Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)
2019-06-26 / 147. szám
www.ujszo.com I 2019. június 26. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 A hallottak élén A vélemény is olyan, mint a szemét, a légicsapás pedig halált okoz VERES ISTVÁN 7 ppen véget ért az esős év-Eszak, amikor Bandika és Ervin megtudta, hogy Császár Előd visszatér. Pontosabban visszatérőben van. Ismét betette a lábát a magyar éterbe, vagy valami ilyesmi. Bandika és Ervin az elmúlt hetekben gazdaságról gazdaságra jártak, idénymunka után kérdezősködve, vagy csak besegítve itt-ott valamelyik udvarházban, mert a segítség mostanság, amikor minden falusi dolgos kéz nyugaton keresi magát gennyesre, sok háznál elkél. Cserébe elfogadnak ételt, szállást, terményeket, jókívánságot. Pénzt nem szívesen, mert úgy vannak vele, az csak elveszi az ember eszét. Cseresznyeszedés közben hallották az egyik dimbes-dombos, akáclombos falucskában az ereszre akasztott tranzisztoros rádióból, hogy életünkbe Császár Előd rádiós műsorvezetőként térhet vissza. Igen, a szőke Császár, aki a 90-es években a Megtalállak még című slágerrel zárta magát szívünkbe, aztán 1998- ban egy magyar rendőr halálát okozó autóbalesettel zárta magát szívünkből ki. Külföldre költözött, nem hallatott magáról, most pedig az egyik kereskedelmi rádió adásában lesz hallható műsorvezetőként. A rádió nevét nem írjuk le, mert a rádió sem írja le, a miénket, ez így igazságos. Ugyanannak a kereskedelmi rádiónak egy fontos embere, bizonyos Jáksó László, már hozzá is szólt a visszatéréshez, hülyegyereknek nevezve Császárt. Aztán reccsent egyet a rádió, majd bemondták, hogy Donald Trump amerikai elnök azért állította le az utolsó pillanatban az Irán elleni légicsapásokat, mert tudomást szerzett róla, hogy a légicsapások emberek halálát okozhatják. Bandika a hírek hatására először csak egyre idegesebben kezdte köpködni a fa tetejéről a cseresznyemagokat, aztán nekifogott, hogy elénekelje a Tiltott szerelem című slágert, amelyet Császár Előd követett el Eördögh Alexával. „Hát szólj, hogy kell, vagy nem. Ez a titkos szerelem. Most döntsd el, mi legyen!” - ontotta a lomb a dallamot. Ervinnek először eszébe jutott a régi találós kérdés, hogyan találhatjuk meg legkönnyebben az elefántot a cseresznyefán (piros a szeme), aztán inkább elindult, hogy kiürítse a vödröket. Senkit nem akart megsérteni a véleményével, ezért inkább ki sem alakította azt. Úgy volt a véleménnyel, mint a környezettudatos emberek a szeméttel: az a legjobb szemét, amely nem keletkezik. Amikor az üres vödrökkel visszatért, kifejtette: szerinte a véleményükkel is úgy bánnak az emberek, mint a szemetükkel: igyekeznek tőle megszabadulni, csakhogy nem a kukába vagy a természetbe lökik, hanem embertársaikra. Olyan ez, mint a nyári sütemények legveszélyesebbike, a cseresznyés piskótatészta magozatlan cseresznyével. Önmagában egy gasztronómiai légicsapás, fogyasztásának kevés előnye közül az egyik, hogy megtanít lassan enni, figyelmünket ébren tartva. Bandika és Ervin ebben demokratikusan ki is egyeztek, mint ahogy abban is, hogy kereskedelmi rádiót a legjobb csak lehalkítva hallgatni. Eljött az ebédidő, a fiúk pedig örömükben idéztek egyet Csiszár Jenő milánói magyar főkonzultól, aki Császár Előd fénykorában az akkor még közszolgálati Petőfi rádió Apukám világa című műsorát vezette, és azzal a rövid mondattal próbálta ösztönözni az akkor még ritkaságnak számító email-kommunikációra hallgatóit, hogy „újatok a kukacomra.” A hallottakról vagy jót, vagy semmit. A szerző a Vasárnap munkatársa This is the end of a beautiful friendship (Andrej Danko: „Megmondtuk koalíciós partnerünknek, a