Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)
2019-06-26 / 147. szám
8 KÜLFÖLD 2019. június 26.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Július 23"án közük, ki a toryk új elnöke London. Július 23-án jelentik be, hogy ki lesz a kormányzó brit Konzervatív Párt új vezetője. A párt tegnapi közleménye szerint az időpontot a tisztségért versengő két jelölttel, Boris Johnson volt és Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszterrel egyeztetve tűzték ki. Theresa May miniszterelnökjúnius 7-én távozott a Konzervatív Párt éléről, és ez kormányfői megbízatásának végét is jelenti, de utódja megválasztásáig ügyvezetőként a két tisztséget ellátja. A választás első szakaszában az alsóházi konzervatív frakció szavazással szűkítette két jelöltre a tízfős mezőnyt, és az utolsó forduló után Johnson és Hunt maradt versenyben. Közülük választja meg a tory párt 160 ezer tagja postai úton May utódját, aki az Egyesült Királyság új miniszterelnöke is lesz. A párttagoknak július 6-tól kézbesítik a szavazólapokat. (MTI) Grúz tüntetőket engedtek szabadon Tbiliszi. Negyvenegy, első fokon elítélt tüntetőt engedett szabadon a grúz főváros, Tbiliszi fellebbviteli bírósága. Az 1TV közszolgálati televízió szerint a most szabadon engedett embereket azért ítélte 12 napos elzárásra korábban az alsóbbrendű bíróság, mert tüntettek a törvényhozás épületénél. Tbilisziben a múlt csütörtök óta tartó tüntetéseket az váltotta ki, hogy Szergej Gavrilov, az orosz duma egyik képviselője elnökölt a parlament épületében az Ortodoxia Interparlamentáris Gyűlése szervezet közgyűlésén. (MTI) Fontos döntés előtt áll a NATO Brüsszel. A NATO-tagállamok védelmi minisztereinek e heti ülésén döntések várhatóak a következő lépésekről arra az esetre, ha Oroszország az augusztus 2- ai határidőig nem tér vissza a szárazföldi telepítésű, közepes és rövid hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló szerződéshez (INF) - közölte az északatlanti szervezet főtitkára. Jens Stoltenberg nem árulta el, pontosan milyen intézkedésekre lehet számítani, erről mindössze annyit mondott, hogy valószínűleg katonai és politikai elemei is lesznek a csomagnak, amely pusztán védelmi jellegű. (MTI) Orosz légvédelem Törökországnak Moszkva. Oroszország júliusban kezdi meg az Sz-400-as típusú légvédelmi rendszerek leszállítását Törökországnak - jelentette ki Alekszandr Mihejev, az orosz haditechnikát exportáló Roszoboronekszport vezetője. Hasonlóképpen nyilatkozott tegnap Recep Tayyip Erdogan török elnök is. Washington neheztelése ellenére Ankara négy Sz-A00-as típusú, nagy hatótávolságú légvédelmi egység vételét határozta el, 2,5 milliárd dollárért. (MTI) Szankció az ajatollahok ellen Donald Trump rendeletet írt alá az Irán legfőbb vezetőit érintő pénzügyi korlátozásokról Ateheráni bazár. Az amerikai szankciók minden iráninakfájnak. (tasr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Teherán. Donald Trump amerikai elnök újságírók jelenlétében írta alá azokat az Irán elleni újabb pénzügyi szankciókat, amelyek Irán legfőbb vallási vezetőjét és több vezetőt érintenek. Értelmetlennek nevezte és élesen bírálta tegnap Haszan Réháni iráni elnök az újabb washingtoni szankciókat. Washington szankciókkal sújtotta az iráni Forradalmi Gárda nyolc parancsnokát is. Az Irán legfőbb vallási vezetője, Ali Hamenei ajatollah és munkatársai elleni szankciók értelmében sem ő, sem vezető munkatársai nem férhetnek hozzá nemzetközi pénzügyi eszközökhöz, köztük segélyekhez sem. Az elnök a rendelet aláírásakor leszögezte, hogy „mi békés nemzet vagyunk, nem akarunk háborút Iránnal, nem akarunk háborút senkivel”. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Washington továbbra is folytatja a nyomásgyakorlást Teheránra. Az intézkedéseket „erőteljes és arányos válasznak” nevezte Irán eddigi, általa provokatívnak tartott cselekedeteire. „Addig folytatjuk a nyomásgyakorlást, amíg a rezsim fel nem hagy veszélyes tevékenységével és törekvéseivel, beleértve atomfegyverek kifejlesztését, az urándúsítás felgyorsítását, ballisztikus rakéták kifej lesztését, a terrorizmus támogatását, külföldi konfliktusok szítását és az Egyesült Államok és szövetségesei elleni ellenséges cselekedeteket” - mondta Trump. Az elnök hangsúlyosan említette, hogy Irán soha nem tehet szert atomfegyverekre. Irán soha nem fog atomfegyver megszerzésére törekedni - jelentette ki Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter. Zaríf utalt arra, hogy a világon eddig egyedül az USA vetett be atomfegyvert, és Donald Trump saját állítása szerint azért fújta le az utolsó pillanatban az Irán elleni katonai csapást, mert 150 emberéletet követelt volna. „Tényleg 150 ember miatt aggódott? Hány embert gyilkoltak meg atomfegyverrel? Hány nemzedéket pusztítottak el e fegyverekkel?” - kérdezte az iráni diplomácia vezetője. „Mindeközben vallási meggyőződésünk miatt mi sosem törekszünk arra, hogy ilyen fegyverünk legyen” - tette hozzá Zaríf. Értelmetlennek nevezte Haszan Róháni iráni elnök az újabb washingtoni szankciókat, amelyek többek közt a síita ország legfőbb politikai és vallási vezetőjét, Ali Hamenei ajatollahot veszik célba. Róháni az iráni állami televízióban élőben közvetített beszédében úgy fogalmazott, a Fehér Ház „szellemileg retardált”, és hozzátette, hogy a Hameneit célzó szankcióknak semmi értelmük, mert az ajatollahnak nincsenek vagyontárgyai külföldön. Róháni leszögezte, hogy Teherán stratégiai türelme nem jelenti azt, hogy megijedtek volna. „És hogy akar Washington tárgyalni, ha egyúttal szankciókat vet ki a külügyminiszterre is?” - tette fel a kérdést beszédében az elnök Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszterre utalva, akit szintén sújtanak az új szankciók. Európa Tanács: Moszkva visszanyeri szavazati jogát Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) határozatot fogadott el arról, hogy Oroszország visszakapja öt éve megvont szavazati jogát a testületben. Ukrajna tiltakozásul felfüggeszti munkáját az Európa Tanács szervezetében. Strasbourg/Kijev/Moszkva. A heves vitákat követően megszületett döntés megteremtette az alapját annak, hogy Oroszország a 47 tagállamot számláló páneurópai szervezet tagja maradhasson. A határozatot, amely gyakorlatilag feloldja az orosz delegáció ellen 2014-ben hozott szankciókat, 118 szavazattal fogadták el 62 ellenében és tíz képviselő tartózkodása mellett a közgyűlésben. A határozat értelmében a PACE 18 orosz tagja visszakapja szavazati jogát, még időben az Európa Tanács új főtitkárának mai megválasztása előtt. Leonyid Szluckij, az orosz alsóház külügyi bizottságának elnöke a döntés kapcsán bejelentette, hogy az orosz szövetségi törvényhozás delegációja visszatér a PACE-ben folytatott munkájához, de további büntetőintézkedéseket nem fog eltűrni. Kiemelte: az orosz fél nem fog eltűrni „többé semmiféle szankciókat, még a legjelentéktelenebbeket sem”. „Ha megpróbálnak újabb korlátozásokat keresztülvinni, mi ismét elhagyjuk Strasbourgs” - fűzte hozzá. Oroszország 2016-ban függesztette fel munkáját az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében, két évvel azután, hogy küldöttségét a Krím elcsatolása nyomán megfosztották szavazati jogától. Az orosz delegáció 2017 óta nem fizet tagdíjat sem, és Moszkva a közgyűlésekre nem küldi el a törvényhozói akkreditáláshoz