Új Szó, 2019. július (72. évfolyam, 151-176. szám)
2019-07-16 / 163. szám
6 I GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2019. július 16.1 www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Egy év alatt 2,6%-os volt az infláció Pozsony. Júniusban 0,1 százalékkal emelkedtek a hazai fogyasztói árak májushoz viszonyítva, azonban éves összevetésben 2,7 százalékról 2,6 százalékra szelídült a pénzromlás üteme. Éves egybevetésben leginkább a lakásfenntartással kapcsolatos kiadások nőttek, mégpedig 4,1 százalékkal, a vendéglátóipari szolgáltatások 4 százalékkal, az élelmiszerek pedig összességében 3,9 százalékkal drágultak. Előzetes várakozások szerint éves szinten az infláció valamivel 2,5 százalék felett marad, annak ellenére, hogy az üzemanyagárak kismértékű csökkenése várható. (ú) 2023-ban már euró lehet a Morvátoknál Zágráb. Horvátország hivatalosan is kérte felvételét az európai árfolyam-mechanizmusba (ERMII), előzetes értesülések szerint az ERM-II rendszerébe 2020 nyarának végére léphet be Zágráb. Ekkortól kezdve két éven át az lesz a cél, hogy pénzneme, a kuna ne térjen el erőteljesen a középárfolyamtól. Az euró bevezetését legkésőbb 2024-re tervezi Zágráb (legkorábban pedig 2023-ban), addigra az ország megfelelhet valamennyi maastrichti kritériumnak. Ezek között szerepel, hogy az infláció nem lehet 1,5 százalékponttal több, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam inflációs rátájának átlaga. További feltétel, hogy az éves államháztartási hiány nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 3%-át, a bruttó államadósság nem lépheti túl a GDP 60%-át, és a hosszú távú hitelek kamatlába legfeljebb 2 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam tízéves lejáratú államkötvényeinek átlagos kamatlába. Az eurócsoport üdvözölte Horvátország lépését, Pierre Moscovici uniós gazdasági biztos szerint Zágráb lépése a valutaövezet iránti bizalmat jelzi. (napi.hu, ú) Az elektromobil már nem lehet hangtalan Brüsszel. Mivel egyre gyakrabban gázolnak el hangtalanul suhanó elektromobilok gyalogosokat, az Európai Unió rendelete alapján idén júliustól minden újonnan legyártott, pusztán elektromos meghajtású gépkocsinak valamilyen hangot kell kiadnia. Két évvel később már az összes forgalomban levő - tehát régebben legyártott - elektromobilnak is hangot kell majd kiadnia. Azt, hogy milyen ez a hang, maga a gyártó döntheti el. A Renault Zoe vagy a Nissan Leaf már most is ilyen hangosított modell, az autók által kiadott zaj nem gépkocsira, inkább futurisztikus űrhajóra emlékeztet. Évekkel ezelőtt még előnynek számított, hogy az elektromobil nem adott ki hangot. Most, mikor egyre több ilyen gépjármű jár az utakon, gyakrabban előfordul, hogy a gyalogos kilép az autó elé az útra, mert nem hallja. A brüsszeli rendelet által előírt zaj nem lesz erőteljes, maximum 56 decibeles, ami nem hangosabb például egy háztartási légkondicionálónál. (dp) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Árdrágító és költségnövelő a teijedő afrikai sertéspestis Kínában, amely a világ sertésállományának felével rendelkezik, a sertéspestis miatti kényszervágások miatt idén 5,5 százalékkal, 24,7 millió tonnára apadt a sertéshús termelése (TASR/AP-féivétei) Pozsony/Peking. A szlovákiai sertéstenyésztők ugyan mindmáig eredményesen ellenállnak az afrikai sertéspestisnek, viszont a betegséggel szembeni védekezésre egyre több pénzt kénytelenek fordítani. A sertéspestis miatt jelentősen emelkedett a húsféleség éra. „A tenyésztők a védekezésre saját anyagi eszközeiket fektetik be. A fertőtlenítést, az elkerítést mind mi finanszírozzuk. Az afrikai sertéspestis az egész Európai Unió problémája. Az unió jelentős tételt jelölt ki a pestis elleni védekezésre, amelyből a hazai állategészségügyi felügyelőség is részesedett. De egyéb formái is vannak a támogatásigénylésnek, amelyekkel kapcsolatban azonban Szlovákia eddig még nem jelzett vissza” — tájékoztatott Frantisek Valasek tenyésztő Nyitra megyéből. A Szlovákiai Sertéstenyésztők Szövetsége szintén nyomatékosította, a honi tenyésztők számára anyagilag egyre igényesebb a pestissel szembeni védekezés. „Levelet írtunk a mezőgazdasági miniszternek, melyben jeleztük, hogy növekednek a védelemre fordított kiadásaink, nem csupán a nagytenyészetekben, de valamennyi tenyésztőnél. Ugyanis ahol akár egyetlen egyedet tartanak nyilván, ugyanúgy előfordulhat a betegség, mint a nagytenyészetekben. Reméljük, a tárca felméri a helyzetet, és segít a tenyésztőknek” - hangsúlyozta Andrej Imrich, a sertéstenyésztők szövetségének az elnöke. Nem segít az agrártárca A rendkívüli anyagi támogatásokkal kapcsolatos kérvényeket tartalmazó írásos dokumentumban az áll, hogy az afrikai sertéspestis elleni védekezésre Szlovákiában 9,3 millió euró fordítható. Ebből az összegből azonban a tenyésztők eddig egyetlen centet sem láttak. „Ezen pénzeket elsősorban a vadászszövetségek kapták meg hűtőberendezések vásárlására, melyekben az elejtett vaddisznókat tárolják. Remélem, a jelenleg folyamatban lévő közbeszerzési folyamatot egy hónapon belül befejezzük. A további anyagi eszközöket a zólyomi állategészségügyi központ analitikus berendezésének a megvásárlására jelöltük meg. Ezt követően szabtunk tételeket a fertőtlenítő eszközök vásárlására, valamint az állatorvosok szolgálatainak megtérítésére. Tehát valamennyi pénz a szlovákiai megelőző intézkedésekre kerül” - magyarázta Jozef Bíres, a Szlovákiai Állategészségügyi és Élelmiszeripari Hivatal (SVPS SR) igazgatója. A mezőgazdasági minisztérium megerősítette, hogy maguknak a sertéstenyésztőknek nem különített el pénzeket. „A tenyésztők a kórral szembeni védekezésre saját maguk ún. másodlagos védekezést biztosítanak. Ennek lényege főképpen a fertőtlenítésben rejlik. Minderre az agrárminisztériumtól nem kaptak mindmáig pénzügyi forrást” - mondta Daniel Hrezík, a mezőgazdasági tárca sajtóosztályának munkatársa. A jövőben azonban változhat a helyzet. Az agrártárca egyelőre konkrét időponttal nem szolgált, de az állami támogatásból a sertéstenyésztők javíthatnának anyagi helyzetükön. Az SVPS SR is jelezte, idén további segítségnyújtásért folyamodik, hogy folytathassa ténykedését az afrikai sertéspestis elleni megelőző intézkedések gyakorlati megvalósításában. Már órezziik a drágulást A betegség következménye, hogy világszerte csökkent az értékesíthető sertéshús, ezért az árak is felfelé kúsznak, amit mi is megérzünk. A nyár folyamán több 10 centtel drágult a sertéshús kilója, főleg azért, mert e téren szintén mélyen az önellátás alatt mozgunk - hazai forrásból már csak a sertéshús alig 40 százalékát elégítjük ki. Évente átlagosan egy főre 30 kilogramm sertéshús elfogyasztása esik, azaz az áremelkedés viszonylag érzékenyen érinti a fogyasztókat. Kényszervágás Kínában A legnagyobb gond Kínából érkezik - a távol-keleti országban 5,5%kal, 24,7 millió tonnára apadt a sertéshústermelés az első fél évben, elsősorban az országban tavaly megjelent sertéspestis miatt, amiért jelentős kényszervágást kellett végrehajtani. Kína rendelkezik a világ sertésállományának felével, valamint Kína a világ legnagyobb sertéshús előállítója és fogyasztója is. A csökkenő állomány és sertéshústermelés miatt nagyon emelkedett a húsféleség ára. Kínában az első sertéspestissel fertőzött állományt tavaly augusztusban fedezték fel. Ázsiában először 2017 márciusában bukkant fel a betegség, mégpedig Szibériában. Az először Afrikában közel száz éve felfedezett betegség szinte kivétel nélkül halálos kimenetelű az állatok - Európában a sertések és a vaddisznók - esetében, de kórokozója az embert nem betegíti meg. A sertéspestis járványát nehéz megfékezni, mivel nem létezik hatékony védőoltás ellene. A pestist csak nagyon szigorú igazgatási és rendészeti intézkedésekkel lehet megállítani, az állattenyésztőknek pedig hatalmas anyagi veszteségeket okoz, mert meg kell semmisíteni a fertőzött állományt, fertőtleníteni kell a telephelyeket és hosszú ideig nem forgalmazhatják termékeiket. (susla, MTI, ú) Irodalmi gólokért kell küzdeniük Atom a n turbinapörgetőd?' Élet katasztrófa után Fürdőn is retrót FoeS'Vb MM Nemcsak a í ú Vendéglátás szlovákiai módra A Health Behaviour in School Aged Children, azaz az iskoláskorúak egészségmagatartását kutató nemzetközi felmérés keretében Szlovákiában 8902 11,13 és 15 éves fiatalt kérdeztek meg arról, milyen gyakran és miért használ mobiltelefont, és miért elsősorban a világhálón át tart kapcsolatot kortársaival. A válaszokból kiderült, hogy az iskolások 40%-a azért, hogy jobban érezze magát, amikor rossz a kedve vagy unatkozik, vagy mert úgy érzik, lemaradnak valamiről, kimaradnak a közösségből, ha nincsenek folyton online. Kutatások szerint a digitális szórakoztató média hasonló részeire fiat az agynak, mint a drogok - mondja t'ubomír Okruhlica pszichiáter -, így a gyerekek könnyen függővé válhatnak. Hogyan ellenőrizzük őket a neten? ► Utánajártunk: Vendéglátás szlovákiai módra, avagy Mi a helyzet a somorjai Perla kertvendéglőben? Mar ma kapható a Vasárnap legújabb száma az újságárusoknál! Vasarnap
