Új Szó, 2019. július (72. évfolyam, 151-176. szám)

2019-07-26 / 172. szám

ÍZVILÁG ■ 2019JÚLIUS 26. www.ujszo.com Svéd svédasztal Svédországban jellegzetes étke­zési forma a smorgasbord, amit svédasztalnak szokás fordítani. Az éttermekben egy megfelelő méretű asztalra kiteszik a teljes választékot. A smörgasbordon hideg, meleg ételek sokasága várja a vendégeket: halak, rákok, kagylók, különféle húsok, desz­­szertek. Húsokból sokfélét ismernek és használnak, a sertéshústól a rénszarvasig, de például jávor­­szarvast, őzet, nyulat, sőt, olykor medvét is tálalnak. Ezekből fasírtot, húsgombócokat, párolt és sült ételeket készítenek. Csak rénszarvashúsból több száz re­ceptjük van. A csirke ritka, mint a fehér holló, emiatt az ára is borsos. Levest nem fogyasztanak túl sokat, ha mégis, akkor előny­ben részesítik a zöldségekből készült krémleveseket. Nagyon sokféle halat ismer­nek: a vörös pisztráng, a lazac, a hering, az angolna, a vándormuréna, a sügér, a csu­ka is több tucatnyi receptben köszön vissza. A tengeri halak és a tengeri herkentyűk is igen népszerűek: a svédek a lazacot elsősorban citrommártással eszik, és nagyon kedvelik a rákos szendvicset. Nemzeti eledelük a sill nevű, sprotnihoz hasonló „dobozos” hal, ami rendkívül sokféle ízesítéssel kapható. A bogyós gyümölcsökből a rövid nyári időszakban megterem néhány fajta: vörös áfonya, törpemálna, földiszeder, fekete áfonya. Sok, gyümölccsel ké­szült desszertjük van, jellegzetes édesség az áfonyakrém, az áfo­­nyás és a málnás pite, a kuglóf törpemálnával, az alma vörös­­áfonya-dzsemmel, a karamellás Rénszarvasragu, pácolt lazac, sózott hering és az élet vize A skandinávnak nevezett konyha megtévesztheti az ínyenceket, mert ide tartozik a finn, a norvég, a dán, valamint a svéd konyha, melyek egymástól is jócskán eltérnek, a magyar gusztustól pedig még távolabb állnak. Egészen más hagyományokra támaszkodnak, ami főként az éghajlatnak köszönhető. Bár a zöldség és a gyümölcs ezeken a tájakon nem terem olyan bőséggel, mint nálunk, mégis igen változatos az élelmiszerkészletük. Svédország és Dánia kitűnő gabonatermő vidék, az állattenyésztésük is jelentős, akárcsak a vadgazdaságuk. A tenger jóvoltából rengeteg hal kerül az asztalra. A konyhájuk egyszerű, kevésbé fűszeres és hagyományosan rusztikus, így nagyon egészséges is, bár - számunkra - néha meghökkentő. Burgonyából égetett pálinka, magok és egyéb fűszerek keve­réke, koriander, édeskö­mény, fahéj, szegfű­szeg vagy kapor kerül bele Ezekkel érlelik fahor­dókban vagy sherrys­­hordókban. Az íze finoman szólva megosztó, de végül is - északon kemény emberek élnek. Dán ételek ■ Fleskesteg - sült disznóhús szalonnaréteggel és ropo­gósra pirított bőrrel ■ Frikadeller - háziasán ízesített, kisütött vagdalt sertésgombóc ■ Biksemad - serpenyőben kisütött húsdarabkák koc­kákra vágott burgonyával és hagymával ■ Honingkager - csokoládés mézes sütemény ■ Napoleon Kage - krémmel, gyümölccsel és habbal töltött sütemény, égetett­­cukor-bevonattal *>■>»•*••*•*** körte, a rebarbarapástétom. A bogyósokat szívesen kínálják a vadhúsok mellé is, szószként. A legfinomabb a vörös áfonyából (lingon) készült változat, de fent, északon nő egy málnához hasonló, narancssárgás színű gyümölcs, a Lappföld aranyának is nevezett hjorton - vagyis a mocsári hamvas szeder -, ami rendkívül drága és különleges. Ez egyébként Fim-----~~l— is nemzeti cseme számít. A svédek nemcsak a húsokat és a különfé­le növé­nyeket tar­tósítják télire, hanem kifejlesztették azt a kenyértípusi is, amely nagyjából egy évig eláll a sütést követően. A ma is igen népszerű svéd kenyér, a knáckebröd nagyjából 500 éve változatlan formában van jelen a svéd gasztronómiában. A magas rosttartalommal bíró, rozsliszt­ből készülő kenyeret eredetileg kis kerek vagy háromszög alakú lukas lapra formázták, így egy botra húzva a ház gerendázatára felakasztva lehetett tárolni. A svéd kenyeret általában évente kétszer sütötték. Egyszer a gabona beta­karítását követően, majd pedig akkor, amikor a tavasz közeledté­vel a folyókon már zajlott a jég. Az első ipari svéd kenyeret 1850- ben, Stockholmban kezdték el gyártani. Kedvenc hagyományos italuk az élet vize, vagyis az Aquavit. Húsos finnek Finnország konyhája is nagyon gazdag halételekben. A tenger­parton és a szigetvilágban sok halat fogyasztanak. Párját ritkító a pácolt balti heringjük. Téli csemegének számít a maréna, a törpemaréna és a menyhal ikrája, amit besózva, ap­róra vágott hagymával, tejföllel ízesítenek, és hajdinalisztből készült apró palacsintákkal (blinik) fogyasztják. A lazac az egyik legked­veltebb halfajta, füstölve, sütve és nyersen pácolva is fogyasztják. A finn halleves is ebből készül, kerül még bele só, fehér bors, vöröshagyma és tej, néha kapor. A szárított rénszarvashús északi specialitás, vékony szeletekre vágva, kenyérrel eszik. A hideg éghajlat miatt sok zsíros húst fogyasztanak: a rénszarvas mel­lett például medvetalpat, füstölt és pácolt medvesonkát, ürüt. Az őszi vadászszezon kezdeté­vel az asztalon megjelennek a vadkacsából, lúdból, nyúlból, jávorszarvasból és gombából készült ételek. A vadhúsok mellé előszeretettel készítenek berke­nyéből és tőzegáfonyából készült mártásokat. Köretként tálalják a burgonyát, mivel zöldségből igen szegényes a választék. A hagyományos finn konyha ke­vés fűszert használ. A kenyeret árpából és rozsból készítik. Régen a kenyeret szinte kizárólag rozsliszt­ből készítették. Nyugat-Finn­­országban évente két­­szer-háromszor sütöttek lapos, kerek, középen lyukas kenyeret, amit egy rúdra fűztek és így tárolták. Az étkezés végén nem esznek édességet vagy süteményt. Van egy-két helyi szokás, ami első hallásra talán furcsának tűnhet. Ilyen szokás például, hogy egyes húsételeket mézzel és lekvárral fogyasztanak. Húshagyó kedd hagyományos étele a sárgaborsóleves és a far­sangi puffancs. Az étkezést boró­ka- vagy rozspálinkával kezdik, a fogások között sört és aludttejet fogyasztanak. Finnországban ugyanis olyannyira korlátozzák az alkoholfogyasztást, hogy szeszes italt csakis italkönyvre válthat ki mindenki, és megsza­bott fejadagot kapnak. Vajas dánok A dán tejtermékek világszerte népszerűek. A vaj minősége ki­váló, a sajtjuk remek, nem csoda, hogy elmaradhatatlan a dán étkezésekről. Dániában nemzeti ételnek számít a smorrebrod. Mindenféle kenyérre vajat, saj­tokat, húsokat, halat tesznek, így a smorrebrod megunhatatlanul változatos. Ezt a szendvics-Svéd specialitások ■ Janssons frestelse - heringes sült krumpli hagy­mával, tejfölösen ■ Fläskpannkaka - palacsintatésztéban sült disznóhús ■ Kroppkakor - hússal töltött • krumpligombóc • ■ Pyttipanna - krumplis • parasztomlett íj ■ Köttbullar med brunsás, • potatis och lingon -• húsgombócok barna • mártással, főtt krumplival, . vörösáfonya-lekvárral • ■ Kanelbulle - svéd fahéjas • csiga • ■ Lakrits - bocskorszíj vagy • medvecukor • ■ Pepperkakor - gyömbéres • teakeksz

Next

/
Oldalképek
Tartalom