelmet fordítot­tak az alkotók arra is, hogy a korszak hangulatát a lehető legpontosabban ábrázolják. Minden helyszín, minden ruhadarab, minden zeneszám a szo­cializmus utolsó szívdobbanását idé­zi. Bár a film a 89-es forradalmat megelőző heteket-hónapokat diag­nosztizálja, központi témája a lipót­vári börtönlázadás. Miriam szerepében Ana Geislero­vá erős női karaktert öltött magára. „Minden komoly esemény mö­gött áll valaki, akit nem látunk - vé­lekedik a színésznő. - Miriam is ilyen figura. Minden helyzetből győztesen kerül ki. Túlélő. Hogy pozitív vagy negatív figura-e, erre a kérdésre nem tudok egyértelmű vá­laszt adni. Ez is, az is. Ahogy az élet­ben ez lenni szokott.” Férjét, Richard Kelement, a prá­gai Nemzeti Színház népszerű művészét, Václav Havel szóvivőjét Marek Majesky alakítja. „Én abban az időben készültem az érettségire, amikor a forradalmi ese­mények zajlottak - idézi fel a 89-es évvel kapcsolatos emlékeit a színész. - Reggelenként magoltam az orosz kifejezéseket, hogy helyt álljak, dél­utánonként pedig kint voltam Po­zsonyban, a főtéren, és azoknak tap­soltam, akik a tribünön álltak. Töb­bek között Emília Vásáryovának, aki a következő évben már a színész­­mesterség-tanárom volt a színművé­szeti főiskolán. Ana Geislerovával már összekerültem egyszer egy tele­víziós műsorban, így nem voltunk idegenek egymás számára. Profi szí­nésznő, vele igazán öröm a munka. De nemcsak feleségem, szeretőm is van a filmben, akit Natália Germani játszik. Ő még főiskolás. Több szín­padi produkcióban láttam szerepelni, és elmondhatom: nagyon tehetséges lány, akire fényes jövő vár.” Karín szerepében Natália Germa­ni a prágai színház sminkese. Feltűnő jelenség. Céltudatos személyiség. „Izgalmas figura, mert egyrészt nagyon őszinte, másrészt ha úgy ér­zi, hogy a helyzet megkívánja, igazi hamiskártyás. Van benne valami, ami kiemeli őt a hétköznapi embe­rek közül. Tudja, mit akar elérni az életben, és kétségünk sem lehet afe­lől, hogy el is fogja érni.” Ana Geislerová 1989-ben még csak tizennégy éves volt. Iskolai ol­vasónaplójában nem szerepeltek Václav Havel művei. Osztálytársa­ival transzparenseket készített, de a tüntetések, amikor már engedélyez­ve voltak, nem hozták lázba. „Mehetünk? - kérdeztem. Akkor én nem megyek! így már nem volt számomra annyira érdekes a dolog. Inkább elutaztam Milánóba, ahol pár hónapig modellkedtem. A film elsőre megfogott. Elolvastam a for­gatókönyvet, és egy percig sem volt kérdéses számomra, hogy elválla­lom Miriam szerepét. De nem aka­rok többet elárulni róla, mert azt szeretném, ha a néző a film megte­kintése után döbbenne rá, hogy ki is ez a nő tulajdonképpen, mi moti­válja, milyen célok vezérlik őt az életben.” Komoly szerephez jutott a film­ben Roman Luknár is, aki a lipótvári börtön igazgatóját játssza, de láthat­juk majd többek között Jana Ofhovát, Ján Jackuliakot, Marek Vasutot és Öllé Eriket is a vásznon. Ellentmondásos figurák a történet szereplői. Szabadon akarnak élni, és sokkal jobban, mint 1989 előtt. De a szabadság fogalma alatt mindannyi­an valami mást képzelnek el. És így állnak újra startvonalra. A szerző a Vasárnap munkatársa Tom Hanks Torontóban Két fontos bírósági döntés is született zenei plágiumügyekben Toronto. A szeptember 5-én nyíló torontói filmfesztivál prog­ramjában egy Tom Hanksszel for­gatott életrajzi dráma is szerepel. A premierfilmek között olyan alkotá­sok vannak, mint James Mangold Ford v Ferrari című produkciója Matt Damonnal és Christian Bale­­lel, Kasi Lemmon Harriet című drámája az amerikai rabszolgaság eltörléséért küzdő Harriet Tub­­manról, Rian Johnson Knives Out című Agatha Christie-adaptációja olyan sztárokkal, mint Chris Evans, Daniel Craig és Edward Norton, to­vábbá a Western Stars című Bruce Springsteen-koncertfilm. Cameron Bailey, a fesztivál művészeti igazgatója hangsúlyoz­ta: bár a válogatást nem valamilyen tematika irányította, mégis kiugra­­nak jól kivehető jellegzetességek. „Világos, hogy miközben bonyo­lult világban