Új Szó, 2019. július (72. évfolyam, 151-176. szám)
2019-07-10 / 158. szám
www.ujszo.com | 2019. július 10. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 3 Nem tett jót a szeszélyes időjárás a búzatermésnek Miniszteri fotó a búzamezőn: Mateőná idén sem hagyta ki a szlovák földművelésügyi miniszterek kedvenc júliusi programját, az aratási munkálatok személyes ellenőrzését (TASR-felvétel) Galgóc. A tavalyihoz képest Szlovákia idén ugyan valamivel nagyobb gabonatermésre számíthat, az időjárás azonban nem tett jót az aratásnakmondta el Gabriela Mateőná földművelésügyi miniszter, aki kedden személyesen mérte fel az aratás aktuális állását a galgóci szövetkezetben. „Szlovákia legtermékenyebb déli járásaiban már teljes gőzzel folyik az aratás, pontos előrejelzésekkel azonban még nem szolgálhatunk. Ami biztos, hogy ajúniusi szárazság miatt már visszafogottabbak az elvárásaink” - nyilatkozta Emil Macho, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke. Szerinte azonban nincs ok az aggodalomra: Szlovákiában nagyjából 1,7 millió tonna búza terem meg, miközben a hazai fogyasztás csupán 600 ezer tonna, a többit kiviszik az országból. „A búza azon termények közé tartozik, amelyekből önellátók vagyunk” - tette hozzá Macho. A gabonaárakról szerinte felesleges spekulálni, ezek hatása az üzletekben árult élelmiszerek fogyasztói árára ugyanis minimális. A korábbi optimista előrejelzések Oliver Siatkovsky, a nagyszombati regionális agrárkamara elnöke szerint is elhamarkodottak voltak. Szerinte a száraz április, az esős május és a forró június nem tett jót a termésnek. „A szlovákiai gazdák kénytelenek lesznek olyan intézkedéseket hozni, amelyekkel enyhíthetik a klímaváltozás negatív hatásait. Jobban kell majd gazdálkodniuk a vízzel, és a termőföld minőségi mutatóinak a fenntartására is jobban oda kellene figyelniük” - tette hozzá Matecná. Macho ebben egyetért a tárcavezetővel, szerinte azonban a gazdáknak érezniük kellene azt is, hogy az állam mellettük áll, és hogy a nyitott európai piacon a szlovákiai gazdákra azonos feltételek vonatkoznak, mint a többi uniós kollégájukra. (TASR, mi) Bárkiből lehet adóellenőr A központi adó- és vámhivatal legújabb okostelefonos alkalmazásának köszönhetően mostantól bárki besegíthet az adóellenőröknek a tisztességtelen vállalkozók lefülelésében. Pozsony. „Ehhez nem kell mást tennünk, mint letölteni az okostelefonunkra az Over dokiad (Ellenőrizd a bizonylatot) néven futó ingyenes alkalmazást, amelynek köszönhetően gyorsan és egyszerűen megbizonyosodhatunk a vállalkozók által az online elektronikus pénztárgépeken és a virtuális kasszákon keresztül kiadott nyugták valódiságáról” - nyilatkozta lapunknak Ivana Skokanová, a központi adó- és vámhivatal szóvivője. Az adóhivatalok számítógépes rendszerével összekötött, vagyis az új eKasa rendszerben működő pénztárgépek által kiállított nyugták ugyanis egyedi QR-kódot tartalmaznak, amelyeknek köszönhetően könnyen visszakövethetők az adóhivatalok számítógépes rendszerében. Ehhez elegendő az Over dokiad applikáción keresztül leolvasni a nyugtán szereplő QR-kódot, és a nyugta elektronikus formában megjelenik az okostelefon kijelzőjén. Ezt követően bárki összehasonlíthatja, hogy a vállalkozótól azonos nyugtát kapott-e, mint ami a kasszán keresztül megjelent az adóhivatal rendszerében. Ha feltárunk valamilyen hiányosságot, ezt az alkalmazáson keresztül közvetlenül jelezhetjük az adóhivatalnak. „így mindenki hatékonyabban védekezhet azon tisztességtelen vállalkozókkal szemben, akik hamis nyugtával próbálják meg átverni az ügyfeleiket” - mondta Skokanová, aki szerint ennek köszönhetően bárki lehet olyan amatőr adóellenőr, aki besegít az adóhivataloknak. A központi adó- és vámhivatal az új alkalmazástól azt várja, hogy a jövőben még több adócsalót fülelhet le. Az alkalmazás egyébként az Android és az iOS operációs rendszerekkel működő okostelefonokra ingyenesen tölthető le a Google Play és az iOS App store online boltokból. Skokanová szerint erre máris csaknem 11 ezren kerítettek sort, és már több mint 36 ezer nyugtát ellenőriztek vele. (mi) Fővárosok bérversenye Pozsony. A fővárosi fizetések toplistáján Pozsony Prága és Budapest között található - derül ki a Platy.sk bérportál legfrissebb,a cseh, a szlovák és a magyar fizetéseket vizsgáló felméréséből. Eszerint a legjobb keresetekkel a prágaiak büszkélkedhetnek, a cseh fővárosban 1684 euró a bruttó havi átlagbér. Pozsonyban ez 1619, Budapesten pedig 1503 euró. A felmérés azonban a vizsgált országokon belüli regionális bérkülönbségekre is felhívta a figyelmet, a fővárosok fizetéseit hasonlítva össze az adott országok második legnépesebb városaival. A legkisebb különbséget Csehországban mérték. Prága és Brünn átlagbére között csupán 221 euró a különbség. Szlovákiában Kassa 339 euróval marad el Pozsonytól, Magyarországon pedig Debrecen 405 euróval Budapesttől. Az elemzés szerint azonban ez utóbbi azzal is magyarázható, hogy a lakosság szempontjából Magyaror(TASR-felvétel) szágon van a legnagyobb különbség a főváros és a második legnépesebb város között: míg Debrecennek csupán202 ezer lakosa van, Budapestnek 1,76 millió. Pozsony (425 ezer) és Kassa (240 ezer), valamint Prága (1,28 millió) és Brünn (378 ezer) között kisebb a különbség. (TASR, mi) GAZDASÁGI HÍRMORZSA Teljes foglalkoztatás közelében a csehek Prága. Csehországban júniusra 22 éves mélypontra csökkent az állástalanok aránya - közölte a cseh munkaügyi hivatal. Eszerint a tavalyjúniusi 2,9-ről az elmúlt hónapra 2,6 százalékra esett vissza a munkanélküliek aránya. Júniusban ugyanakkor 342 ezer szabad álláshely volt a cseh munkaügyi hivatalok kínálatában. „A munkaadók továbbra is rengeteg új munkaerőt keresnek, elsősorban technikusokat, szakmunkásokat és számítógépes szakembereket” - nyilatkozta Katerina Sadílková, az országos munkaügyi hivatal vezérigazgatója. Szerinte jól látható az a tendencia, hogy számos pozícióban a cégek szívesen alkalmaznak külföldi munkaerőt. Júniusban a legalacsonyabb munkanélküliséget- 1,7 százalékosat - a Pardubicei kerületben mutatták ki, a legmagasabbat pedig a Morvasziléziai kerületben, ahol ez elérte a 4,2 százalékot. (Tasr) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok) Uniós támogatások nélkül veszteséges lenne a mezőgazdaság A mezőgazdaságban egyre kevesebben dolgoznak, az agrártermelők többsége pedig csak az uniós támogatásoknak köszönhetően könyvelhet el nyereséget - derül ki az Agráráé Élelmiszer-gazdasági Kutatóintézet (VÚEPP) legfrissebb ágazati felméréséből. Pozsony. „A szlovák mezőgazdaság az előzetes adatok szerint tavaly 99,5 millió euró adózás előtti nyereséget halmozott fel, ami azonban 19,8 millió euróval, azaz 16,6 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál” - áll a most kiadott felmérésből, amely szakmai körökben Zöld jelentés néven ismert. A VUEPP szerint a tavalyi eredményt nagyban befolyásolta az agrártermékek drágulása, ami visszatükröződött az emelkedő árbevételeken. „A VÚEPP szerint tavaly az agrárcégek 76,7 százaléka volt nyereséges, ami az előző évhez képest csaknem 5 százalékos növekedésnek felel meg” - nyilatkozta Juraj Huba agrárgazdasági szakértő. A kereskedelmi társaságok 75,7, a mezőgazdasági szövetkezetek 66,7 százaléka volt nyereséges. Régiós különbségek A legnagyobb nyereséget a Dunaszerdahelyi, a Szenei, a Vágsellyeiés a Garamszentkereszti járás agrárvállalatai érték el, ezekben egy hektár átlagában a nyereség értéke meghaladta a 200 eurót. Ezzel szemben a legkomolyabb veszteséget Pozsony III. és IV. járásában, valamint a Szakolcai, az Illavai, a Nagyrőcei, a Rozsnyói valamint a Homonnai já-Már csak 44 ezren dolgoznak a mezőgazdaságban (TASR-felvétel) rásban gazdálkodók könyvelhették el, ahol egy hektárra vetítve átlagosan 50-100 euró volt a veszteség, Pozsonyjelzett részeiben pedig a 100 eurót is meghaladta. „A magángazdák esetében a tavalyi gazdálkodást nagymértékben befolyásolta, hogy a termelők mekkora területen gazdálkodtak. A gazdák döntő többsége - 83 százaléka - nyereséggel zárta az elmúlt évet. Egyhektárnyi területen csaknem 60 euró volt a nyereség” - mutatott rá Huba. Kell az EU pénze Huba szerint azonban arról sem szabadna megfeledkeznünk, hogy ha nem részesültek volna különböző támogatásokban az agrártermelők, akkor a jelentős részük veszteséggel zárta volna az évet. Az anyagi támogatásoknak csaknem a 75 százaléka egyébként uniós forrásokból származott. 2018-ban az előző évihez képest a szlovákiai agrártámogatások értéke 100 millió euróval, 776 millióról 876 millió euróra nőtt. Kevesebb alkalmazott „Elgondolkodtató, hogy 2017-hez viszonyítva ismét csökkent az ágazatban foglalkoztatottak száma, ezúttal 9,3 százalékkal, így jelenleg már csak 44 ezer dolgozót tart nyilván az agrárium. A szlovákiai dolgozóknak ez csupán az 1,7 százaléka” - hangsúlyozta Juraj Huba. Ugyancsak elgondolkodtató az ágazatban kimutatott átlagkereset. Ez tavaly 763 euró volt, ami az előző évihez képest 34 eurós, azaz 4,7%-os növekedést jelent. Az agrártermelők átlagkeresete mindössze 75 százaléka az országos átlagbérnek. (sb)