Hídnak, hogy az államnyelvtörvény módosítása nem mehet át.") (Lubomfr Kotrha karikatúrája) Több adót fizetne a gazdag? Soros! Több adót akar fizetni néhány amerikai milliárdos; Soros György üzletember, Chris Hughes, a Facebook társalapítója, a Hyatt és a Disney birodalom örökösei is aláírták azt a nyílt levelet, amelyben több, mesés vagyonú amerikai követeli a leggazdagabbak különadójának bevezetését. „Üzenetünk minden elnökjelöltnek szól, legyen republikánus vagy demokrata: támogassák elképzelésünket egy mérsékelt vagyonadó bevezetéséről, amelyet a leggazdagabb amerikaiak, mi, fizetnénk” - áll a közös levélben, amelyet 11 család 18 tagja írt alá. „Amerikának erkölcsi, etikai és gazdasági kötelessége jobban megadóztatni vagyonúnkat” - idézte a levelet a Washington Times. „A vagyonadó segíthetne választ adni a klímaválságra, fejleszteni a gazdaságot és az egészségügyet és megerősíteni demokratikus szabadságjogainkat” - folytatták a milliárdosok. „A vagyonadó kivetése köztársaságunk érdeke” - szögezik le. „Minden új adónemből fakadó dollárnak a tehetősebbektől, nem pedig az amerikai középosztálytól kellene származnia” - írták. „Ennek a levélnek az aláírói rendkívüli vagyonok birtokosai, de mindannyian olyan Amerikában akarnak élni, amely megoldja közös jövőnk legnagyobb kihívásait” - tették hozzá. Az USA leggazdagabb egy százalékának felső egytizede idén vagyonának 3,2 százalékát fizeti be adó formájában, míg a maradék 99 százalék esetében 7,2 százalék ez az arány. A levél külön kitér Warren Buffetre, az ország harmadik leggazdagabb emberére, aki arányaiban kevesebb adót fizet, mint a saját titkárnője. Felmérések szerint az amerikaiak többsége támogatja a vagyonadó gondolatát, amellyel több olyan demokrata politikus, köztük Bemie Sanders, Pete Buttigieg, Beto O'Rourke is egyetért, aki bejelentette indulását a 2020-as elnökválasztáson. (MTI) Kell-e nekünk a Facebook pénze? DUDÁSTAMÁS Már egy ideje tudni lehetett, hogy a szociális hálózatok gigásza pénzügyi babérokra is tör. A Facebook tervei a múlt héten kaptak reálisabb körvonalakat, amikor a vállalat bejelentette a libra nevű kriptovalutája bevezetését és a hozzá tartozó Calibra pénztárcát. Az biztos, hogy Mark Zuckerberg nem szenved önbizalomhiányban, a Facebook ugyanis nemes egyszerűséggel a globális fizetési rendszert szeretné alapjaiban megváltoztatni. Ha kriptovalutáról hall az ember, elsőként a bitcoin ugrik be, amely vad árfolyam-ingadozásairól ismert. A Facebook tervezett kripto valutája másmilyen lesz, ugyanis nem lehet majd bányászni, mint a bitcoint, és a stabilitását valódi pénzügyi tartalékokkal fogja biztosítani. Kicsit leegyszerűsítve: ha dollárért, euróért vagy más valutáért librát vásárolunk, akkor az az összeg bekerül a kriptovaluta központi tartalékába, és annak stabilitását szolgálja. És hogy miképpen jutunk a librához? Itt jönnek képbe a Facebook világszerte közkedvelt kommunikációs platformjai, melyeket milliárdok használnak az egész világon. A WhatsApp és a Messenger egyaránt kap egy Calibra pénztárcát, amely a libra fogadására és küldésére szolgál. Librát a felhasználók elektronikusan vásárolhatnak, és a Facebook tervei szerint ajövőben erre akár a sarki fűszeresnél is lehetőség lesz. A libra helyi valutára történő visszaváltása ugyanígy történik majd. Nem véletlenül emlegeti a Facebook a sarki fűszerest, ugyanis most úgy tűnik, hogy a szolgáltatás fő célpontjai a szegényebb, fejlődő országok lakosai, akik csak korlátozottan fémek hozzá a banki szolgáltatásokhoz. A végcél az, hogy egy olyan globális fizetési platform jöjjön létre, melyen ugyanolyan könnyű lesz pénz küldeni valakinek, mint szöveges üzenetet vagy szmájlit. Ez valóban érdekes lehet a fejlődő országok lakosai számára, főleg az anyaországukat elhagyó migránsoknak, akik hátrahagyott családjukat szeretnék anyagilag támogatni. A jelenleg rendelkezésükre álló pénzküldési lehetőségek aránylag költségesek, és költségei akár a küldött összeg 7 százalékát is elérhetik. Ha a libra ezt jelentősen tudná csökkenteni, a jelenlegi szolgáltatások komoly versenytársává válna. A nagyratörő tervek gyenge pontja a Facebook hímeve, amely eléggé megtépázódott az utóbbi években. Ma a Facebookot a legnagyobb kritika a felelőtlen felhasználói adatkezelés miatt éri, ezért sokaknak megfordul a fejében az a kérdés, hogy miért bíznám pénzügyi adataimat egy olyan vállalatra, amely a személyes adataimat sem tudja felelősségteljesen kezelni. Ezt a problémát a Facebook is érezte, ezért a libra kriptovalutát egy független nonprofit szervezet fogja igazgatni, melyben a projektben résztvevő összes partner szerepet kap. Az első hullámban a Facebook több mint húsz komoly partnert mutatott be a gazdasági élet több területétől, és a jövő év végéig a partnerek számát százra szeretné növelni. A Calibra pénztárca számára a Facebook külön leányvállalatot létesített, amely a pénzügyi adatokat saját szervereken fogja tárolni, teljesen elkülönítve. Persze a Faceboook legfőbb ellenzőit ez sem fogja meggyőzni, de nem is igazán ők jelentik a libra fő célcsoportját. Jelenleg még több részlet hiányzik a Facebook terveiből, és csak a kriptovaluta és a fizetési rendszer reális beindulásakor leszünk okosabbak. A tervek azonban már most kivívták a kormányok figyelmét, és persze nem igazán örülnek a Facebook által kontrollált globális fizetőeszköz megjelenésének. Ezért várhatóan megpróbálják majd szabályozni a librát, ami ronthatja sikerének esélyeit. Mindenesetre, ma még korai megmondani, hogy a libra alapjaiban változtatja-e meg a pénzügyi világot, vagy csak egy elfeledett epizód lesz a pénzügyi innovációk sorában. FIGYELŐ portot. A tálibok szerint az ilyen hirdetések az ő kárukra korlátozzák a közvéleményt, és az ellenség, vagyis az afgán kormány hírszerzésre használja a médiát. A sajtójogok érvényesítésén őrködő Nai szervezet összesítése szerint az év eleje óta több olyan incidens ért sajtómunkásokat, amely összefüggésbe hozható a tálibokkal: egy újságírót megöltek, egyet megsebesítettek, hatszor érte őket fenyegetés, és egy támadás történt. Az Afganisztánt 1996-tól a 2001 - es nemzetközi beavatkozásig irányító, azóta ellenzékbe szorult tálib szélsőségesek kitartóan küzdenek a nemzetközi erők és a kabuli kormányzat ellen, és az ország jelentős részén komoly befolyással bírnak. A tálibok az ország területén lévő amerikai erők távozását és olyan kabuli vezetést akarnak, amely az iszlám általuk vallott radikális felfogását követi. A kormány az USA támogatásával igyekszik tárgyalni a tálibokkal. (MTI) Hirdetések miatt fognak lőni a tálibok Afganisztánban „Állítsuk meg a tálibokat” médiakampányt folytat a kormány, a lázadók ezt felettébb rossz néven vették. A tálibok figyelmeztették az afgán sajtót, hogy célponttá válik, ha közli az ellenük hangoló hirdetéseket. Zabihullah Mudzsahid, a tálibok szóvivője a Twitteren tette közzé a lázadócsoport közleményét, amely szerint egy hetük van a sajtóorgánumoknak (köztük tévé- és rádiócsatornáknak), hogy levegyék az ellenük szóló hirdetéseket, utána már nem médiaként, hanem katonai célpontként fognak rájuk tekinteni. Az afgán kormány a tálibok ellen szóló, országosan megjelenő fizetett hirdetéseiben arra szólítja fel a polgárokat, hogyjelentsék, ha gyanús tevékenységet észlelnek, illetve ne támogassák a lázadócso-
