Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)
2019-06-05 / 129. szám
4 I GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2019. június 5.1 www.ujszo.com Hiányozhat az üzletekből a Nutella csokija Villera-Écalles. Immár hatodik napja sztrájkolnak a világ legnagyobb Nutella gyárában a munkavállalók a bérköveteléseik elfogadtatásáért, mogyorókrémet alig, Kinder Buenót pedig egyáltalán nem gyártanak múlt hét kedd óta - közölték szakszervezeti források. A Munkaerő (FO) nevű szakszervezet képviselője, Fabrice Canchel elmondta, hogy 160 munkavállaló lépett sztrájkba a Ferrero olasz édességgyártó csoportnak az észak-franciaországi Villers-Écalles településen levő gyárában. A Kinder Bueno csokik gyártását teljes egészében leállították, míg a Nutella négy gyártósorából egy működik 20 százalékos kapacitással. Múlt hét kedd óta nem engedik se be, se ki a kamionokat a gyárból, így már kezd hiány kialakulni a gyártáshoz szükséges alapanyagokból. Fabrice Canchel elmondta, hogy a szokásos éves bértárgyalásokon 4,5 százalékos béremelést, valamint munkavállalóként 900 eurós bonuszt kértek a munkaadótól. A vállalat vezetése viszont mindössze 0,4 százalékos emelést javasolt a munkakörülményeik romlására is panaszkodó dolgozóknak. A villers-écalles-i üzemben 400 ember dolgozik, naponta 600 ezer üveg mogyorókrémet állítanak elő, ami a világ termelésének egynegyedét jelenti. A Ferrero a világ harmadik legnagyobb édességgyártó vállalata, olyan közismert termékeket gyárt, mint például a Nutella, a különböző Kinder-csokik, a Mon Chéri, a Ferrero Rocher, a Tic Tac, a Raffaelo és a Duplo. Az utóbbi tíz év alatt a cég megduplázta árbevételét, ami a tavaly augusztus 31-én befejeződött pénzügyi évben 10,7 milliárd eurót tett ki. A társaság öt kontinensen 25 gyárat működtet, termékeit több mint 170 országban árusítj ák. (MTI, tasr) GAZDASÁGI HÍRMORZSA A cseh átlagbér elérte az 1260 eurét Prága. Az egy évvel korábbihoz képest az idei első negyedévben 7,4 százalékkal 32 466 koronára (1260 euró) nőtt a bruttó havi átlagbér Csehországban - közölte a Cseh Statisztikai Hivatal kedden. A cseh átlagbér 2014 elejétől gyakorlatilag folyamatosan nő, a statisztikusok ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy az alkalmazottak kétharmada az átlagbérnél kevesebbet kap, és csak egyharmaduk keres annál többet. Azonos posztokon a nők átlagkeresete továbbra is alacsonyabb a férfiakénál. A legmagasabb átlagbér a banki és a biztosítói szférában van: 59 869 korona. Ennél 500 koronával alacsonyabbak az átlagbérek az infokommunikációs technológiákkal dolgozóknál. Az 50 ezer koronás határt még az energiaiparban dolgozók fizetései lépték át. A legalacsonyabbak átlagbért, 19 121 koronát a vendéglátóiparban és a szállodaiparban kapták a dolgozók. Az átlagbér növekedése gyorsabb, mint amit a cseh jegybank várt. „Fokozatosan kimerülnek a cégek lehetőségei, ezért a következő időszakokban lassúbb bérnövekedésre kell számítani” - nyilatkozta Frantisek Táborsky, a Komercní Banka pénzügyi elemzője. (MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VÉTEL - ELADÁS Bátrabban költekeznek a szlovákiai családok A Szlovákiában megkérdezettek háromnegyede több pénzt kíván költeni lakásának a felszerelésére és modernizációjára is (TASR-feivétei) Pozsony. A szlovákiai családok, amellett, hogy a leggyorsabb eladósodást produkálók közó tartoznak az Európai Unióban, egyre bátrabban szórják a pénzt - derül ki a Cetelem legfrissebb, kedden közzétett nemzetközi felméréséből. A Cetelem 17 európai országban 13 800 ember fogyasztási szokásait vette górcső alá tavaly december elején, és az adatfeldolgozást követően most tette közzé az ezzel kapcsolatos elemzését. Az idei felmérés egyik legnagyobb meglepetésének Szlovákia számít, nálunk ugyanis a legnagyobb azok aránya, akik az eddigieknél is nagyobb pénzszórásra készülnek. A szlovákiai adatközlők 73 százaléka gondolja azt, hogy idén nagyobb összeget költenek el, mint tavaly. E tekintetben az első helyen vagyunk a vizsgált országok között, jócskán meghaladva a 41 százalékos uniós átlagot. Magyarországon például a megkérdezettek csupán 21 százaléka tervezi a kiadások növelését. „A Szlovákiában megkérdezettek több mint fele nagyobb összeget kíván költeni az utazásra és pihenésre, a háromnegyedük pedig lakásának a felszerelésére vagy modernizációjára is” - nyilatkozta Nathalie Nesrin Gonin, a BNP Paribas Personal Finance vezérigazgatója. Szerinte a vásárlóerő szempontjából Szlovákia a leggyorsabban növekvő országok közé tartozik. A felmérés a helyi termékek megítélésére is kitért. Ebből a szempontból azonban látványos különbség van az egyes országok között. Arra a kérdésre, hogy mi számít helyi terméknek, az EU nyugati tagországaiban legtöbben az adott régiót nevezték meg szűkebb pátriának, míg a keletiekben, így