Új Szó, 2019. július (72. évfolyam, 151-176. szám)
2019-07-08 / 156. szám
2 KOZELET 2019. július 8.1 www.ujszo.com Meleg beosztott miatt bírál az SNS Pozsony. Jaroslav Paska SNS- képviselő szerint az, hogy meleg pár gyereket nevel, „a homoszexuális közösség újszülöttekkel való, etikailag elfogadhatatlan manipulációja”. A képviselő ezért bízik abban, hogy ha pártja emiatt nem fogja támogatni Maros Seféoviö ismételt jelölését az uniós biztos posztjára, akkor azt a miniszterelnök, Peter Pellegrini (Smer) is megérti. Az SNS azt kifogásolja, hogy a Sefcovic irányítása alá tartozó uniós hivatalban dolgozik egy izraeli férfi, aki melegházasságban él francia pátjával, és két kisgyereket nevelnek. Mindkét férfi gyerekét béranya hordta ki, a mesterségesen megtermékenyített petesejtek pedig névtelen donoroktól származtak. „Most azt tervezik, hogy a két gyereket közös háztartásban nevelik fel Berlinben” - áll az SNS közleményében. (ú, tasr) RÖVIDEN Boldog-boldogtalan pártot alapítana Pozsony. A belügyminisztérium a honlapján hozta nyilvánosságra, hogy 18 új pártkezdeményezés gyűjt aláírásokat az állampolgároktól a bejegyeztetéséhez. Már a pártok neve alapján is nagyon színes a paletta. A szükséges 10 ezer aláírást a Saris, a Nase Vofby, a Ciel’, a Slovenská Iniciatíva Mensín, a Rómske Demokratické Hnutie, a Hlas Obcana, a RADOST, a Hnutie Slovenská, az Únia Státnej Starostlivosti, a Budúcnosf pre Slovensko, a Slovenská Vlastenecká Strana, a Pirátska Strana, a Právo a Povinnosf, aZelenáci-Obcianska Iniciatíva, a Rómska Strana, a Strana Spotrebitel’ov, az Alternatíva pre Slovensko, a Cudia ulice és a Za l’udí kezdeményezés szeremé összegyűjteni. Tomás Drucker korábbi egészségügyi miniszter még nem jelentette be, hogy végül valóban pártot alapíte, de mint hozzátette, tudja, ha indulni akar a 2020-as parlamenti választáson, akkor nagyon gyorsan döntenie kell. (TASR, ú) Miroslav RadaCovsky szélsőjobboldali szlovák EP-képviselő szociális ügyekkel foglalkozik majd Brüsszelben (TASR-feiv.) CZÍMER GÁBOR A múlt hiten a szlovákiai EP- kipviselők átvették mandátumukat, áe már az ie kiderült, hogy mely szakbizottságokba kerülnek. Az OEaNO színeiben az uniós törvényhozásbajutott Peter Pollák (ÉPP) az ÉP Kulturális és Oktatási Bizottságának (CULT) lett a tagja. Pollák Szlovákia egyetlen roma származású EP-képviselője. Az SaS-es Lucia Duris Nicholsonová (Európai Konzervatívok és Reformisták, ECR) és az ESNS-es Miroslav Radacovsky (független) az uniós törvényhozás Foglalkoztatási és Szociális Bizottságában (EMPL) kapott helyet. Nicholsonová röviddel megválasztása után kérvényezte az SaS-es párttagságának felfüggesztését. A szélsőjobboldali párt színeiben indult Radacovskyra pedig akkor figyelt fel a sajtó, amikor telekügyei miatt lemondásra szólította fel az előző államfőt, Andrej Kiskát. A smeres Monika Benová (S&D) kvesztori posztja mellett az EP Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságának (ENVI) a tagja lett, akárcsak a Progresszív Szlovákia jelöltje, Martin Hojsík (RE), valamint a Spolu EP- képviselője, Michal Wiezik (ÉPP) is. Benová volt az egyik képviselő, aki élesen kritizálta saját pártját, miután a Smer viszonylag rosszul szerepelt az uniós választásokon. Az SaS-es Eugen Jurzyca (ECR) az EP Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságának (IMCO) tagja lett, akárcsak a KDH-s Ivan Stefanec (ÉPP). A smeres Miroslav Cíz a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságba (INTA) ülhet be, míg párttársa, Robert Haj sei az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság (ITRE) tagja lett. Míg smeres párttársai a szociális ügyek megoldásával vagy a kettős élelmiszerminőség megszüntetésével kampányoltak, addig Cíz a bevándorlást igyekezett veszélyként beállítani. „A migránsok beáramlásával növekszik a bűnözés” - állította. A Marshall Project nevű szervezet a közelmúltban azonban kimutatta, a statisztikák szerint nincs összefüggés a bevándorlás és a bűnözés között. Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságba (LIBE) három szlovákiai EP-képviselő is bejutott: a Progresszív Szlovákia színeiben Michal Simecka (RE), a Spolutól Vladimír Bilcík (ÉPP) és a szélsőjobboldali ESNS-ből Milan Uhrík (független^ is ebben a testületben dolgozhat. Simecka a lapunknak adott interjúban is hangsúlyozta, az uniós törvényhozásban a szlovákiai magyarok érdekeit is szeretné képviselni. Az EP-nek összesen húsz állandó szakbizottsága van. A bizottságok jelentések elfogadása révén alakítják a jogalkotási javaslatokat, a plenáris ülésen megvizsgálandó módosításokat javasolnak, és tárgyalócsoportokat neveznek ki az Európai Tanáccsal folytatott, uniós jogszabályokkal kapcsolatos jogalkotási tárgyalásokra. Saját kezdeményezésű jelentéseket fogadnak el, szakértői meghallgatásokat szerveznek, valamint ellenőrzik a többi uniós szervet és intézményt. Egy-egy bizottság 25-73 rendes tagból és ugyanannyi póttagból áll. (czg) Újraszámolja a járulékfizetést a biztosító A Szociális Biztosítá minden nyáron felülvizsgálja a járulékfizetési kötelezettséget, de az egyéni vállalkozóknak van egy csoportja, akiknek nem küld levélben tájékoztatást orréi. Pozsony. Azoknak, akiknek idáig nem volt biztosításuk, és a tavalyi bevételeik alapj án idén sem alakult ki a járulékfizetési kötelezettségük. Nem lép kapcsolatba a biztosító a külföldi vállalkozókkal sem, rájuk a nemzetközi szerződések vonatkoznak, és saját maguk kötelesek figyelni az egyes határidőket és a kötelességeiket. Aki halasztást kért az adóhivataltól, annak a Szociális Biztosító október 1-21. között küld levelet a járulékfizetési kötelezettség felülbírálásáról és a befizetendő összegről: az újonnan megállapított biztosítási díjat első alkalommal 2019. november 8-áig kell átutalni. „A 2019-es évre 477 eurós minimális havi kivetési alap van érvényben, s ez alapján a legalacsonyabb biztosítási díj 158,11 euró, illetve azon nyugdíjasok számára, akik nem fizetnek rokkantságinyugdíjbiztosítást, ez 129,49 euró. A maximális kivetési alap 6 678 euró, és a belőle kiszámított havi díj 2213,75 euró, a nyugdíjasok számára pedig 1813,07 euró” - olvasható a biztosító közleményében. A statisztikai adataiból kitűnik, hogy idén május végéig a minimális kivetési alapból 152 561 vállalkozó vezetett el járulékokat, ami a kötelező biztosítással rendelkezők 72,22%a. Összesen 211 237 önálló kereső tevékenységet folytató személynek van járulékfizetési kötelezettsége. A maximális kivetési alapból mindössze 177-en (0,08%) fizettek. „A többiek, csaknem 28%, mintegy 58 499 vállalkozó a minimális és a maximális tétel közötti összeget fizette” -közölte a Szociális Biztosító, (sza) Rájár a rúd a budapesti légi közlekedésre KÓSAANDRÁS Fogyasztóvédelmi vizsgálat indult a Wizz Air fapados légitársasággal szemben az utasok sorozatos panaszai miatt, ás a Liszt Ferenc Repülőtéren sem mindig ideális a helyzet. „Valaki kiállt a sajtó elé és mondott valamit, nem tulajdonítanám a magyar kormány álláspontjának. Az ilyen nyilatkozatok ismeretek hiányában sülnek el időnként” - így próbálta bagatellizálni Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója a Forbes magazinnak Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter fenyegetését, hogy a kormány fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet a fapados légitársaság ellen. Kiderült, kár volt alábecsülni Gulyást, valóban felszólították a Fővárosi Kormányhivatalt a fogyasztóvédelmi eljárás megindítására. A vizsgálat tárgya két út: június 25-én 20.25-kor kellett volna a Wizz Air budapesti járatának felszállnia a londoni Gatwickről, de technikai hiba adódott, így három óra várakozás után megkérték az utasokat, hogy szánjanak le. Szállást csak a 250 utas egy részének tudtak biztosítani, a többieknek egy 7 fontos étkezési utalvány jutott, sokan ezt is csak éjjel 2.45-kor kapták meg. Végül csak másnap este, majdnem 24 órás késéssel tudtak hazautazni. Az utasok panasza szerint a Wizz Air alig tájékoztatta őket arról, meddig kell várni. Egy Marosvásárhely-Budapest járat szintén sokat késett, a tájékoztatás itt is elégtelen volt. Nem volt szerencséje a fapados cégnek öt nappal korábban sem, akkor Brüsszelben közölték háromórás várakozás után az utasokkal, hogy törölték a budapestijáratot. Egy hónappal korábban, május 25-én a Frankfurt-Budapest járattal volt probléma, a 232 utasból 50-en Frankfurtban maradtak, mert kisebb gépet küldött a cég. Már ebben az ügyben is megszólalt a Miniszterelnökség, elfogadhatatlannak nevezve az utasokkal szembeni bánásmódot, „különösen az állítólagos technikai meghibásodás folytán előállt helyzet kezelését, az utasok megfelelő tájékoztatásának és alternatív lehetőségek felmutatásának hiányát”. Adódtak zavarok a Liszt Ferenc Repülőtér működése körül is, június 19-én este egyáltalán nem tudott indítani és fogadni járatokat, mert az 1- es kifutópályán egy betondarab defektet okozott egy (történetesen Wizz Air) repülőgépnek. A pályát sürgősen ki kellett javítani, viszont a 2-es kifutópályát éppen felújítják. Hat légitársaság egy-egy járata a levegőben várakozott egy darabig, majd Bécsbe és Pozsonyba irányították őket. A Wizz Airt most bíráló Gulyás Gergely és Tuzson Bence akkor a repteret kritizálta élesen, több alkalommal is, főleg a zsúfoltság és a hosszú várakozási idők miatt. (Erre nemrég a hvg.hu közölt egy példát: egy utas Szarajevóból jött haza, az út csak 40 perc volt, de az útlevélellenőrzésre több mint másfél órát vártak egy zsúfolt folyosón a kánikulában.) Valószínűleg ezek hatására érezte Váradi József, hogy egy hosszú interjúban kell elmagyaráznia a helyzetet - vagy magyarázkodnia miatta. Szerinte az európai légtér már annyira zsúfolt, hogy a repterek alig bírják kezelni a helyzetet, ráadásul „azok az állami intézmények és monopóliumok, amelyek alapvetően meghatározzák az iparágat, nem működnek normálisan”. „Ilyen a légiirányítás, ilyenek az állami repülőterek”. Váradi szerint „nagyon szerencsétlen helyzet”, hogy nyáron újítják fel a kifutópályát, ennek most ők lettek az áldozatai, a kormányzati bírálatokról pedig még annyit jegyzett meg, hogy „értem én ezeket a nyilatkozatokat, hogy majd mi az elefántcsonttoronyból megmondjuk, mit hogyan kell csinálni, mert ha nem úgy csináljátok, akkor majd jól megbüntetünk, de itt vannak reálfolyamatok, amelyeket vagy tudunk kezelni fizikailag, vagy minden erőfeszítésünk ellenére nem. Szegény utasok valóban áldozatai lettek egy olyan helyzetnek, ami nem a mi hibánkból alakult ki”. Az elégtelen utastájékoztatásra pedig úgy reagált, hogy mivel már 144 különböző helyre repülnek, nem lehet elvárni, hogy a cég munkatársai mindig mindegyiken jelen legyenek, mert akkor a duplájára kellene emelni ajegyek árát. EP: elosztották a bizottsági helyeket
