Új Szó, 2019. július (72. évfolyam, 151-176. szám)
2019-07-01 / 151. szám
Az MKP nem indul el a Híd listáján CZlMER GÁBOR őry Péter és Menyhárt József az MKP OT utáni sajtótájékoztatón (Czfmer Gábor felvétele) 2 | RÖVIDEN Orosz ügynökök Szlovákiában Pozsony. Az orosz titkosszolgálatok tagjai legtöbbször diplomáciai fedettséget élvezve tevékenykednek Szlovákiában - derült ki az SIS 2018-as tevékenységéről szóló jelentés nyilvánosságra hozott részéből. Leggyakrabban a központi államigazgatásban, a biztonsági szervezeteknél és az energiaszektorban foglalkoztatott személyeket igyekeznek együttműködésre bírni az orosz titkos ügynökök. „Az orosz titkosszolgálatok Szlovákia, az EU és a NATO érdekei ellen dolgoztak Szlovákia területén” - írta a titkosszolgálat. (TASB) Sólymos keresett a legjobban Pozsony. A kormánytagok közül tavaly Sólymos László (Híd) környezetvédelmi miniszter könyvelhette el a legmagasabb bevételt, a legkevesebbet Lubica Lassáková (Smer) kulturális miniszter kereste, 29 ezer eurót - derül ki a politikusok vagyonbevallásából, amelyeket a parlament honlapján tettek közzé. A legtehetősebb miniszter Sólymos László 332 ezer eurós éves bevétellel. A környezetvédelmi miniszter a funkciójának köszönhetően 39 ezer eurót keresett, bevételeinek többsége, 293 ezer euró céges osztalékokból és telekeladásból származik. Sólymosnak ezen kívül egy horvátországi és több szlovákiai ingatlana van. A második helyen Peter Gajdos védelmi miniszter végzett 73 ezer euróval, a harmadik Peter Kazimir volt pénzügyminiszter (69 ezer euró). A negyedik legjobban kereső Richard Rasi (Smer) beruházásokért felelős miniszterelnökhelyettes (59 ezer euró). Lassáková kulturális miniszter keresett a legrosszabbul, nem sokkal előtte végzett Gál Gábor (Híd) igazságügyi miniszter 33 ezer eurós bevétellel. Sólymoshoz hasonlóan Gálnak is van horvátországi ingatlana. (TASR) Az MKP Országos Tanácsa választási pártban, esetleg koalícióban látja a szlovákiai magyar politikai összefogásának lehetőságát, egyben elutasítja, hogy a Híd választási listáján induljon. Az MKP OT nyilatkozata így fogalmaz: „A Magyar Közösség Pártja Országos Tanácsa a magyar egység és a közösség politikai érdekképviseletének biztosítása érdekében kezdeményezi és elindítja az ennek biztosítására hivatott mozgalom létrehozását”. A Nádszegen tartott tanácskozás utáni sajtótájékoztatón Menyhárt József pártelnök azt nyilatkozta, nemcsak pártokkal, így a Híddal és a Magyar Fórummal, hanem civil szervezetekkel is tárgyalnak majd az általuk indított mozgalomhoz való csatlakozásról. Őry Péter, az MKP OT elnöke elmondta, a tanács nem tartja ildomosnak, hogy pártjuk egy másik politikai szereplő listáján induljon. „Egyenrangú és partneri viszonyt szeretnénk más politikai szubjektumokkal” - nyilatkozta Őry, és hozzátette, teljes egyetértésben hozták meg a döntést. A Híd elnöke, Bugár Béla szerint a KÖZÉLET választási párt bejegyzésére már nincs idő. „Túl kevés az idő, hogy bármi újat hozzunk létre” - fogalmazott. Bugár kifogásolja, hogy az MKP választási párt létrehozását kezdeményezi. „Ennek nincs értelme, mert a szlovákiai magyaroknak így is van négy pártja” - mondta. A Híd elnöke arra is emlékeztetett, hogy ők megnyitották a választási listájukat. „Kilenc pártnak küldtünk meghívót” - mondta Bugár, és hozzátette, többekkel már tárgyaltak. A Híd elnöke azt is kifogásolta, hogy Csáky