Szlovákiában is azt, ha az árucikk az adott országban készült. Ez utóbbit nálunk a megkérdezettek 44 százaléka vallja, míg 34 százalékuk a más uniós tagországokban készült árut is helyi terméknek tartja. Még nagyobb a különbség a mozgatórúgó tekintetében: a nyugati uniós tagországokban a vásárlók a környezet védelme iránti elkötelezettségüket, míg Szlovákiában és a többi keleti uniós tagországban inkább a hazafias érzéseiket nyilvánítják ki a fogyasztással. A szlovákiai válaszadók 68 százaléka hajlandó felárat fizetni a helyi termékért. Az európaiak 77 százaléka vásárol azért helyi terméket, mert az a gazdaságukra pozitívan hathat, 70 százalékuk szeme előtt a foglalkoztatottság növelése, a munkahelyek teremtése lebeg. Az európaiak 42 százaléka mondta azt, hogy a helyi termékek fogyasztása pozitív hatással van a környezetvédelemre, a hazafiasságot csak 24 százalékuk említette. A minőséget a válaszadók 84 százaléka tartja fontosnak a helyi termékek vásárlásánál, ebben a németek, az osztrákok és a ífanciákjámak az élen. (mi) Sok a fiatal állástalan Az egész Európai Unióban csökken az állástalanok aránya, Szlovákia azonban a visegrádi országok közül még mindig a legrosszabb mutatókkal rendelkezik. Luxembourg/Pozsony. A márciusival azonos szintű, 6,4 százalékos volt a munkanélküliség áprilisban az Európai Unióban - tájékoztatott kedden az Eurostat. 6,4 százaléknál alacsonyabb rátát a mérések 2000. januári kezdete óta nem regisztrált az unió statisztikai hivatala. Az Eurostat becslése szerint EU- szerte 15,802 millió fő keresett aktívan munkát az év negyedik hónapjában, 108 ezerrel kevesebben, mint márciusban, és 1,394 millióval kevesebben, mint egy évvel korábban. 2019 áprilisában is Csehországban volt a legalacsonyabb, 2,1 százalékos a munkanélküliség, majd Németország (3,2%) és Hollandia (3,3%) következett; a 3,4 százalékos magyar adat a negyedik, a 3,7 százalékos lengyel pedig a hatodik legalacsonyabb. Szlovákia ugyanakkor a középmezőnyben található, 5,7%os munkanélküliséggel. Ez utóbbi a 12. legrosszabb adat az EU-ban. A legmagasabb, 18,5 százalékos munkanélküliséggel Görögország küzd, 10 százalék felett volt még a ráta Spanyolországban (13,8 százalék) és Olaszországban (10,2%) is. A 25 éven aluliak közül áprilisban 3,213 millióan kerestek aktívan munkát; a fiatalkori munkanélküliek aránya Görögországban volt a legmagasabb (38,8 százalék, február) és Németországban (5,3 százalék) a legalacsonyabb. Szlovákiát e tekintetben is lekörözik a szomszédos országok. Míg a 25 éven aluliaknak Csehországban csupán a 6,9, Magyarországon a 11,3, Lengyelországban pedig a 10,6 százaléka állástalan, Szlovákiában ez az adat eléri a 12 százalékot. (mi, TASR, MTI) Vonzóbbá lehetne tenni a spórolást a nyugdíjas éveinkre Az elmúlt hónapokban több olyan elemzós is napvilágot látott, amelyek szerint az idős éveikre kizárólag az első és második nyugdíjpillérben takarékoskodók könnyen hoppon maradhatnak, vagyis a nyugdijukból képtelenek lesznek megélni. Mit tehetünk, hogy ezt elkerüljük? Pozsony. „A negatív trendnek csak úgy vehetjük elejét, ha az első és második pillér mellett önkéntes takarékoskodásba kezdünk” — nyilatkozta Róbert Kopál, az Értékpapír-kereskedők Szövetségének (AOCP) az igazgatója, aki ezért az úgynevezett harmadik nyugdíjpillér megerősítését szorgalmazza. Ez utóbbinak az alapját a magánnyugdíjpénztárak és a kereskedelmi jellegű biztosítások képezik. A harmadik pillér nem kötelező, mindössze az érintett anyagi helyzetétől, időskori igényeitől függ. Kopál szerint azonban ebben a szegmensben nem eléggé kiélezett a verseny, aminek az ügyfelek isszák meg a levét. „Ha kiélezettebb lenne a verseny, az ügyfelek által fizetett díjak alacsonyabbak lehetnének, és a pénzükért jobb szolgáltatásokat kapnának” — tette hozzá Kopál. Szerinte sokat segítene, ha a munkáltatók hozzájárulhatnának az alkalmazottaik spórolásához a befektetési alapokban, ez ugyanis jelenleg nem lehetséges. „A munkáltatói hozzájárulás bevezetését ebben a szegmensben a pénzügyminisztérium ugyan tervbe vette, és akár már a jövő év elejétől bevezethették volna. A legfrissebb információink szerint azonban a pénzügyminisztérium új vezetése ennek a visszavonását fontolgatja, amire természetesen még a kor(TASR/AP-felvétel) mánynak is rá kell bólintania” - mondta Kopál. Szerinte az elképzelés visszavonása súlyos hiba lenne, hiszen a jegybank is alátámasztotta, hogy az alkalmazotti hozzájárulás semmilyen pluszterhet nem jelentene az állami költségvetésnek. Ugyanakkor jelentősen javítana a versenyhelyzeten a harmadik pillérben. „A harmadik pillérben takarékoskodók több mint 4 ezer társaság szolgáltatásai közül válogathatnának” - állítja* Kopál. Az ügyfelek évente így 3 ezer eurót helyezhetnének el, a spórolás pedig minimum 15 évig tartana. (TASR, mi)
