Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)
2019-06-05 / 129. szám
www.ujszo.com | 2019. június 5. KOZELET I 3 Nem elszigetelt szélsőségesek Az Oi-Kor zenekar Skinhead nóta c. számának egyik sora így szól: Gyűlölnek és szeretnek, éljenek a skinheadek! (Képarchívum) CZÍMER GÁBOR Alistál. A magyar kormány Nemzetpolitikai Államtitkársága is támogatta a Felvidáki Magyar Sziget szélsőséges rendezvényt. A nemzeti radikális Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) asemányének helyt adó település önkormányzata is beleegyezett a fesztivál megrendezésébe. A HVIM, ahogy tavaly, idén is a Dunaszerdahelyi járásbeli Alistál községben szervezi meg a Felvidéki Magyar Szigetet. A település polgármesterét, Horváth Tamást (Híd-MKP), már korábban is kerestük, akkor azt mondta, átértékelik, hogy továbbra is bérbe adják-e az esemény szervezőinek a rendezvény helyszínéül szolgáló telket. Horváth most elmondta, az ügyet megvitatták a képviselő-testületben, és arra jutottak, nem bontják fel a bérleti szerződést. A polgármester azt állítja, nem tudott róla, hogy a fesztivált a HVIM szervezi, és a szélsőséges zenekarokról, előadókról sem volt tudomása. A település vezetője az egyik szervezőhöz, Búss Attilához irányított minket, aki a HVIM honlapja szerint az egyesület vezetőségi tagja. Búss azonban Dobay Gergelyhez, a HVIM szlovákiai szervezetének szervezőjéhez irányított. A program szerint Dobay Zöld jobboldal címmel tart előadást, de ott lesz majd Toroczkai László, a magyarországi Mi Hazánk Mozgalom szélsőséges párt elnöke. Toroczkai egyébként a HVIM alapítója is egyben. A szélsőséges rendezvény zenei programjában szerepel például az Oi-Kor nevű együttes, amelynek egyik ismert dala a Skinhead nóta címet viseli. Az eseményen ugyanakkor fellép a Pokolgép és a Leander Kills is. Az utóbbi formáció menedzserénél aziránt érdeklődtünk, hogy a Leander Kills miért lép fel olyan rendezvényen, ahol a színpadon skinhed szubkultúra képviselői is megjelennek. A menedzser nem kívánt nyilatkozni. Dobay a rendezvény nevében lapunknak elmondta, a Felvidéki Magyar Szigetet a Szlovákiában bejegyzett HVIM Polgári Társulás szervezi, ők bérlik az önkormányzattól a fesztiválnak helyt adó területet. „A rendezvény programját a mi értékrendünk alapján állítottuk össze, ami egy nemzeti konzervatív értékrend” - mondta. Arra a kérdésre, hogy az Oi-Kor zenekar is összeegyeztethető-e az értékrendjükkel, a rendezvény szervezője elmondta, a kérdéses együttes nincs betiltva, lemezeiket Magyarország legnagyobb lemezkiadója adja ki. Toroczkai meghívását pedig azzal indokolta, a radikális párt vezetője nincs jelen a mainstream médiában, ezért adnak neki teret. A Felvidéki Magyar Sziget honlapja szerint a magyar miniszterelnökség alá tartozó Nemzetpolitikai Államtitkárság is támogatta a rendezvényt. Lapzártáig nem tudtuk meg, hogy a magyar kormány miért és mennyivel támogatja a szélsőséges fesztivált. Michal Slivka, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője a Felvidéki Magyar Szigettel kapcsolatban lapunknak azt nyilatkozta, a rendőrség figyeli azokat a rendezvényeket, amelyekről feltételezik, hogy szélsőséges megnyilvánulások helyszínei lehetnek. Hunyadi Bulcsú, a Political Capital szélsőségesekkel foglalkozó szakembere elmondta, a HVIM valóban egy radikális jobboldali szervezetnek minősül. „Mivel