Pál, az MKP volt EP- képviselője korábban úgy nyilatkozott az együttműködés kapcsán, hogy számára Bugár személye elfogadhatatlan. „Addig, amíg nem hallom azt, hogy Csáky, aki alapítója ennek a vá-2019. július 1. I www.ujszo.com lasztási mozgalomnak, másként vélekedik, nincs mit elhinnem az MKP elnökének sem” - mondta Bugár, annak ellenére, hogy az MKP vezetői a hétvégén úgy nyilatkoztak, nem szólnak bele partnereik személyi kérdéseibe. A Híd elnöke szerint azonban korábban is volt már arra példa, hogy az MKP egyes vezetői nem egységes álláspontot képviseltek. Menyhárt: A mi javaslatunk jobb CZÍMER GÁBOR Az MKP Országos Tanácsa után a pártelnökét, Menyhárt Józsefet arról is kérdeztük, meg tudnak-e állapodni a Híddal. Ön szerint meg tudnak állapodni a Híddal? Ez a tárgyalásokon kiderül. Bár vannak olyan felvetések, hogy rövid az idő egy választási párt létrehozására, a mozgalmi irányba való elindulásra, de mindezek ellenére én sokkal több lehetőséget látok benne. Egyrészt az összefogásra, megújulásra ad alkalmat, másrészt kinyitja a lehetőséget a társadalmi szervezetek előtt. A megállapodásról magáról majd akkor kell beszélni, amikor már tárgyaltunk a Híddal, a meghívást elfogadtuk. Kizárt, hogy elfogadják a Híd ajánlatát és Bugárék listáján induljanak? Az MKP OT azzal, hogy egy koalíció vagy választási párt mellett döntött, egyértelműen kinyilvánította az álláspontját. A mi megoldásunk nyitottabb lehetőséget ad a tárgyalásokra. El még az a lehetőség, hogy valamelyik szlovák párt listáján induljon az MKP a jövő évi parlamenti választáson? A szlovák jobboldali ellenzéki pártok részéről van érdeklődés irányunkba, a nyitottság már tavaly megmutatkozott. Az, hogy számolnak-e velünk, annak függvénye, hogy bent leszünk-e a parlamentben. Mindemellett a mi értékrendünk része az etnikai politizálás, ezt a szlovák pártoknak is tiszteletben kell tartaniuk, és tiszteletben is tartják. A szlovákokkal való közös indulás tehát kizárt. Úgy gondolom, kizárni nem lehet semmilyen lehetőséget. A listaállítás októberben lesz, nekünk most minden erővel azon kell lennünk, hogy egy egységes magyar irányt mutassunk. Az MKP ebben érdekelt. Milyen konkrét megoldást tud elképzelni a közös lista kialakítására? Listáról még nem tárgyaltunk, de nem káderezünk senkit. Ha eljutunk oda, hogy képesek vagyunk egységben gondolkodni, akkor majd megoldjuk a lista kérdését. Ne fussunk előre, a mai álláspontunk az, hogy tárgyalni kell, és két lehetőség van, a választási párt és a koalíció. Tavaly is úszott a pénzben a Bethlen Gábor Alapkezelő KÓSAANDRÁS A Bethlen Gábor Alapkezelő működóeének átláthatóságát komolyan gátolja, hogy a legtöbb pónzt, 74,5 milliárd forintot „egyedi elbíráláe alapján" osztották el, ezek a kórelmek a Miniszterelnöksóghez futnak be, onnan továbbítják őket a BGA-hoz, „szakmai javaslatokkal". A keret legnagyobb része (44 milliárd forint) erdélyi programokra ment, de a szlovákiai magyaroknak is jutott 5,5 milliárd. Utóbbi nagy részét a BGA Felvidék s.r.o. kezelte. A beszámolóból kiderül, „A magyar kultúráért és oktatásért” pályázatnak két része volt. A „regionális pályázati felhívásra” 611 pályázat érkezett, 504 kapott támogatást összesen 92 millió forint értékben, míg a központi pályázat keretében 206 beérkezett pályázatra 110 millió forintot adtak (az igényelt támogatások összege ennél jóval magasabb, 304 millió forint volt). Volt pályázat szlovákiai önkormányzati fenntartású magyar óvodák fejlesztésére, erre 1,6 milliárd forintot fordítottak - meghívásos alapon. Pénz a magyar diákoknak Nevelési, oktatási támogatásra Szlovákiából összesen 44 502 magyar iskolába járó diák szülei adtak be kérelmet, ennek összege egyszeri 22 400 forint, a felvidéki diákokra így összesen 995,7 millió forint jutott. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége is kapott 46,5 millió forintot a „Szülőföldön magyarul” programban. A szlovákiai magyar ifjúsági közösségek közül 45 pályázott a BGA-hoz, 42,6 millió forint értékben, érdekesség, hogy gyakorlatilag minden pályázó megkapta az igényelt támogatást, 42 millió forintot fizettek ki. (Két pályázat érkezett Csehországból is 1,7 millió forintra, ezekre is megítéltek 1,6 milliót, sőt egy-egy pályázatot az Egyesült Államokból és Kanadából is benyújtottak, ezek szintén nyertek 600 ezer, illetve 800 ezer forintot.) Bár a határon túli magyar vállalkozások támogatásait nem csak a BGA végzi, az Alapkezelőnek is van egy ilyen pályázata „magyar családbarát munkahelyek” támogatására. Erre a Felvidékről 25 cég pályázott 140 millió forint értékben és ebből 134,5 milliót ki is fizettek. Gazdasági tórfoglalás A Magyarországgal határos országok kormányai közül több gyanakodva tekint e vállalkozásfejlesztési programokra. Stefano Bottom, Erdély közelmúltbeli történetét kutató történész a Népszavának adott interjúban egyenesen azt állította, az Orbán-kormány hallgatólagos megállapodást kötött az érintett kormányokkal, hogy a pénzek harmadát nem magyar, hanem más helyi vállalkozók kapják, emiatt nincs nyílt tiltakozás a Budapestről eredő „gazdasági térfoglalás” miatt. A szlovákiai magyar civil, és egyházi szervezetek tavaly 30 pályázatot nyújtottak be 51 millió forint értékben, ezek is majdnem teljes egészében megkapták a támogatást, 49 millió forintot fizettek ki nekik. Nagyobb egyedi támogatásokat jellemzően erdélyi beruházások kaptak, a Székelyföldi Jégkorongakadémia 420 millió, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség 1,1 milliárd, a Szatmárnémeti Római Katolikus Püspökség 1,6 milliárd forint értékben. Ehhez képest a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola csak 320 millió forintot kapott. A Magyarság Háza is több felvidéki programról számolt be, tavaly az „Útikalauz magyaroknak” keretében szeptember 7-én és 8-án a Csallóköz volt a téma, „két nap alatt táncbemutató, ismeretterjesztő előadás, klasszikus és könnyűzenei koncert, irodalmi program, gasztronómiai és kézműves foglalkozás keretében mutatta be a Felvidéket”, ezen kívül a felvidéki kitelepítettek emléknapján Hollós László „Ember az embertelenségben” című filmjét mutatták be és kiállítást szerveztek a Pozsonyi Magyar Galéria részvételével. Á „Mátyás emlékév” keretében pedig tavaly márciusban Pozsonyban szerveztek kiállítást „Mátyás király - a mecénás és kora” címmel. Érdekesség, hogy a „Diaszpórában élő magyarság szervezeteinek támogatására” a világ leggazdagabb országaiban működő szervezetek is pályáztak, így svájci, kanadai, amerikai, svédországi, hollandiai, ausztráliai magyar szervezeteknek is jutott jellemzően pályázatonként 1 millió forint. Idén hasonló nagyságrendű, 28 milliárd forint a BGA költségvetése, de a tendenciát látva szinte biztos, hogy év végére ez ismét a sokszorosára nő néhány kormánydöntésnek köszönhetően.
