Új Szó, 2019. július (72. évfolyam, 151-176. szám)
2019-07-22 / 168. szám
6 I KULTÚRA 2019. július 22. lwww.ujszo.com Meghalt Európa arca” Heller Ágnes esztétikai művein, etikával foglalkozó könyvein, tanulmányain nemzedékek nőttek fel JUHÁSZ KATALIN Kilencven évesen belegázolt a Balatonba és nem jött vissza. Péntek óta izzik a Facebook, olyanok is kommentelnek, akiknek nem szokásuk fontos témákat megvitatni a közösségi médiában. Heller Ágnesnek a halálával is sikerült megmozgatnia az agyunkat. Komis Mihály ezt írta május 12-én, Heller Ágnes kilencvenedik születésnapján: „Nagy filozófus az, akinek talán nem is elsősorban a munkái, hanem az alakja, a tartása marad fönn hazája, kultúrája és népe emlékezetében. Életműve megítélését nem ő, hanem az emberi halandóság bízza azokra, akik helyett, akikért, akik nevében, akik tiszteletének fenntartása érdekében élt.” Heller már a rendszerváltás előtt világsztár volt, és haláláig szinte hetente repült külföldi konferenciákra. Előadásaiért a világ legnevesebb egyetemei versengtek egymással, és folyamatosan publikált fontos nemzetközi fórumokon. Szóval méltatlan lett volna a sorstól, ha végelgyengülésben hal meg az a pici, törékeny test, amelyben egy szárnyaló szellem élt. Hiányozni fog bölcsessége, bátorsága, és az a tiszteletet parancsoló éleslátás, ami miatt sokan nem mertek megmérkőzni vele vitaműsorokban. Nagy hatalmú és nagyszájú politikusok csendesedtek el hirtelen, ha Heller Ágnes neve szóba került. Persze az elmúlt napokban a halottgyalázók is aktivizálták magukat a közösségi médiában: fföcsögve zsidóznak, libsiznek, hazaárulóznak. De ne foglalkozzunk most velük. Komis Mihály szavaival élve Heller „megvehetetlen és megalázhatatlan volt”, a pocskondiázás nem ért fel hozzá. „Különféle halálos fenyegetések, azok a rákosista-kádáristaorbánista mérgezett nyilak, amiket rá kilőnek, Ágnes kalaptűnek használja, bizonyos élvezettel szúrja a helyükre; és zsetonnak néz bármennyi pénzt, bármekkora plecsnit és koszorút”. A legszebben talán a francia filo-HellerÁgnes (1929 - 2019) (Képarchívum) zófús, Bemard-Henri Lévy búcsúzott tőle: „Magyarország legjobbja volt. Ha Európának arca volna, az övé lenne az - lelkesedéstől izzó és a kontinens fájdalmaitól ráncos”. Heller Ágnesnek idén tavasszal jelent meg magyarul a legutóbbi életrajzi kötete A véletlen értéke címmel (az eredeti, német nyelvű kötet címe: Wert des Zufalls, a bécsi Edition Konturen gondozásában jelent meg tavaly ősszel). Kassai Zsigmond, a magyar kiadás szerkesztője írja a merce.hu-n, hogy a magyar szövegből Heller következetesen kihúzogatta az „elhunyt” szót, mindenhonnan, ahol különböző halálesetekről írt. Azt mondta, „az emberek nem elhunyni szoktak, hanem meghalnak, én is meghalni fogok, nem pedig elhunyni”, és szigorú pillantást vetett a szerkesztőre. Ennek a kötetnek az utolsó fejezetében szerencsés véletlenek sorozataként írja le az életét. Szerinte véletlen volt, hogy az apja kislány korában lefekvéskor magyar verseket olvasott fel neki, legtöbbször Arany János balladáját A walesi bárdokat. Úgy véli, ez alakította ki jellemének egyik fontos vonását: világ életében ösztönösen ellenszegült minden elnyomó hatalomnak. A magyar holokauszt tíz hónapja