Új Szó, 2019. július (72. évfolyam, 151-176. szám)

2019-07-10 / 158. szám

2 KÖZÉLET 2019. július 10. | www.ujszo.com Egyre közelebb a 600 eurós minimálbér Robert Fico reálisnak tartja a minimálbér 80 euróval való megemelését, bár konkrét összegről egyelőre nem akart nyilatkozni (jASR-feivétei) Fico blokkolja a kórházreformot ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Továbbra sem szüle­tett megállapodás a munkál­tatók és a munkavállalók szakszervezetei közt, így egyre valószínűbb, hogy a kor­mány dönthet a jövő évi mini­málbérről. Robert Fico (Smer) elképzelhetőnek tartja, hogy a jelenlegi 520 euróról 600 euróra nőhet az összeg. Tegnap már másodszor kellett vol­na tárgyalnia a Szakszervezetek Szö­vetségének (KOZ) és a Munkáltatók Országos Uniójának (RÚZ) a jövő évi minimálbérről. A találkozó azonban elmaradt, mivel a KOZ képviselői nem érkeztek meg a megbeszélt idő­pontra. Martin Hosták, a RÚZ titkára nehezményezte, hogy a KOZ elnöke, Marián Magdosko a megbeszélt ta­lálkozó előtt hosszas tárgyalásokat folytatott a Smerrel. , Arról volt szó, hogy a minimálbér kérdéséről elő­ször a szociális partnerek tárgyalnak. Vajon a Smer is szociális partnernek számít?” - tette fel a kérdést Hosták. Hozzátette: a RÚZ folyamatosan arra törekszik, hogy a minimálbér ne po­litikai kérdés legyen, azonban a KOZ ehhez nem tartja magát. Marián Magdosko szerint nincs baj azzal, hogy a Smerrel is egyeztettek. „Szerintem a tárgyalásunk teljesen RÖVIDEN Magyarországra látogat Öaputová Budapest. Hivatalos látogatást tesz csütörtökön Magyarorszá­gon Zuzana Cap utóvá szlovák államfő. A szlovák államfő Ader János köztársasági elnök meg­hívására érkezik Budapestre. Caputovát katonai tisztelet­­adással fogadják a Szent György téren, majd a két elnök tárgya­lást folytat a Sándor-palotában. A megbeszéléseket közös sajtó­­tájékoztató követi. Kora délután a szlovák államfő megkoszo­rúzza a Magyar Hősök Emlék­kövét a Hősök terén. Ader János a megválasztott szlovák állam­főnek április 2-án küldött gratu­láló levelében hívta meg Caputovát Budapestre. (MTI) NAGYROLAND Robert Fico, a Smer elnöke kijelentette: a koalíció addig nem tárgyal a kórházreformról, amíg Kalavská nem mutatja be a részleteket. A szakértők szerint sajnálatos, hogy az intézkedésekről csak ősszel tárgyalnak, hiszen ezzel az egész reform csúszhat. Pozsony. Ahogy arról korábban is írtunk, az egészségügyi minisztérium kórházreformja az előzetes tervekhez képest máris csúszhat, ugyanis a kor­mány múlt héten nem tárgyalt a ja­vaslatról. A legközelebbi kormányü­lés szeptemberben lesz, így a tervezet legkorábban ősszel kerülhet a parla­ment elé. Andrea Kalavská (Smer) egészségügyi miniszter nemrég arról beszélt, hogy 2020-ban már megkez­dődhetnek az első intézkedések, azonban a szakértők szerint ez egyre valószínűtlenebb. Kalavská kijelen­tette: a minisztérium elkészült a ja­vaslattal, azonban a koalíción belül nincs egyezség, ezért nem született döntés. Mint kiderült, Kalavská reformját a Smer blokkolja. Robert Fico pártel­nök kijelentette, addig nem küldhetik a parlament elé a javaslatot, amíg Kalavská nem mutatta be a részlete­ket a pártnak. „Egy olyan döntéshez, mely a kórházak bezárásához vezet­het, komoly politikai mérlegelés szükséges. A Smeren belül még egyelőre nem tárgyaltunk arról, hogy pontosan milyen következményei korrekt. A minimálbérről szóló tör­vényjavaslat egyértelműen meghatá­rozza, hogy mit szabad, és mit nem. Ez pedig egyáltalán nem újdonság” - jelentette ki a KOZ elnöke. A kormány döntése lehet A feleknek július 15-ig van idejük megegyezni a jövő évi minimálbér feltételeiről, ellenkező esetben a kormány dönt. Az utóbbi időben a Smeren belül már többször is felme­rült a 80 eurós bruttó emelés: ezt elő­ször Erik Tomás (Smer) parlamenti képviselő hozta szóba, majd később Ján Richter munkaügyi miniszter sem cáfolta az elképzelést. A tegna­pi tárgyalásokat követően csatlako­zott hozzájuk Fico, aki ugyan pontos összeget nem árult el, de a 600 eurós határt elképzelhetőnek tartja. A Smer elnöke hozzátette, ezzel Szlo­vákia teljesítené a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) előírá­sait, Vagyis a minimálbér elérné a szlovákiai átlagbér 60 százalékát. Magdosko korábban 635 eurós mi­nimálbért követelt a munkáltatóktól. Képlet kellene A minimálbér emelésével viszont sem az ellenzék, sem a munkáltatók nem értenek egyet. Az SaS