például az egyik követelésük a trianoni határok lebontása és a korábbi állapot visszaállítása, a revízió” — magyarázta a szakértő, és hozzátette, ezzel a fennálló jogrenddel szemben foglalnak állást. Hunyadi arra emlékeztetett, a rendezvényen előadó Toroczkai nem rejti véka alá a roma- és zsidóellenes érzelmeit: „Folyamatosan zsidókról szóló összeesküvés-elméletekről beszél, valamint a romák ellen agitál és uszít.” A szakértő hozzátette, az esemény egy másik előadója, Raffay Ernő történész revizionista nézeteket vall. Ezek miatt a Felvidéki Magyar Sziget szélsőséges rendezvénynek nevezhető. „Ugyanis azok az elvek, amelyeket egyes előadók propagálnak, az alkotmányos keretek között nem elfogadhatóak” - mondta el Hunyadi, aki az elfogadhatatlan elvek között például a kisebbségek elleni uszítást és gyűlöletkeltést emelte ki. A szakember szerint a Felvidéki Magyar Szigethez hasonló események azért veszélyesek, mert mainstream részévé teszik a szélsőséges eszméket. „Hiszen a rendezvényen szereplő zenekarok közül sem mindegyik szélsőséges” - mondta. RÖVIDEN Híd: Daiio maradjon otthon Pozsony. A Zuzana Caputová beiktatását szervező parlament hivatala Martin Dano szélsőséges aktivistát és sikertelen államfőjelöltet is meghívta az ünnepi alkalomra. A Híd viszont törölné Danót a meghívottak listájáról. A parlament szerint korábban is meghívták a sikertelen indulókat. „Értjük a parlament hivatalának érveit. Úgy véljük viszont, hogy azt a személyt, aki a múltban újságírókat és politikusokat fenyegetett, aki a közösségi oldalakat elárasztja az összeesküvés-elméleteivel és más képtelenségekkel, nem kellene megtisztelni azzal, hogy részt vehessen egy olyan eseményen, mint az államfő beiktatása” - áll a Híd állásfoglalásában. (TASR, szh) Több a HÍV- fertőzött Pozsony. Tavaly 102 új HIV- fertőzöttet regisztráltak az országban, ebből tízet AIDS-es megbetegedéssel, a vírus miatt hárman haltak meg. Szlovákiában 1985 óta tartják nyilván a HIV-fertőzötteket, tavaly év végéig 1072 fertőzöttet tartottak nyilván, ebből 904-en szlovák állampolgárok. 118 beteg lépett az AIDS-stádiumba, és 52-en belehaltak a betegségbe. A leggyakrabban a homoszexuális férfiak fertőződtek meg a HIV- vírussal. Ez 1985 óta a megbetegedések 64%-át jelenti. Heteroszexuális kapcsolatban élők 23%-a kapta el a vírust, injekciós tű által nem egész 2%-uk lett beteg. (TASR, szh) Azt sem tudják, hány külföldi van Magyarországon KÓSAANDRÁS A Népszava oknyomozása során kiderült: többezres eltérések vannak az egyes hatóságok statisztikáiban, csak az a biztos, hogy Magyarországon nőtt a legjobban az EU-n kívüli betelepülők aránya. Ahhoz képest, hogy a Fidesz programja mára a „Nem engedjük, hogy bevándorlóországgá váljon Magyarország!” mondatra redukálódott, a magyar kormány a legliberálisabb, ha az unión kívüli államok polgárainak letelepedéséről van szó - derült ki az Eurostat legfrissebb adatsorából. Eszerint 2015-2017 között (vagyis éppen az uniós menekültválság tetőpontján) az egész EU-ban messze a legnagyobb mértékben Magyarországon nőtt az unión kívüli országokból érkezett letelepedettek aránya, 113 százalékkal. Az érték kiugró voltát jól érzékelteti, hogy a második Bulgáriában is csak 41 százalékkal nőtt a kiadott letelepedési engedélyek száma, Málta a harmadik 25 százalékkal, majd Szlovákia következik éppen 20%-kal. Az olyan „bevándorláspárti” államok, fnint Németország, Svédország, Finnország, Hollandia a maguk tíz százalék körülialuli arányukkal sehol sincsenek. Hiányzó kínaiak A Népszava több állami hivatalnál is érdeklődött azzal kapcsolatban, hogy hány EU-n kívülről érkezett külföldi élhet legálisan az országban. Kiderült, hogy erről sehol nincs összesített adatsor, az egyes szervezetek adatai között pedig több ezres eltérés is van. Elvileg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) „Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok, földrészek, országok és nemek szerint” című adatsora tartalmazná ezt, azonban a lap kutatásai alapján kiderült, hogy ez nem tartalmaz legalább 8000 olyan kínait, akik letelepedési kötvénnyel érkeztek az országba. A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) adatai szerint ugyanis 2018 decemberében 263 ezer külföldi élt huzamosan jogszerűen Magyarországon, ehhez képest a KSH már idézett adatsora 93 ezer unión kívüli letelepülőt tartalmaz, közülük 24 ezren Ázsiából, 4200-an Afrikából származnak. Csakhogy amíg a belügyminisztérium a lappal azt közölte, hogy 2013-2017 között 15 754 kínai szerzett letelepedési kötvényt, addig a KSH csak 7700 főről tud a jelzett időszakban, az eltérést egyik szerv sem tudta megindokolni. Ráadásul azt sem lehet tudni, ezek a számok tartalmazzáke azokat, akik egy nagyszabású bűncselekmény sorozat révén a moszkvai magyar nagykövetségen jutottak vízumhoz, a most is folyó nyomozás szerint ők legalább 5800- an vannak. Ukrán vendégmunkások A 263 ezer külföldi egyébként arányosan sokkal több, mint az a 600 ezer, akiket Németország fogadott be 2015-ben. Csak tavaly 111 ezren kértek Magyarországon tartózkodási engedélyt, közülük 61 ezren munkavállalási céllal, egy évvel korábban csak 59 ezren folyamodtak kérelemért, a munkát vállalni akarók száma pedig 24.5 ezer volt. Mint a Népszava megjegyzi, a kormány a munkaerőhiány miatt már kifejezetten ösztönzi a bevándorlást, ennek érdekében tavaly 450 millió forintért hirdettek külföldön letelepedési lehetőségeket, 119-re emelték a régióból érkezők számára a munkavállalási engedély nélkül is betölthető szakmák számát, és külön irodát nyitottak az Ukrajnából betelepülők munkavállalási, letelepedési papírjainak gyorsabb ügyintézése érdekében. Az ukrán vendégmunkások már több helyen okoznak feszültséget. Nemrég Székesfehérvárral foglalkozott több riport is, ahol már négy munkásszállón is csak ukrán vendégmunkások laknak, rendszeresek a súrlódások a környéken élőkkel, akik szerint a külföldiek gyakran az utcán italoznak, dorbézolnak, udvariatlanul, kultúrálatlanul viselkednek a tömegközlekedési eszközökön. Ráadásul a betelepülők nem üres álláshelyekre jönnek, a város több cégénél magyarokat rúgtak ki miattuk, egyértelműen azért, mert a vendégmunkások kevesebb pénzért is hajlandóak dolgozni. Emiatt a városban például valószínűleg az őszi helyhatósági választás egyik kiemelttémája lesz, Márton Roland, az MSZP helyi elnöke, a közös ellenzéki polgármesteijelölt a Magyar Hangnak adott interjújában például egyenesen úgy fogalmazott, hogy „az ukránok szervezett betelepítése zajlik” Székesfehérvárra, amit ő „meg fog akadályozni”, ha megválasztják. Mindezt Európa - elvileg - „legbevándorlás-ellenesebb” kormánya alatt. Az ukrán vendégmunkasok mar több helyen okoznak feszültséget (TASR-f
