Új Szó, 2019. július (72. évfolyam, 151-176. szám)
2019-07-19 / 166. szám
6 I KULTÚRA 2019. július 19.1 www.ujszo.com Sötét évek, fényes ölelések Bemutatóra vár Irena Pavlásková új filmje, a Prágai orgia, amely Philip Roth regénye nyomán készült Irena Pavlásková és Jonas Chernick, a film forgatásán (Képarchívum) SZABÓ G. LÁSZLÓ Cseh film készült Philip Roth, a nyolcvanöt éves korában, tavaly elhunyt amerikai író Prágai orgia című kisregényéből. Nem ez az első műve, amely mozivászonra került. A Portnoy-kórt, a Szégyenfoltot és az Amerikai pásztoréit is megfilmesítették már. A Pulitzer-díjas Philip Roth a hetvenes évek elején alkotta meg írói alteregója, Nathan Zuckerman alakját. 1979 és 1986 között született regényeinek, majd a 2007-es amerikai trilógiájának (A szellem árnyékában, A megszabadított Zuckerman, Anatómialecke) és az Epilógust alkotó Prágai orgiának is ő a főszereplője vagy a narrátora. A Prágai orgia a szovjet hadsereg által megszállt Csehszlovákiában játszódik. Főhőse, Nathan Zuckerman, a híres amerikai író 1976-ban Prágába látogat, hogy megszerezze és megmentse, vagyis magával vigye egy nácik által halálra kínzott, jeles, de már elfelejtett cseh író jiddis nyelven írt regényének kéziratát. Csakhogy Olga, az író egykori felesége nem hajlandó átadni neki az anyagot. Roth a regényt 1985-ben írta, rövidebb-hosszabb prágai tartózkodásai alapján, amikor sorra kapcsolatba került a betiltott cseh írókkal, köztük Milan Kunderával, Ivan Klímával és Ludvík Vaculíkkal. De tartotta a kapcsolatot a New Yorkban csoportosuló csehszlovák alkotóművészekkel is. Arthur Miller, William Styron és más amerikai kollégáival biztosított anyagi támogatást a hetvenes-nyolcvanas években több prágai prózaíró számára. 1976 után a kommunista hatalom már be sem engedte az országba Rothot. Több mint tíz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy ismét Prágába látogathasson. Jó barátja, Kundera akkor már Franciaországban élt. A cseh irodalom népszerűsítése terén kifejtett odaadó munkásságáért 1994-ben Günter Grass kezéből vehette át a Karel Capekdíjat, 2001-ben pedig elsőként részesült Franz Kafka-díjban. Az elrejtett kézirat után kutató Zuckerman közeli kapcsolatba keveredik a megfejthetetlen személyiségű Olgával, aki gyakori vendége egy érzéki örömöknek hódoló, bohém művésztársaságnak. Általa, az ő oldalán kerül be ő is ebbe a híres személyiségekből álló kompániába, fent a vámegyedben. A történet szereplőit Roth, az amerikai irodalom modem titánja ma is könnyen beazonosítható alakokról mintázta. A társaság élén Jifí Mucha, a világhírű szecessziós festő, Alfons Mucha fia állt, akit kémkedés miatt később letartóztattak, és börtönbe vetettek. A vad orgiákba torkolló estéknek több, ma is élő, alkotói pályáján akkor félreállított résztvevője volt. A regény lapjain gyakran kerülnek drámai vagy groteszk helyzetbe, s erre épül Irena Pavlásková nemrég elkészült filmje is. Pavlásková 1989-ben a Szolgák ideje című, erős társadalombírálattal átitatott alkotásával robbant be a cseh filmgyártásba. Legutóbb 2015-ben A fotográfussal állt közönség elé, amelyet Jan Saudek hedonista életmódjáról készített. Négy évvel ezelőtt, amikor eldöntötte, hogy filmre viszi a Prágai orgiát, azért utazott el Connecticutba, hogy személyesen szerezze meg az író beleegyezését a regény megfilmesítéséhez. Három és fél órás beszélgetésük eredményeként pár nappal később meg is kapta a jogokat, s mint nyilatkozta: Philip Roth semmiben sem gátolta őt. „Ha már eldöntöttem, hogy engedélyezem könyvem filmre vitelét, nem fogom ellenőrzés alatt tartani” - jelentette ki nagyvonalúan. A forgatókönyv tehát teljes egészében az ötvennyolc éves rendezőnő munkája. Bár a kor hangulata végig jelen van a filmben, a Prágai orgia nem politikai film. Két jellem, két világ találkozik a vásznon. Nathan, a szabad élet szimbóluma és Olga, a megtestesült extravagancia. Betörhetetlen, a rendszer minden súlyát lerázó, robbanékony természetével szégyenérzet nélkül kalauzolja Zuckermant a kommunista ideológia, egy pusztulásra ítélt rendszer sűrűjébe, és az érzékek sötét birodalmába. Vadítóan vonzó nőiségével Olga természetesen Zuckerman vágyait is megperzseli. A film főszerepére Roth az anyai ágon magyar származású Adrien Brodyt javasolta a rendezőnek, akit viszont nem tudtak volna megfizetni a csehek. Ezért kapta meg Zuckerman szerepét a dédszülei révén litván származású, karizmatikus kanadai színész. Jonas Chemick, aki Pavlásková szerint végig hiteles a filmben. Olgát a szentpétervári Kszenyija Rappaport formálja meg, aki nagy, európai produkciók főszereplője, s Olaszországban már kétszer elnyerte Az év legjobb színésznője címet. Pár jelenettől eltekintve angol nyelven folytak a felvételek. Pavlásková ezzel is a történet hitelességét hangsúlyozza, hiszen az amerikai író nem beszél csehül, s mindenki, akivel Prágában kapcsolatba kerül, az anyanyelvén szól hozzá. A szerző a Vasárnap munkatársa Paul McCartney musicalt ír egy filmből London. Paul McCartney musicalt ír Az élet csodaszép című 1946- os filmklasszikusból. Pályafutása alatt McCartney számos filmzenét, oratóriumot és több mint száz toplistás slágert írt. A 77 éves zenész azonban először dolgozik színpadi musicalen. Frank Capra fekete-fehér filmdrámáját dolgozza át, amelyben egy öngyilkosjelöltet megment az őrangyala. McCartney olyan „egyetemes történetnek” nevezte a filmet, amellyel mindenki tud azonosulni. Az élet csodaszép nem volt kasszasiker, fokozatosan azonban népszerű karácsonyi darabbá vált, az Amerikai Filmintézet pedig a száz legjobb amerikai film közé választotta. A musical 2020 végén debütálhat Bili Kenwright producer szerint, aki korábban a Blood Brothers és a József és a színes, szélesvásznú álomkabát című musicaleket vitte el a West Endre, London színházi negyedébe. A szövegkönyvön a Billy Elliot és Elton John életrajzi filmje, a Rocketman forgatókönyvírója, Lee Hall dolgozik, a dalszövegeket McCartneyval együtt írják. „Paul bölcsessége, őszinte érzelmei, zenei kiválósága új mélységet és új életet ad a klasszikus mesének” - hangsúlyozta Lee Hall. Capra Oscar-jelölt filmjéből a nyolcvanas években már készült egy musical Amerikában Sheldon Sir Paul McCartney (Fotó: tasr/ap) Hamick dalszövegeivel és Joe Raposo zenéjével. A Michigani Egyetemen mutatták be, de szerzői jogi kérdések miatt 1991-ig csúszott a premier. A 2006-os off-Broadway felújítást vegyes érzelmekkel fogadták a kritikusok. A The New York Times hiányolta a film átütő érzelmi erejét a darabból. Bili Kenwright még pályafutása kezdetén Frank Capra jóváhagyását kérte a musicalfeldolgozáshoz, de akkor csak kedves hangú visszautasítást kapott. Évtizedekkel később azonban felajánlották neki a lehetőséget, ekkor kereste meg McCartney-t a tervvel. (MTI) Gondolkodásra sarkalló installációk A Selmecbányái Schemnitz Galériában nyílt kiállítása a somorjai Németh Krisztiánnak. Selmecbánya. A fiatal művészre, aki 2014-ben diplomázott a pozsonyi Képzőművészeti Egyetem intermédia-multimédia szakán, Németh Ilona osztályában, korán felfigyelt a szakma. Már végzősként meghívták a moszkvai biennáléra Rácsok című egyházkritikus videójával, azóta pedig több egyéni és csoportos kiállítása volt szerte a világon, legutóbb például New Yorkban. A No Balance című Selmecbányái tárlatra korábbi műveiből is válogatott Németh Krisztián, de új alkotásokat is készített. Ezek egyike egy padlóra helyezett kristálycsillár, amely kibillenti egyensúlyából a látogatót, hiszen egy jól ismert tárgy nincs a megszokott helyén, a plafonon. A fura elhelyezés okát ráadásul mindenkinek magának kell megfejtenie, a művész nem ad hozzá támpontot. A Fragile című sorozat több alkotása egymásra helyezett kristálypoharakból áll, a tornyok vészjósló benyomást keltenek, hiszen bármely pillanatban ledőlhetnek. Michal Stolárik kurátor szerint Németh Krisztiánnál a katolikus egyház kritikája az évek alatt társadalomkritikává szélesedett, személyes tapasztalatait pedig egyetemessé növelte. A kiállítás augusztus 18-ig tart nyitva. (juk) Eltöprenghetünk a megfejtésen (Képarchívum)