szerint a minimálbért egy képlet alapján kel­lene meghatározni, mely a gazdasági mutatókat veszi figyelembe, nem pe­dig a Smer preferenciáit. „Manapság lehetnek Kalavská reformjának. Ha valaki meggyőz minket arról, hogy a reform valóban szükséges és hasz­nos, akkor természetesen támogatni fogjuk, de a miniszter asszony ezt egyelőre nem tette meg. De ha mind­össze az egyetlen haszna az lesz, hogy a választás előtt 4 hónappal kórházakat fogunk bezárni, akkor kénytelen vagyok felelősséget vál­lalni” - mondta Fico. A reformot az ellenzék és az egészségügyi szakér­tők is támogatják. Dusán Zuchar, az INEKO gazdaságkutató intézet elemzője szerint sajnálatos, hogy a kórházreformról csak a választási időszak megkezdése után tárgyalnak majd. „Ilyenkor mindig lelassulnak az intézkedések, pláne, ha azok eredménye nem tűnik túl populáris­nak” - mondta lapunknak Zachar. a képlet így fest - minél alacsonyabb a Smer támogatottsága, annál maga­sabb a minimálbér” - mondta koráb­ban lapunknak Róbert Bucek, az SaS szóvivője. Robert Fico állítja, örülne annak, ha a munkáltatók és a mun­kavállalók megegyeznének a képlet­ről, de amíg ez nem történik meg, ad­dig a Smer kötelessége, hogy gon­doskodjon a minimálbér nagyságá­ról. Adócsökkentés nincs Martin Hosták úgy véli, hogy a minimálbér emelésével valójában az állam jár jól, hiszen a 600 eurós brut­tó összegből a dolgozók mindössze 500 euró körüli összeget lámák a számlájukon. Ellenben ez a munkál­tatóknak több mint 850 eurós kiadást jelent a különféle adók és járulékok miatt. Hosták szerint ezért a valódi megoldás az lenne, ha a munkaválla­lók nettó bérét emelnék, vagy pedig néhány adót csökkentenének. Fico az adócsökkentést nem tart­ja elképzelhetőnek. „Mondjuk ki őszintén, azokban az országokban a legmagasabb az életszínvonal, ahol a legnagyobbak az adóterhek. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a növelni fogjuk az adót, de hatalmas tévedés azt gondolni, hogy az adó­­csökkentéssel minden megoldódna. Az államnak szüksége van bevéte­lekre ahhoz, hogy építkezni tudjon” - mondta Fico. (nar, tasr) Andrea Kalavská (TASR-feivétei) Jogerős: a Legfelsőbb Bíróság felmentette az ESNS képviselőjét ÖSSZEFOGLALÓ A Legfelsőbb Bíróság jogerősen felmentette Stanislav Mizíket, a Kotleba­­féle LSNS parlamenti képvi­selőjét a szélsőséges szerve­zetek támogatásának vádja alól. A bíróság szerint nem bi­zonyítható, hogy a gyűlöletkel­tő bejegyzéseket Mizík tette közzé a közösségi oldalán. Pozsony. Mizík Facebook­­oldalán korábban több gyalázkodó bejegyzés is olvasható volt azzal kapcsolatban, hogy Andrej Kiska kiket részesített állami kitüntetésben Szlovákia megalakulásának 24. év­fordulója alkalmából. A posztokban kifogásolta, hogy a volt államfő zsi­dó és roma származású személyeket tüntetett ki. „Az állami kitüntetések kiosztásakor Kiska elveszítette jó­zan eszét” - olvasható az egyik 2017- es bejegyzésében. A bejegyzések miatt Mizíket fel­jelentették, így tavaly a bazini (Pe­­zinok) Specializált Büntetőbíróság előtt kellett magyarázkodnia. A képviselő azt állította, hogy a posz­tokat nem ő tette közzé. Milan Uh­­rík, az ESNS alelnöke is kiállt Mi­zík mellett. „Lehetetlen, hogy a posztokat Mizík írta, mivel egyál­talán nem ért sem a számítógépek­hez, sem a telefonokhoz, az egész egy technikai képtelenség” - mondta Uhrík. A Speciális Büntetőbíróság végül felmentette az ESNS képviselőjét. A bíró szerint ugyanis semmilyen bi­zonyíték nem támasztotta alá, hogy Stanislav Mizík azzal védekezett, hogy informatikai analfabéta, nem ért a szá­mítógépekhez, így nem tölthetettfel szöveget a közösségi portálra (TASR-feivétei) a posztokat valóban Mizík tette kö­zé. A Speciális Ügyészség viszont megfellebbezte a döntést, így az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a tegnapi tárgyalás során el­utasította az ügyészség fellebbezé­sét. A bíró kijelentette, hogy Mizík számítógépének átvizsgálásakor nem találtak semmilyen bizonyíté­kot, amely arra utalna, hogy Mizík a bejegyzések szerzője. Továbbá az ügybe bevont szakértő is megálla­pította, hogy a posztokat más is köz­­zétehette, így a bizonyítékok csupán közvetettnek számítanak, s ezek alapján Stanislav Mizíket nem ítél­hetik el. Mizík nem vett részt a tárgyalá­son, de írásos engedélyt adott jogi képviselőjének, hogy a nyilvános ülés a jelenléte nélkül mehessen végbe. (nar, TASR, Denník N)

Next

/
Oldalképek
Tartalom