Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)
2019-06-24 / 145. szám
Koleszterin, a csendes gyilkos Az már régen bebizonyosodott, hogy a magas koleszterinszint nem csak az idősekre jellemző. Az igazsághoz tartozik, hogy ez az anyag nem eleve üldözendő, sőt bizonyos mennyiségig kifejezetten szükséges, hiszen a sejtek egyik alkotóeleme, részt vesz a hormontermelésben és a D-vitamin szintézisében is. Nyári tippek A vénás elégtelensége •en szenvedőknek Az estére elnehezedő, megdagadó lábra oda kell figyelni. Önnek is viszketéssel, bizsergő érzéssel és éjszakai lábgörccsel járó úgynevezett nehézláb-érzése van? Ha ezek a tünetek rendszeresen jelentkeznek, könnyen lehet, hogy vénás keringési elégtelenség áll a háttérben. Az ülőmunkát végzőknek gondot A vér magas koleszterinszintje az, ami káros, mert szív- és érrendszeri betegséget okoz. Sokan ódzkodnak a gyógyszerektől, s keresik annak lehetőségét, hogy másképpen csökkentsék a koleszterinszintet. Az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a nem kiegyensúlyozott táplálkozás, a mozgásszegény életmód és a túlsúly hozzájárul a koleszterinszint emelkedéséhez. Ha szintje több mint 5,0 mmol/1, már magas koleszterinszintről beszélünk. Ha a vérzsírokat ultracentrifogálással szétválasztják, két anyag keletkezik: alacsony sűrűségű, úgynevezett rossz (LDL) és magas sűrűségű, úgynevezett jó (HDL) koleszterin. Az LDL szintje és a szív-érrendszeri betegségek kialakulása között különösen szoros összefüggés van. Ha a vérben túl sok LDL- koleszterin halmozódik fel, és a szervezet nem képes lebontani, akkor az az artériák falán rakódik le, úgynevezett plakkok képződnek, amelyek csökkentik az erek rugalmasságát, szűkítik az átmérőjüket. Az erek egyre kevesebb vérmennyiséget tudnak átengedni, a sejtek kevesebb oxigént kapnak, és a szervek működése alapvetően károsodhat. Végzetes esetben az ér el is záródhat, ami szövetelhaláshoz vezet. Hogy ezt elkerüljük, az életmódváltoztatás az első lépés, ám ez sajnos nem mindig jár sikerrel, mert nem mindig sikerül annyi vitaminhoz, ásványi anyagokhoz és más fontos anyaghoz juttatni a szervezetet, amennyire szüksége van. Ez azzal magyarázható, hogy ételeink túlnyomórészt nem megfelelő minőségűek, nagy részük hőkezelt, s vitamin- vagy ásványianyag-tartalmuk nagy részét elvesztik. Ilyenkor ajánlott táplálékkiegészítőt igénybe venni. Az 5 mmol/1 feletti koleszterinértéket komolyan kell venni, lassan, észrevédenül, de biztosan károsítja az ereket, érelmeszesedést vált ki, s megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának veszélyét. Első lépésként az étkezésre kell jobban odafigyelni, többet kell mozogni, pihenni, abba kell hagyni a dohányzást, korlátozni kell az alkoholfogyasztást. Mindezekkel a lépésekkel csökkenteni lehet a koleszterinszintet, de legfeljebb csak 10 százalékkal, ami azt jelenti, hogy csak ezzel nehezen érhető el az optimális érték A következő lépés a gyógyszeres kezelés, de előtte ki lehet még próbálni az úgynevezett egészséges funkciós élelmisze-Az 5 mmol/lfeletti koleszterinértéket komolyan kell venni, lassan, észrevédenül, de biztosan károsítja az ereket... reket, más szóval nutraceutikumokat. Ezek olyan gyógyszerminőségű táplálékkiegé-szítők, amelyek bizonyos élelmiszerek bioaktiv elemeit tartalmazzák, mégpedig nagyobb mennyiségben, mint amennyi a szokásos élelmiszerben van. (ki) A vénás keringés elégtelenségnek súlyos következményei lehetnek, például a boka körüli bőr barnás elszíneződése és megkeményedése, idővel pedig lábszárfekélyt is okozhat. Korai kezeléssel és odafigyelő életmóddal azonban tehetünk a vénáink egészséges keringéséért. Melegben a nehézláb-érzés tünetei csak rosszabbodnak, hiszen az erek kitágulnak, és lassul a vérkeringés. Érdemes odafigyelnünk, hogy közvedenül ne tegyük ki a lábunkat melegnek: kerüljük a napozást és a fürdőzést a meleg vízben. Melegben fokozódik testünk párolgása, ami nagyobb folyadékveszteséggel jár. A sűrűsödő vér lassabban halad az erekben, ami előidézheti vénáinkban a vér pangását is. Ezért nyáron fokozottabban oda kell figyelnünk a megfelelő folyadékfogyasztásra. kell fordítani a gyakori felállásra, a lábzsámoly (esedeg kompressziós harisnya) használatára, akik viszont egész nap talpalnak, azoknak rendszeres lábpihenőket kell tartaniuk. Mindenkinek ajánlott a nem túl lapos és a nem túl magas (4 cmnél nem magasabb), jó felépítésű, jól szellőző lábbeli viselése. Az sem mindegy, mekkora súly nehezedik a lábunkra! A túlsúly tovább rontja a keringési elégtelenségek következményeit. Visszértoma, úszás, séta, kocogás és jóga: fontos a keringéstámogató mozgásformák napi rutinba való beépítése is. A rostok, a zöldségek és a gyümölcsök is jótékonyan hatnak nemcsak a keringésünkre, hanem lábunk egészségére is. (gyógyhír magazin) TERMÉSZETES UTÓN Hat hatásos anyag egy tablettában Az ArmoLJPID PLUS több gyógyhatású élelmiszer kivonatát tartalmazza. A zsírokat a fermentált vörös rizs, a polikozanol és a berberin tartja ellenőrzés alatt, a homociszteint pedig a folsav. A termék fontos alkotóeleme az asztaxantin antioxidáns, amely 500-szor hatásosabb, mint az E-vitamin, továbbá a koenzim Q10, amelynek hiánya izomfájdalmat okoz. Ha a beteg észszerűen táplálkozik és szedi az ArmoLJPID plust, 4 hónap alatt kétszeres eredményt ér el a koleszterinszint csökkentésében, mégpedig természetes úton. Naponta egy tabletta ajánlott. . ——j DP190418 » Néhány hasznos gyógynövény • A vadgesztenye hatóanyagai erősítik az érfalat, csökkentik az áteresztő képességét, így csökkentik az ödémaképződést. Jelentős gyulladáscsökkentő hatása is van, így nemcsak a megelőzésben, hanem a kezelésben is jó hasznát vehetjük mind külsőleg (krémek formájában), mind belsőleg (kapszulába zárva). • A körömvirág nemcsak értékes bőrápoló hatású és vérellátás-javító, hanem szintén csökkenti a gyulladást. • A varázsmogyoró antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatású. Kivonata fokozza a vénák tónusát és érösszehúzó hatással is rendelkezik. • A vörös szőlő ásványianyag- és flavonoidtartalma főként, ha antioxidáns vitaminokkal (A, C, E) együtt fejthetik ki hatásukat, jelentős érfalvédő hatást érnek el. MINDENKÉPPEN FORDULJUNK BŐRGYÓGYÁSZHOZ, HA A VISZKETÉS EGY-KÉT HÓNAPON BELÜL NEM CSÖKKEN, VAGY ÉPPEN ROMLIK AZ ÁLLAPOTUNK Miért viszket a fejbőr? A viszkető fejbőr nemcsak kellemetlen - sőt időnként kifejezetten fájdalmas de kínos is lehet. Milyen betegségek okozhatják a viszketést, és mit tehetünk ellene? A viszketés önmagában nem betegség, hanem egy igen fontos figyelmeztető tünet, mely általában valamilyen bőrirritációval kapcsolatos. Az emberek többsége találkozik vele élete során. Okozhatja fertőzés, allergiás reakció, sőt súlyosabb krónikus betegség is. A fejbőr vakargatása lelki problémákra is visszavezethető, előfordulhat, hogy ugyanolyan kényszeres pótcselekvéssé válik, mint például a körömrágás. A leggyakoribb kiváltó okok között találhatjuk a jól ismert kotpásodást. A korpásodást okozhatja a túlságosan száraz fejbőr, a rosszul megválasztott hajápoló szerek, a túl gyakori hajmosás, de a fejbőrön elszaporodó gombák is. Szintén viszkető, korpás fejbőrként jelenhet meg az úgynevezett szeborreás dermatitisz, melyet részben a gombás fertőzés, részben pedig egyéb tényezők (pl. környezeti hatások, stressz, vitaminhiány, tartós betegség stb.) váltanak ki. A legtöbb esetben a korpásodás ellen igen hatékonyak lehemek azok a samponok, amelyek teafaolajat tartalmaznak. A nem megfelelő kozmetikumok nemcsak korpásodást, de bőrirritációt is okozhatnak. Az arra érzékenyek szervezete viszketéssel reagálhat bizonyos összetevőkre, illatanyagokra vagy éppen a hajfestékekben található kemikáliákra. Előfordulhat, hogy fejtem okozza a viszketést. Ez a parazita igen gyakori lehet az óvodás, iskolás gyermekeknél, akikről a család többi tagjára is átkerülhetnek az élősködők. Bár sokan úgy gondolják, nem a tetvek „mászkálása” okozza a viszketést, hanem a csípésükre adott allergiás reakció. Fontos megjegyezni, hogy a viszketés általában a tetűfertőzés előrehaladottabb stádiumában jelentkezik. A visszatérő fertőzésnél a viszketés hamarabb jelentkezhet, mert a szervezet gyorsabban reagál az allergénekre. Autoimmun betegségek, elsősorban a pikkelysömör is okozhatja a fejbőr viszketését. A viszketés és a korpásodásra hasordító tünetek mellett vöröses, fájdalmasan hámló foltokat is felfedezhetünk a fejbőrön, de a tarkón, a homlokon, sőt szinte a test bármely részén, még a körmökön is. A pszoriázis jelenlegi tudásunk szerint nem gyógyítható, de jól kezelhető, például krémek, gyógyszerek vagy fényterápia segítségével. A legtöbb esetben a fejbőr viszketését viszonylag egyszerű megszüntetni: elég lehet egy másik sampon, hajbalzsam. Esetenként azonban szükséges a bőrgyógyász segítsége is, nemcsak a pontos diagnózis felállításában, hanem a megfelelő terápia meghatározásában is. Mindenképpen forduljunk bőrgyógyászhoz, ha a viszketés (esedeg korpásodás) egy-két hónapon belül nem csökken, vagy éppen romlik az állapotunk; ha a viszketés mellett mást is tapasztalunk, például fájdalmat, váladékozást vagy hajhullást Akkor is haladéktalanul keressük fel az orvosunkat, ha a viszketés annyira erős, hogy nem tudunk tőle aludni, pihenni, vagy zavarja a munkánkat, esetleg az iskolai teljesítményt. (egészségkalauz)
