Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)

2019-06-05 / 129. szám

Negyedik évfolyamába lépett a Napforduló a Dunán Elkelt az Aranyhordó Folytatódik a teknősmentő akció Bátrabban költekezünk Az EU leggyorsabb eladósodása mellett a családok szórják a pénzt 4. oldal Egy szörnyűséges piaci nap A pozsonyi Eurokontext színházi fesz­tiválon szerepel a Radnóti Színház 5. oldal A NAP MONDATA Magyarország végre újra minden magyar közös otthona. Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár IDŐJÁRÁS Túlnyomórészt ^ _ borult égbolt, záporra, zivatarra számíthatunk. A nappali csúcshőmérséklet délen 27 és 29 fok között alakul. ÚJ SZÓ-ELŐFIZETÉS predplatne@petitpress.sk 02/323 77 777 . 771335 705038" SPORT Interjú Hornyák Zsolttal 2019. június 5., szerda I Ára 0,60 € I előfizetőknek 0,55 C 20. oldal 72. évfolyam I 129. szám I www.ujszo.com Iskolák az integráció szélén Az oktatási minisztérium a szegregáció felszámolásában látja a megoldást IBOS EMESE Pozsony. A magyar iskolák Tesztelés 9 járási adatai alapján ismét azok a régiók teljesítettek a leggyengébben, ahol sok a hátrányos helyzetű diák. Míg az oktatási tárca a diákok szegregációjának fel­számolásában látja a megol­dást, addig az iskolák saját erőből, a helyi igényekből kiindulva külső segítséggel is fejlesztik a diákokat. Az Oktatásügyi Szabványosított Mérések Nemzeti Intézete (NUCEM) kidolgozta a magyar is­kolák Tesztelés 9 adatait járási bon­tásban. A szlovák iskolákhoz hason­lóan a magyar iskolákban is ugyanaz a trend figyelhető meg. A leggyen­gébb eredmények azokban a járások­ban születtek, ahol a halmozottan hátrányos helyzetű, marginalizált di­ákok vannak többségben. Magyar nyelv és irodalomból Kassa-vidék is­kolái 40,6%-os, Rozsnyó 45,7%-os, a Rimaszombati járás pedig 48,2%-os átlageredményt ért el. Az élen Po­zsony, Kassa és Losonc végzett. Szlovák nyelv és irodalomból, mini­mális különbséggel, a Töketerebesi (51,4%), a Rimaszombati (51,5%) és a Nagymihályi (53,4%) járás iskolái végeztek. Az élen Pozsony, Kassa és Szene zárt. Természetesen az adato­kat az adott járás iskoláinak és diák­létszámának tükrében kell vizsgálni. Ettől függetlenül évek óta ismétlődő trend, hogy a leggyengébb eredmé­nyek azokban a régiókban születnek, ahol sok a halmozottan hátrányos helyzetű diák. Az eredmények is­mertetésekor Martina Lubyová (SNS-jelölt) oktatási miniszter arra a kérdésre, hogyan kivánja a tárca megállítani ezt a több éve tartó tren­det, azt felelte: „egyértelműen a szeg­regáció felszámolása a megoldás. Ügyelni kellene arra, hogy a keleti is­kolák diákjainak struktúrája ne téljen el a nyugati iskoláéktól.” Az általunk megszólított két iskola igazgatója viszont teljesen máskép­pen látja a helyzetet. Nagy Katalin, a tornaijai Kazinczy Ferenc Alapiskola igazgatója szerint iskolájuk minden diákot integrál. Állítja, a felzárkóz­tatás és az integráció sokkal széle­sebb körű törődést igényel, mint pusztán a diákok „vegyítése”. O a családi háttér helyzetének változtatá­sában és a szülőkkel való szorosabb együttműködésben látja a megoldást. Iskolája ezért is csatlakozott a ma­gyarországi Kedvesház Esélyteremtő Programhoz. Papp Andrea, a Szepsi Alapiskola igazgatója viszont a korai fejlesztésben látja a megoldást. Az is­kola roma diákjait 3-4 éves lemara­dással iskolázzák be, ráadásul nem ismerik az oktatás nyelvét sem. 70 di­ákjukat külön program keretében fej­lesztik. Folytatás a 2. oldalon. Döcögve halad a galántai fürdő újranyitása Galánta. Újabb kétmillió eu­ró felvételéről döntöttek a ga­lántai