élünk, amelyben sok a konfliktus, egy csomó film, amely a legjobban rezonált ezekre a prob­lémákra, egyúttal az empátiáról is szólt, más emberek, akár határokon túlnyúló eléréséről” - fogalmazott, kiemelve az A Beautiful Day in the Neighbourhood című, Fred Rogers legendás tévés személyiségről szó­ló filmet és a halálbüntetésről szóló Just Mercyt. (MTI, k) Kaliforniában ítélet született Katy Perry plágiumügyóben, Európában pedig szabályozták a hangminták használatának módját. Ez utóbbi bírósági döntés a német Kraftwerk zenekarnak köszönhető. Los Angeles/Luxemburg. Az amerikai popsztárt, Katy Perryt és producerét, valamint a Dark Horse című dal szerzőit egy rapper azzal vádolta, hogy tőle lopták a Dark Horse című Perry-dal alapjait. A per 2014 nyarán kezdődött, amikor a Flame néven tevékenykedő keresz­tény rapper j elezte, hogy ő már 2009- ben kitalálta és rögzítette, majd Joy­ful Noise címmel ki is adta azt a szá­mot, amelynek alapjaira Katy Perry •2013-ban engedély nélkül ráéne­kelt. A bíróság szakértők bevonásá­val arra a döntésre jutott, hogy bár a két szám különböző stílusú, a rajtuk végigvonuló egyszerű szintetizá­tordallam és a dobalapok ugyan­azok. Illetve csupán annyi a különb­ség, hogy a Perry-dal tempója 10 BPM-mel lassabb, és kicsivel ma­gasabbra hangolták. A tárgyalás során mind az énekes­nő, mind pedig a dal producere, Dr. Luke azt állították, sosem hallották a Joyful Noise című számot. Ugyanezt vallották a szerzők, Max Martin, Henry Walter, Sarah Hudson, vala­mint a dalban közreműködő rapper, Juicy J is. A hétfőn született ítélet sze­rint azonban mindannyian bűnösök, így a következő lépés a kártérítés mértékének megállapítása lesz. Eh­hez a szakértők vizsgálni fogják, mennyit keresett az énekesnő és stáb­ja a Dark Horse-szal 2013 óta. Egy adatuk már van: a dal videoklipjét (lapzártánkig) 2 616 319 778 alka­lommal nézték meg a YouTube-on. A nézettséget a napokban nyilván je­lentősen növelik az ítéletről szóló saj­tóhírek, amelyekhez a legtöbb hír­portál mindkét dal videóját csatolja, a jobb összehasonlíthatóság kedvéért. Európában is született egy fontos ítélet egy még régebb óta húzódó per­ben. A Luxemburgban székelő Eu­rópai Bíróság szigorította a zenerész­letek másolásának, az úgynevezett samplingnek a szabályait. Eszerint idegen hanghordozóról származó na­gyon rövid részletek sokszorosítása is engedélyköteles. A testület egy húsz éve tartó per kapcsán hozott döntést, amely a né­met Kraftwerk együttes és Moses Pelham producer között húzódott. Pelham 1997-ben engedély nélkül felhasznált egy két másodperces részletet a Kraftwerk Metall auf Me­tall című, 1977-es számából, amelyet Sabrina Setlur rapperrel közös, Nur mir című dalába épített bele úgy, hogy ennek a két másodpercnek a folya­matos ismétlése adja a dal alapját. Emiatt Ralf Hütter, az elektronikus zene úttörőjének számító Kraftwerk egyik alapítója szerzői jogsértés mi­att beperelte Pelhamot. A per meg­járta a teljes német igazságügyi rend­szert, és végül a Német Szövetségi Bíróság kérte a luxemburgi testületet, hogy foglaljon állást az Európai Unió szerzői jogi szabályozásával kapcso­latban. A DJ-k és producerek ugyanis rendszeresen alkalmazzák a samp­ling technikát, ezért ezt az ügyet pre­cedens jellegűnek tekintik a művészi szabadság kérdését illetően. A luxemburgi bíróság döntése a Kraftwerknek kedvez, mivel az em­lített két ütem egyértelműen felis­merhető a másik dalban. Fontos ki­tétel, hogy ha a kölcsönvett részlet eltorzítva, átalakítva szerepel má­sutt, az eredeti szerző nem élhet kár­térítési követeléssel. A DJ-k és producerek tehát mos­tantól kénytelenek óvatosabban bánni a samplinggel, illetve vala­mennyi felhasznált hangminta ere­deti származási helyét pontosan fel­tüntetni a CD-borítókon és az inter­neten. (juk) Tom Hanks a Mister Rogers's Neighborhood című amerikai gyermekmű­sor életvidám házigazdáját formálja meg az életrajzi filmben (Fotó: tasr/ap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom