Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)

2019-06-21 / 143. szám

6 KÜLFÖLD 2019. június 21.1 www.ujszo.corr Irán lelőtt egy amerikai drőnt Az amerikai hadsereg megerősítette, egy felderítő drónját elvesztette a Hormuzi-szorosnál Magasfeszültség. Egy F/A-18E Super Hornet amerikai vadászgép landolása az ÜSS Abraham Lincoln repülőgép-hordozón az Arab-tengertérségében. (TASR/AP) RÖVIDEN Bűnbakot csináltak Oroszországból? Kuala Lumpur. Bűnbakot csi­náltak Oroszországból a maláj utasszállító öt évvel ezelőtti lelö­­vése miatt - közölte Mahathir Mohamed malajziai miniszterel­nök, és kétségbe vonta az eset körülményeit vizsgáló holland vezetésű nemzetközi nyomozó­­csoport hitelességét. Mahathir nemtetszését fejezte ki amiatt, az esetből már a legelejétől fogva politikai ügy lett. A Malaysian Airlines repülőgépét 2014 nyarán lőtték le a háború sújtotta Kelet- Ukrajna felett, a fedélzeten lévő mind a 298 ember meghalt, köz­tük 196 holland polgár. A nem­zetközi nyomozócsoport szerdán közölte, 3 orosz és egy ukrán polgár ellen adtak ki emiatt nem­zetközi elfogatóparancsot. (MTI) Jogsértő a lengyel bírói szabályozás BrUsszel/Luxembourg. Nem állnak összhangban a közösségi joggal a lengyel bírák nyugdíja­zására vonatkozó, 2017-ben el­fogadott szabályok, ugyanis sértik a nemi diszkrimináció ti­lalmát, illetve a bírák független­ségének és elmozdíthatatlansá­­gának elvét is - foglalt állást az Európai Bíróság főtanácsnoka. A vitatott jogszabály a nők ese­tében 60, a férfiak esetében pe­dig 65 évre szállította le a koráb­ban egységesen 67 éves nyug­díjkorhatárt a rendes bíróságok bírái, az ügyészek és a legfelsőbb bíróság tagj ai körében. (MTI) Dől a pónz Trump újraválasztására Washington. Donald Trump amerikai elnök újraválasztási kampányának számlájára a kedd este Floridában tartott választási nagygyűlést követő 24 óra alatt 24,8 millió dollár érkezett. „Az elnök iránti elragadtatás az or­szágban páratlan, olyasvalami, amit még soha nem láttunk” - írta Ronna McDaniel, a Repub­likánus Párt elnöke. Joe Biden volt alelnök, a demokraták egyik elnökjelölt-aspiránsa a kampá­nya megindítása utáni első napon 6,3 millió dollár felajánlást könyvelhetett el, és már ezzel az új ságok címoldalára került. (MTI) Elmenekült a moldovai oligarcha Chisinau. Vladimir Plahotniuc oligarcha, a korábban kor­mányzó Moldovai Demokrata Párt (MDP) vezetője a chisinaui hatalomváltást követően Ukraj­nán keresztül Londonba szökött —jelentette be Andrei Nastase moldovai belügyminiszter. A nyomozás szerint Plahotniuc június 14-én hagyta el Moldovát a szakadár Dnyeszter menti Köztársaság területén keresztül, kihasználva azt, hogy az ottani határt csak részlegesen ellenőr­zik a moldovai határőrök. Nas­tase kezdeményezte Plahotniuc képviselői mentelmi jogának felfüggesztését, mivel az oli­garchát hatalombitorlással is vádolják. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Teherán/Washington. Washing­tonnak szánt világos üzenet­nek nevezte tegnap az iráni Forradalmi Gárda parancs­noka az iráni légtérbe behatoló amerikai drón lelövését. Hiva­talos amerikai forrás is mege­rősítette; hogy iráni föld-leve­gő rakéta lelőtt egy amerikai drónt a Hormuzi-szoros fölötti nemzetközi légtérben. Hosszéin Szalámi tábornok, az iráni fegyveres erők elitcsapatának számító gárda iráni állami televízió­ban közvetített gyűlésén leszögezte, hogy az ország határai sérthetetle­nek. Hangsúlyozta, hogy Teherán nem akar háborút, de kész megvé­deni magát. „Ma pedig ezt világosan megüzentük Washingtonnak” - tette hozzá a tábornok. Szalámi az iráni Kurdisztánban rendezett gyűlésen felszólította Irán ellenségeit, hogy tartsák tiszteletben a síita állam te­rületi egységét, nemzetbiztonságát és alapvető érdekeit, „ha nem akarnak bajt”. Abbász Múszavi iráni külügyi Még hárman London. Sajid Javid belügymi­niszter esett ki a kormányzó brit Konzervatív Párt vezetőválasztási versenyéből a tegnap tartott 4. ffak­­ciószavazási fordulóban, amelyben ismét a legesélyesebbnek tartott je­lölt, Boris Johnson volt külügymi­niszter kapta a legtöbb voksot. A tá­vozó Theresa May miniszterelnök pártvezetői tisztségéért folyó ver­sengésben eredetileg tíz jelölt in­dult. A múlt csütörtöki első frakció­­szavazási fordulóban hárman estek ki, múlt pénteken egy jelölt vissza­lépett. A keddi és a szerdai fordu­lókban egy-egy újabb jelölt esett ki (szerdán Rory Stewart nemzetközi fejlesztési miniszter, előtte pedig Dominic Raab és Rory Stewart sze­mélyében a vezetőválasztási ver­seny mezőnyének legradikálisabban keményvonalas brexitpárti, illetve a legelkötelezettebben EU-párti tagja Oroszország nem fogja feladni alapvető érdekeit a nyugati szankciók hatására - mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnapi éves televíziós fó­rumán, a lakosságtól érkezett kérdésekre válaszolva. Moszkva/Briisszel. Putyin elnök szerint - a Krím elcsatolása és az uk­rajnai beavatkozás miatt bevezetett - gazdasági büntetőintézkedések mintegy 50 milliárd dollárnyi kárt okoztak Oroszországnak 2014 óta. Úgy vélekedett ugyanakkor, hogy az Európai Unió tagállamai ennél is na­gyobb veszteségeket szenvedtek el a korlátozások miatt. Az orosz elnök szerint a nyugati szankciók célja Oroszország növekedésének lelassí­tása, csakúgy, mint Kína esetében az amerikai büntetőtarifák. Putyin be­jelentéséhez kapcsolódik, hogy teg­nap az Európai Ünió egy évvel, 2020. június 23-ig meghosszabbította a szóvivő provokációnak nevezte az amerikai drón behatolását iráni lég­térbe, és arra figyelmeztetett, hogy az ehhez hasonló törvénytelen lépések­nek következményei lesznek. Az ÍRNA állami hírügynökség tegnap jelentette, hogy az iráni For­radalmi Gárda lelőtt egy RQ-4 Glo­bal Hawk típusú amerikai drónt a dél­iráni Hormuzgán tartomány fölött. Ugyancsak tegnap magát megne­vezni nem kívánó washingtoni for­rás megerősítette, hogy egy iráni ra­kéta lelőtt egy amerikai drónt, de te­­heráni közlésekkel ellentétben az incidens nem Irán légterében, ha­nem nemzetközi légtérben, a Hormuzi-szoros fölött történt. A névtelenül nyilatkozó illetékes sze­rint a lelőtt légi jármű egy MQ^fC Triton típusú drón volt, amely azon­ban nagyon hasonlít az RQ-4 Glo­bal Hawkra. Bill Urban, az Egyesült Államok Bahreinben állomásozó központi parancsnokságának szóvi­vője szerda éjszaka kijelentette, hogy aznap egyetlen amerikai légi jármű sem lépett be az iráni légtérbe. Washington ismét Teheránt tette felelőssé a múlt héten az Ománi­­öbölben két tartályhajó ellen elkö-May helyére távozott), így a tegnapi 4. szavazási fordulóra négyen maradtak ver­senyben. Boris Johnson negyedszer is az élen végzett, ezúttal 157-en szavaz­tak rá a 313 fős frakcióból. Michael Gove környezetvédelmi miniszter 61, Jeremy Hunt külügyminiszter 59 voksot gyűjtött, a kieső Sajid Javid 34 szavazatot kapott. A favorit Johnson közölte, az ő célja sem a rendezetlen, megállapodás nélküli kilépés. Az utolsó két jelölt közül a Konzervatív Párt 160 ezer regisztrált tagja választhatja meg postai szava­zással a párt következő vezetőjét, aki az Egyesült Királyság új miniszter­­elnöke lesz. A megválasztott utód a jelenlegi ütemterv alapján a július 22-én kezdődő héten veszi át a párt­vezetői tisztséget, és ezután tájékoz­tathatja kormányalakítási szándéká­ról II. Erzsébet királynőt. (MTI) Krím és Szevasztopol jogellenes an­­nektálása nyomán Oroszország ellen hozott, uniós állampolgárokra és uniós székhelyű vállalkozásokra vo­natkozó korlátozó intézkedések ha­vetett szabotázsakcióért, amelyek­ben az égő hajók legénységét az iráni hatóságok Dzsászkba evakuálták. Az incidens körülményei egyelőre tisz­tázatlanok, Irán tagadja az amerikai vádakat. Ali Samkáni, az iráni leg­felsőbb nemzetbiztonsági tanács ve­zetője azt mondta, Irán leleplezte és Phenjan. Kína konstruktív sze­repet kíván betölteni a Koreai­félsziget atommentesítésében - fogalmazott Hszi Csin-ping kínai elnök, amikor tegnap Phenjanban találkozott Kim Dzsong Un észak­koreai vezetővel. Hszi a találko­zón hangsúlyozta: reméli, hogy Phenjan és Washington folytatja az egyeztetéseket, és további előre­lépéseket tesznek az ügyben. Kína és Eszak-Korea baráti viszonyát nem fogja megingatni a nemzet­közi helyzet - emelte ki a kínai el­nök, aki kétnapos látogatásra ér­kezett az észak-koreai fővárosba. A találkozó témái között szere­pelnek az észak-koreai atomprog­ramról szóló megakadt tárgyalá­sok és gazdasági ügyek is. Kína Eszak-Korea legfontosabb keres­kedelmi partnere, az ország Kíná­ba irányuló exportja azonban ta­tályát. A tájékoztatás szerint a szank­ciók területi hatálya a Krím és Sze­vasztopol területére korlátozódik. A szankciók értelmében tilos a Krím félszigetről vagy Szevasztopolból felszámolta az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) inter­netes kémhálózatát. Samkáni beje­lentése nem sokkal azután történt, hogy John Bolton amerikai nemzet­­biztonsági tanácsadó elismerte, Wa­shington kibermüveleteket hajt vég­re más országok ellen. valy a szankciók hatására 87%-kal esett vissza 2017-hez viszonyítva - Washington mégis azzal vádolja Pekinget, hogy titokban megszegi a szankciókat. Ez az első kínai lá­togatás 2005 óta, a két vezető Kí­nában viszont már négyszer is ta­lálkozott. A találkozó időzítése azért is fontos, mert jövő héten G20-csúcs lesz Japánban, ahol Hszi elnök Donald Trumppal is tárgyal majd. A februári Trump-Kim találkozó Hanoiban pedig érdemi eredmény nélkül zá­rult. Kína és Eszak-Korea szövet­séges országok, az idén ünnepük diplomáciai kapcsolatfelvételük 70. évfordulóját, kapcsolatuk azonban Kim 2011-es hatalomra kerülése után feszültté vált, Peking ugyanis nem nézte jó szemmel a szomszédjában zajló atomfegyver­kísérleteket. (MTI, 444.hu) származó termékek uniós behozata­la. Tilos a Krímbe és Szevasztopolba irányuló beruházás is. Katasztrofális következményei lennének egy Irán elleni amerikai katonai támadásnak - vélekedett az orosz elnök a több orosz tévécsator­na által élőben közvetített műsorban. Putyin szerint egy amerikai támadás „minimum a régió számára kataszt­rófával járna”. Mint mondta, az ese­mények ilyen fordulata az erőszak megjósolhatatlan eszkalációját in­dítaná el. Az orosz elnök úgy véle­kedett, hogy Teherán mindeddig tartotta magát a nukleáris programja korlátozásáról megkötött nukleáris egyezményhez. Putyin a műsorban azt is hangsú­lyozta, kész találkozni amerikai hi­vatali partnerével, Donald Trump­pal. Korábban Trump közölte, hogy találkozna Putyinnal a G20-csoport június végén megtartandó oszakai csúcstalálkozója alkalmából. (MTI) Kimnél a kínai államfő Putyin: Katasztrófa lenne egy Irán elleni támadás A nép kérdez, az orosz elnök válaszol. Putyin mindenre tud megoldást. (TASR/AP)

Next

/
Oldalképek
Tartalom