szükséges iratokat. A szervezet szabályai szerint viszont kizárhatják azt az országot, amely nem tett eleget két éven át tagdíjfizetési kötelezettségének. Ennek megakadályozására a PACE most megváltoztatta ügyrendjét az ukrajnai képviselők hangos tiltakozása ellenére. A Krím félsziget 2014-es elcsatolása óta a PACE több határozatban is kifogásolta a moszkvai vezetés Ukrajnában folytatott tevékenységét, illetve a súlyos jogsértéseket Oroszországban - mondta Olekszij Goncsarenko ukrán konzervatív képviselő. Moszkva mindegyik határozatot figyelmen kívül hagyta. „És mit csinálunk mi? Meghajolunk ; Oroszország zsarolásának és megváltoztatjuk szabályainkat” - tette ; hozzá Goncsarenko. Az új szabályozás szerint a képviselők a jövőben csak a 47 tagállam külügyminisztereiből álló Miniszteri Bizottsággal egyeztetve dönthetnek szankciók bevezetéséről. Ukrajna felfüggeszti munkáját a közgyűlésben, tiltakozásképpen az ellen, hogy Oroszország visszakapta szavazati jogát a szervezetben - jelentette be az ukrán delegáció vezetője. Volodimir Aijev arról is beszámolt, hogy a kijevi törvényhozást a téma sürgős megvitatására, az új ukrán elnököt és a külügyminisztert pedig álláspontjuk egyértelmű kifejezésére kérik. Volodimir Zelenszkij új ukrán államfő csalódottságának adott hangot a történtekkel kapcsolatban, és elmondta, hogy megpróbálta az ügyben országa mellé állítani Angela Merkel német kancellárt és Emmanuel Macron francia elnököt. (MTI) Csaknem 15 ezer rendőrt és katonát küldött az Egyesült Államokkal közös határához Mexikó az Illegális bevándorlás megfékezése céljából - közölte Luis Crescendo Sandoval mexikói védelmi miniszter. Mexikó és az USA június 7-én kötött megállapodást az illegális migráció megfékezéséről, ennek részeként Mexikó a Nemzeti Gárda 6000 katonáját telepíti a guatemalai határra a középamerikai államok felől érkező migrációs hullám feltartóztatására. Csak májusban 140 ezer illegális bevándorlót tartóztattak fel az USA déli határán. (TASR/AP) Kim húga is csúcsvezető Szöul. Vezető pozícióba kerülhetett Kim Dzsong Un észak-koreai vezető húga, Kim Jo Dzsong a phenjani pártvezetésben - közölte a dél-koreai hírszerzés (NIS), hozzátéve: elképzelhető, hogy jelenleg Észak-Korea második emberének számít. A szervezet értesülései szerint Kim Jo Dzsongot a Koreai Munkapárt propagandaosztályának második emberévé nevezték ki. A múlt héten Kim Jo Dzsong elkísérte a fivérét phenjani találkozójára Hszi Csin-ping kínai elnökkel is, ahol Kim Jong Csői, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága alelnökének társaságában tűnt fel, akiről korábban médiaforrások azt állították, eltávolították a tisztségéből és kegyvesztett lett. Az északkoreai vezető személyi asszisztenseként is működő Kim Jo Dzsonggal kapcsolatban korábban szintén lábra kaptak olyan híresztelések a nemzetközi sajtóban, hogy azok között volt, akiket a phenjani vezetés felelősségre vont Hanoiban tartott februári amerikai-északkoreai tárgyalások kudarca miatt. Kim Jo Dzsong azonban 53 nap után június elején újra megjelent a nyilvánosság előtt bátyja mellettegy phenjani tomászversenyen. Korábban is előfordult, hogy a tisztogatásokról szóló jelentések nem igazolódtak be. Nagyon nehéz ellenőrizni e jelentések hitelességét, mivel az észak-koreai rezsim működését titok övezi. Kim Dzsong Un nem áll készen országa atomfegyver-mentesítésére - állította Robert Ashley altábornagy, az USA katonai hírszerzésének vezetője. A Védelmi Hírszerzési Ügynökség (DIA) vezetője elmondta: a birtokukba jutott információk alapján azon a véleményen van, hogy Kim Dzsong Un egyelőre egyáltalán nem készíti elő az atomfegyver-mentesítést. (MTI)