alatt, írja, a véletlennek köszönhette azt is, hogy életben maradt: „Tizenhat éves korom óta dolgozom azon, hogy ezt a véletlent beépítsem a gondolkodásomba, és a jellemem részévé tegyem.” Péntek óta sok tisztelője emlékezett meg Heller Ágnesről. Az érdekesség kedvéért mi most egy olyan régi barátot idézünk, akivel később megszakadt a barátsága. Tamás Gáspár Miklós filozófus ezt írja a hvg.hu-n. „Heller Ágnes - millió idegesítő hibája és tévedése ellenére - az életünk része, magyarországi, európai, amerikai, ázsiai olvasóié és hallgatóié, az éles hangja, a kamaszos nevetése ott a fülünkben, szívós, törhetetlen egyénisége az emlékezetünkben. Az volt az ember benyomása, hogy örökké fog élni - de ő kifogott mindenkin és a sorson, nem Heller Ágnes Széchenyi-díjas filozófus, esztéta, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A Budapesti Iskola egyik jelentős alakja, megszámlálhatatlan könyve és tanulmánya jelent meg Magyarországon és külföldön. Számos magyar és nemzetközi kitüntetést kapott, több egyetem díszdoktora volt. Tanított a Berlini Egyetemen, a melbourne-i La Trobe Egyetemen, a Torinói Egyetemen, a Sáo Pauló-i Egyetemen, végül New Yorkban kapott katedrát, ahol 25 évig dolgozott. A rendszerváltás után már ingázott New York és Budapest között, 1995-től 1999-ig, nyugdíjazásáig az ELTE Esztétika Tanszékén tanított. várta meg a hanyatlást és a késő aggkort, meghalt ez a makkegészséges, kilencvenéves fruska, kicselezve a hosszú szenvedést. És őrületbe fog kergetni mindenkit avval, hogy kiderül róla: halhatatlan.” Majd így folytatja: „Az elnyomhatatlan és lebirhatatlan életerő és tehetség jutott ennek a pesti zsidó lánynak az osztályrészéül a nácizmus, majd a sztálinizmus korszakában, élt, ahogy tudott, tévelyegve, megtérve, fölszabadulva, összezavarodva, de makacsul gondolkodva az emberiség történetének legrosszabb korszakában. De mint a vadmacska, kiszabadult mindenhonnan, nem hagyta magát legyőzni, pedig milyen hatalmas, tekintélyes, éles elméjű férfiak próbálták világlátásukhoz csatolni. Hagyta is magát, meg nem is, de végül túljárt mindenkinek az eszén, az lett, aki lett, függetlenül mindenkitől.” Kutatási területe az etika, az esztétika, a történet- és kultúrfilozófia, valamint a filozófiai antropológia kérdései voltak, de figyelte a politika alakulását is. A nacionalizmust és a közös identitás hiányát tartotta az európai összefogás legfőbb hátráltatójának. „Ha megkérdezzük egy gyerektől, mit jelent számára, hogy európai, többnyire a kérdést sem érti. Ha megkérdezzük, mit jelent számára, hogy olasz, francia vagy magyar, azonnal tud válaszolni. Nincs európai identitás, és ez nagy hiba a brüsszeli vezetők részéről. Azt hiszik, hogy gazdasági szabályokkal, intézményi felépítéssel, azaz a formalitásokkal minden el van intézve. De semmi nincs elintézve. Nagy hiba volt az is, hogy leszavazták az európai alkotmányt. Ha lenne közös alkotmányunk, legalább egy típusú identitásunk, állampolgári identitásunk is lehetne”- mondta májusban, a Magyar Narancsnak adott interjúban. Halálával egy nagyszerű embert vesztett el a világ, egy nagy tudóst a filozófia, bölcs és bátor polgárát Magyarország. Heller Ágnes talán egy boldogabb világba úszott át. Egy biztos: nem hitte, hogy ez a világ a lehetséges világok legjobbika. Jönnek az új Marvel-filmek Két hosszú este a dzsessz jegyében Somorján Barabás Lőrinc is érkezik alkalmi formációjával (Képarchívum) San Diego. Tíz új szuperhősfilmet és folytatást jelentett be a Marvei filmstúdió. Az Oscardíjas Mahershala Ali játssza majd a vámpírvadász Pengét, Natalie Portman pedig a negyedik Thorfilmben is fentűnik. Á The Eternal, amelyben Angelina Jolié és Salmy Hayek is játszik, szuperképességű, halhatatlan lényekről szól, a bemutató 2020 novemberében lesz. Az első ázsiai amerikai szuperhősfilm is készül egy Shang-Chi nevű kungfümesterről, aki csaknem ötven éve jelent meg a Marvel-képregényekben. A Scarlett Johansson nevével fémjelzett Fekete özvegyet már forgatják, több jelenetét Budapesten vették fel. Készül a Fekete Párduc 2., A galaxis őrzői 3., a Marvei kapitány 2. és a Fantasztikus négyes folytatása. A Doctor Strange folytatását Benedict Cumberbatch főszereplésével 2021 -ben láthatjuk. (MTI) Samaria Jazz Festival címmel két napos dzsessziinnep lesz a hétvégén a somorjai Mozi klubban. A fellépők zöme Magyarországról érkezik. Somoija. Pénteken, július 26-án a hazai Klezmer Kaplye koncertje nyitja a fesztivált. Ok a régió amúgy is gazdag zenei életét igyekeznek színesíteni a zsidó kultúra gyöngyszemeivel. Koncertjeik azt hivatottak hangsúlyozni, hogy a zene olyan nemzetközi nyelv, melyet talán születése óta mindenki ért, és amely hozzájárul a nemzetek, etnikumok és vallások közti megértéshez. Utánuk a kvartetté bővült Farkas Zsolt Trió lép színpadra Soso Lakatos Sándorral, akivel egy éve kezdtek el dolgozni. Farkas Zsolték foként amerikai dzsessz-sztenderdeket játszanak, de közel áll hozzájuk a klasszikus zene is, miközben nagy hangsúlyt fektetnek az improvizálásra. Idén januárban elnyerték a szlovákiai Jazz Strat Up vetélkedő fődíját, majd sikerrel szerepeltek a budapesti Művészetek Palotája által szervezett Jazz Showcase-en is. A magyarországi Swing ATa Django nevű formáció zárja a péntek estét, akik különleges stílusötvözetet teremtettek francia swingből, sanzonokból, tangóból és dzsesszből. Példaképük természetesen Django Reinhardt, a legendás, műfajteremtő gitáros. A szombat este hangulatát az osztrák Coquette Jazz Band hivatott megalapozni. Ezt a csapatot a grazi dszessz-főiskola növendékeiből alapította két magyar muzsikus, Papp Mátyás és Bartha Mátyás. A két világháború közti időszak swingjét játsszák és a dixieland revival korszakának hangzásait keresik. Az elismert magyar dobos vezetésével működő Bágyi Balázs New Quartet Pocsai Kriszta énekesnővel érkezik, akivel legutóbb egy sikeres Ella Fitzgerald-műsort hoztak össze. Ezúttal az amerikai zeneszerző Jerome Kém munkáiból adnak ízelítőt, aki a Gershwin testvérek mellett korának kiemelkedő komponistája volt. A Samaria Jazz Festivalt a sokoldalú trombitás, Barabás Lőrinc záija, aki Random Szerda néven a budapesti hiphop-jazz színtér jeles képviselőiből verbuvált alkalmi formációt. Jammelős koncertjeiken a fúziós zene születésének megismételhetetlen pillanatait élhetik át a hallgatók. A fesztivál ideje alatt Ferdics Béla képzőművész Égi rajzolatok címmel kiállított alkotásai is megtekinthetőek lesznek a helyszínen. (juk)