képviselők, az összeget a Galandia termálfürdő újjáépíté­sére fordítják, amely már 2015 óta nem fogad látogatókat. A 15 éves futamidejű hitellel kapcso­latban több képviselő is kritiku­san nyilatkozott, mivel a termál­parkot pénznyelőnek tartják, a felújítás két hónapos határidejét nem tartják reálisnak. A jelen­legi tervek alapján 3,5 millió eu­­rót emészt fel a felújítás, Peter Paska polgármester szerint azonban a végleges összeg ennél biztosan több lesz. A gazdasági minisztériumtól kapott támoga­tást a város, s a tárca szabta meg a december 31 -i határidőt. Részletek a 9. oldalon, (béva) A magyar összetartozás himnuszát, a Kézfogást tegnap több ezer diák énekelte a parlament előtt Budapesten (MTI) Potápi: A magyarság egységet mutat ÖSSZEFOGLALÓ Tegnap a nemzeti összetartozás napjára emlékeztek Budapesten és más helyszíneken - 99 éve írták alá a trianoni béke­­szerződést. Budapest. Erdélyből, Felvidék­ről, Vajdaságból, Kárpátaljáról is ér­keztek iskolások június 4-én Buda­pestre a nemzeti összetartozás nap­jára. Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította a nemzeti össze­tartozás napjává az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírá­sának napját, június 4-ét. Az idei megemlékezésre Szarka Tamás Kossuth-díjas zeneszerző írt Kézfogás címmel egy „magyar összetartozás himnuszaként” elne­vezett zeneszámot. A 94 határon túli és 188 magyarországi iskolából összesen hétezer diákot vezényeltek a Kossuth térre elénekelni a Kézfogás-himnuszt. A rendezvényen Potápi Árpád Já­nos nemzetpolitikáért felelős állam­titkár arról beszélt, hogy „a nemzet jövője ma sem nagyhatalmak, tőlünk független erők, hanem a magyar édesanyák és édesapák kezében van”. Ezen az évfordulón nekik mondanak köszönetét. Az államtitkár szerint ma a „magyarság példa nélküli egységet mutat”. Budapest mellett Sátoraljaújhe­lyen is volt megemlékezés, ezen vett részt Orbán Viktor. A miniszterelnök arról beszélt, Trianon után 90 évvel „mi, magyarok bátran kihúzhatjuk magunkat: megmaradtunk!” Orbán szerint „itt vagyunk Európa közepén a szétszakítottság, a háborúk és a dik­tatúrák ellenére is”, sőt, a magyarok nemcsak túlélték ezt az időszakot, hanem ma a Kárpát-medence legné­pesebb nemzetét alkotják. „Együtt újra nagyok, erősek, sikeresek és győztesek leszünk!” - mondta a mi­niszterelnök. Az ellenzéki pártok közül egyedül az LMP nyilvánult meg a nemzeti összetartozás napja alkalmából, a párt közleménye szerint „Felvidéken, Er­délyben és Kárpátalján olyan jogkor­látozások, jogfosztások érik a ma­gyarokat, amelyekre nem elegendő­ek a szavak, azonnali cselekvésekre van szükség. Éppen ezért látni kell, hogy a kisebbségi jogok érvényesí­tése ma már összeurópai kérdés, nem lehet ebben elszigetelődni: az EU fó­rumain olyan szövetségeket kell köt­ni, amelyek révén közös erővel, más nemzetekkel együttműködve lehet fellépni”. (kósa, MTI) NAHAT! A japán nők lázadnak a magas sarkú viselése ellen Tokió. Csaknem 20 ezer nő írta már alá Japánban azt az online petíciót, amelyben arra kérik a kormányt, tiltsa meg a vállala­toknak, hogy kötelezővé tegyék női alkalmazottaik számára a magas sarkú cipő viselését. A #KuToo elnevezésű kampányt -amelyet a MeeToo és ajapán cipő (kutsu) és fájdalom (kut­­suu) szavak keverékéből képez­tek Isikava Jumi színésznő és szabadúszó író indította el, aki hétfőn juttatta el a petíciót aja­pán egészségügyi minisztéri­umhoz. Ajapán egészségügyi minisztérium áttekinti a petíciót, amelyhez azonban nem fűzött kommentárt. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom