Új Szó, 2019. július (72. évfolyam, 151-176. szám)
2019-07-26 / 172. szám
www.ujszo.com I 2019. július 26. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Miről tanúskodik Danko zászlórúdja? Bár még nem magasodik a zászlórúd a parlament előtt, Danko már egész Szlovákiát megfenyegette mutatóujjával ÉVA MIHOŐKOVÁ Már a parlament második elnökének váltak rögeszméjévé az államijelképek. Pavol Paska Robert Ficóval a pozsonyi vár elé emeltette Szvatopluk lovas szobrát, Andrej Danko harmincméteres zászlórudat tervez a parlament elé, amelyen a legnagyobb szlovák zászló fog lengedezni. Mindkét lépés arról tanúskodik, hogy a két közjogi méltóság valamiféle emlékművet akar hagyni maga után, nehogy a történelem megfeledkezzen róluk. MertÓ megalomániás szándék, hogy legyen három méterrel magasabb a zászlórudunk, mint a budapesti. Annak leple alatt, hogy így erősítik a szlovák nemzet önbizalmát, holott valójában a megrendelők növelték saját egojukat. Andrej Danko a harmincméteres zászlórudat kedvenc fogalmaival ékesítette - hazafiság, méltóság, tisztelet, az államiság szíve, ezeknek a leghosszabb zászlórúd jár. Hadd lássa mindenki, mit ért el! Mint ahogy a román diktátor, Nicolae Ceausescu három centiméterrel szélesebbre építtette a Szocializmus győzelme bulvárt, mint a párizsi Champs-Élysées. Úgy tűnik, a diktátorok és az autoriter vezérek kedvelik koruk mutatós jelképeinek hatalmasságát. Andrej Dankónak ugyan nincs potenciálja, hogy korlátlan zsarnok legyen, de az ambíciója megvan hozzá. Végül is bevallotta, hogy Orbán Viktor rendszere a példaképe. A hatalmas zászlórúd terve ezért intő jel, arra figyelmeztet, milyen messzire menne a nemzetiek elnöke, ha tehetné. Valójában azonban ezek a jelképek és a szólamok a nemzeti öntudat erősítéséről csak fügefalevél, melynek el kell takarnia, mennyire üres és velejéig romlott ez az ország és politikai vezérei. Megalomán emlékművek nélkül is van mire büszkének lennie az ország népének. A családjukra, a munkájukra, amellyel előbbre viszik az országot, sportolói sikereire és gyönyörű hegyeire. Ez mind itt van, és tovább él, nem hála az államnak, hanem éppen az állam szándékai ellenére. Hivatalnokhálózata, erőfitogtatói inkább gátolják, semmint támogatnák a fejlődést, s mintha büszkeséggel töltené el őket, hogy az őrületbe kergetik a lakosságot. Nincs okunk arra, hogy ünnepeljük az államot, mert csak egy csontváz, amelyre a győztes politikai erők a jelöltjeiket aggatják. Sokan elválják, hogy dicsőítsék őket azért, aminek magától értetődőnek kellene lennie, és elutasítják a bírálatot azért, ami elítélendő. Ha belegondolunk, milyen összefonódások vannak a végrehajtó hatalom csúcsvezetői, az ügyészség, a rendőrség és a maffiózók, csalók között - akik-ma már rács mögött vannak -, az embert nem töltené el a büszkeség, ha a hazájára gondol még egy százméteres zászlórúdon lengő lobogó alatt sem. (T rend/Danglár-karikatúra) Epsteint sebesülten találták a cellában Börtöncellájában sebesülten találták Jeffrey Epsteint, az emberkereskedelem és kiskorúak megrontásának vádjával előzetes letartóztatásban lévő amerikai milliárdost - jelentette híradójában az NBC amerikai televízió. A 66 éves Epsteinre félig öntudatlan állapotban találtak rá cellájában. A nyakán eddig nem tisztázott eredetű sérülés nyomai voltak láthatók. Az NBC értesülései szerint a manhattani börtön elkülönített zárkájában őrzött Epsteint állandó megfigyelés alatt tartották, hogy megelőzzék esetleges öngyilkossági kísérletét. A televízió két, meg nem nevezett forrása arról számolt be, hogy Epstein öngyilkossággal próbálkozott. Egy harmadik forrás szerint viszont megrendezte az egészet, hogy öngyilkossági kísérletre, vagy akár támadásra hivatkozva elérje, hogy egy másik börtönbe szállítsák át. Más források szerint egy másik bűnöző támadhatta meg őt, azonosították is a kilétét, de az illető ügyvédje cáfolta a feltételezést. A börtönben megindították a vizsgálatot a történtek miatt. Jeffrey Epsteint július 6-án tartóztatták le, emberkereskedelem és kiskorú lányok megrontásának vádjával. Ügyvédjei később 500 millió dolláros óvadék ellenében védencük házi őrizetbe helyezését kérelmezték, de a bíróság a szökés veszélyére hivatkozva ezt elutasította. Az Epstein-ügy következtében távozott posztjáról Alex Acosta munkaügyi miniszter, aki 2008-ban a miami ügyészség tagjaként egyike volt azoknak az ügyészeknek, akik vádalkut kötöttek az akkor is kiskorúak elleni szexuális visszaéléssel vádolt Epsteinnel. (MTI) Új világ, új képeken KERÉNYI GYÖRGY erekkorom tankönyveiből emlékszem a szocializmus M "W ~T idilli mindennapjait bemutató illusztrációkra: a hát-M ~W~ »/ térben füstölgő gyárkémények, elöl a nagy-nagy ▼ szántóföldön pöfögő traktor. Az iskolai indoktrináció \J (politikai célnak vagy eszmének alárendelt céltudatos nevelés) révén a sikernek, fejlődésnek, a boldogságnak volt illusztrációja a környezetszennyező nagyipar és a monokultúrás földművelés. Amiket 1-2 évtizeden belül el kellene tüntetni a Földről, ha meg akaijuk őrizni. Indoktrináció volt az is, hogy a családról szóló fejezetekben apu a fotelben ülve újságot olvasott, anyu mosolyogva tüsténkedett a konyhában, körülöttük játszadozó gyerekek. Ennek a családmodellnek a begyökerezettségével küszködik most a nők emancipációja. Láttunk a tankönyveinkben a gyerekcsapatrajzon kerekesszékben ülő gyereket? Más színűt a sok fehér között? Olyan képet, ahol anyu egyedül van a gyerekekkel, mert apu nem él velük, ahogy már akkor is családok tíz- és százezrei éltek? Nem meglepő, hogy még mindig épülnek olyan középületek, melyeket mozgássérültek nem tudnak használni, hogy a látható kisebbségektől (romák, nem európai menekültek) idegenkedünk, és az egyszülős családoknak nem jár akkora adókedvezmény, mint a kétszülősöknek. Nemzettudatunkat is indoktrináció révén szívjuk magunkba, ahogy a gyárkémények és az „egészséges”, fehér kisgyerekek uralta társadalomképünket. A globális kapitalizmus csökkentette a szegénységet, kizsigerelte a bolygót. Egyre nyilvánvalóbb, hogy nem a szelektív szemétgyűjtéssel, hanem az állandó növekedés kényszerére épülő globálkapitalizmus teljes fordulatával lehet csak érdemi változást, a szénalapú tüzelőanyagok elégetésének megszüntetését elérni. Ez alapvetően változtatná meg a civilizációnkat, a fogyasztást visszafogó egyéni életmódtól a nemzeti gazdaságig. Nemcsak következményeit, mikéntjét sem tudjuk elképzelni sem. Önmagában a zöld technológia kevés. Bár a politika, érezve az erősödő klímapánikot, egyre fontosabb témájává teszi a klímaváltozást, de látványpolitizálást folytat - míg a választók nem lökik tovább. Megfelelő közösségi szabályozók kellenek: nemcsak a károkozók megbüntetése, hanem a környezeti következmények árának felszámítása a termelőknek és/vagy fogyasztóknak: ha a szén-dioxid-kibocsátóknak meg kéne téríteniük a károkat, csökkenne a C02-felhasználás. De hogyan fogadnák a szavazók, ha a légi utazás visszatérne a 30-40 évvel ezelőtti állapotába, és újra a gazdagoké lenne, mert az alig adóztatott kerozinra komoly adót vetnének ki? Vagy az örömmel elvetett vámok mellett lenne más eszközünk arra, hogy ne a világ két vége között utaztassunk olyan termékeket, melyeket helyben is meg tudnánk termelni? Memé-e valaki a túlnépesedés okán az egy gyerekes családmodellt reklámozni errefelé? A kapitalizmus logikája szerint egy vállalat csak a profitját veszélyben érezve engedelmeskedik közösségi céloknak (mert pl. a gyerekmunka miatt csökkennek az eladásai), különben vetélytársai lenyomják, csődbe megy, nem termel hasznot tulajdonosainak - akik között mi is ott vagyunk, a szemetet szelektíven gyűjtő kisrészvényesek. Persze, hatalmas lobbiereje van a nagyvállalatoknak az egyénekkel vagy közösségekkel szemben, de nem csak a gonosz multik akarják fenntartani a globális kapitalizmust (melyben kiszervezik a környezetszennyező termelést a fejlődő országokba). A francia sárga mellényes tüntetés az elszegényedő francia alsó középosztály lázadása volt a dízelolajadó emelése, az autós közlekedés megdrágítása miatt. Vagy: micsoda közpénzeket fordítanak az államok közúti infrastruktúra fejlesztésére, hogy könnyebbé tegyék a C02-kibocsátó közlekedést! Pedig útépítés helyett le lehetne rövidíteni negyedórásra a Dunaszerdahely-Pozsony közti vasúti utat - ha a választók kikövetelnék. Svédországban a fiatalok ötödé nem szerez jogosítványt, és ez elég ahhoz, hogy Skandináviát irányítsák a világ legklímatudatosabb kormányai. Az állam könnyebben vált paradigmát a cégeknél, de senki sem tudja, hogyan lehetne olyan gazdasági rendszert működtetni, melyet nem - csak - a profit növelése hajt. De ha nincs a nyomásgyakorláshoz elegendő tömeg, akkor nem is lesz ilyen sosem. FIGYELŐ Főkónt az orvosokat tisztelik a csehek Leginkább az orvosokat, a tudósokat és a nővéreket, legkevésbé a parlamenti képviselőket, a takarítónőket és a papokat tisztelik a csehek - derült ki abból az országos felmérésből, amelyet a cseh tudományos akadémia közvélemény-kutató intézete (CWM) készített. A kutatók 26 szakmát neveztek meg és az országos mintából kiválasztott több mint ezer megkérdezettnek sorrendet kellett felállítania, melyik szakma művelőit tiszteli, becsüli a legjobban. Minden szakma egytől 99-ig teijedő pontokat kaphatott, minél megbecsültebb egy szakma, annál magasabb a pontszám. Az első helyen az orvosok végeztek 89 ponttal, a másodikon a tudósok 77 ponttal, a harmadikon a nővérek szintén 77 ponttal. Őket az egyetemi oktatók (72) és az általános iskolai tanítók (71) követik. A legkisebb tisztelet a parlamenti képviselőket (31), takarítónőket (34) és a papokat (35) övezi. Ezek foglalják el a rangsor 26., 25., és 24. helyét. Valamivel jobb a titkárnők (38) és az újságírók (40) megítélése, akik a 23. és a 22. helyen végeztek. Az utóbbi években javult a bírák (67 pont, 6. hely), a rendőrök (61 pont 9. hely) és a hivatásos katonák (56 pont 11. hely) megítélése, míg a polgármesterek (54 pont 13. hely) és a miniszterek (44 pont, 20. hely) megbecsülése csökkenő tendenciát mutat. (MTI)
