Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)

2019-06-21 / 143. szám

www.ujszo.com | 2019.június21. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 A terasz és az esőerdő Az Elrettentő Anyák Társasága a homokozó mellett LAMPL ZSUZSANNA nyár jó, élvezni kell, és én eldöntöttem magam­ban, hogy élvezni fo­gom. Persze vannak helyzetek, amikor ez nem sikerül. Elmentünk a somoijai szuper­strandra. Kisgyerekestől lebumli­­zunk Pozsonyból. A bejárat nincs nyitva. A főbejáraton kell bemenni, igazítanak útba az ott dolgozó mun­kások. Fogjuk a sok cuccot, megta­láljuk a főbejáratot. Odabenn egy mosolytalan, magyarul nem tudó nőtől veszünk három órára szóló je­gyet a kinti medencékbe - divatosan aquaworld -, potom tizenöt euró per felnőtt. Bemegyünk, de nem találjuk a medencékhez vezető utat. Meg­kérjük az egyik jegyárust, mutassa meg. O sem tudja, mert bevezet a zuhanyozóba, ahol épp két férfi tu­sol, logikus, hogy meztelenül. Rög­tön visszafordulunk. Szólunk a másik nőnek, a mosoly­­talannak, az egy ajtóhoz vezet, amire ki van írva, hogy „csak a személy­zetnek” (divatosan: only staff). De ha ez a személyzetnek szól, akkor a vendég mégis honnan tudja, hogy ez a kijárat?! Végre kinn. A medencék mellett fúrnak (jó pihenést!), a kinti gyermekmedence pedig nem üze­mel. Csak a benti. Odabent esőerdei párás, fülledt levegő, és egyébként is kintre kértük a jegyeket. Kösz. Fog­juk magunkat, visszakérjük ajegyek árát. A mosolytalan nő azt sem mondja bú, mikor távozunk, pedig mi köszönünk neki. Hát, ide sem megyek többet. De van ennél rosszabb is. Mindezt a lakótelepi kertvendéglő árnyas te­raszán írom, ahova hetente többször járok fagyizni. Mellette homokozó van, s mint más napokon, most is itt tanyázik az EAT, vagyis az Elretten­tő Anyák Társasága. Magamban így hívom őket. Négy-öt anyáról van szó. A pincémőtől tudom, hogy minden nap itt vannak a gyerekeikkel, ebédre mindig pizzát rendelnek. Szegény gyerekek, már látni sem bírják a piz­zát, de az anyák rájuk rival Inak, hogy más nincs, és akkor fanyalogva meg­eszik. Hát igenjén sem szeretném mindennap ugyanazt enni, de amitől számomra elrettentőek, az a modo­ruk. Hallgassák csak! „Te kis f..., már megint inni akarsz? Előbb megittad, amit hoztunk, hát ciszternát hordjak magammal?! Húzz el innen!” És az a gyűlölettel teli hang, amivel mondja! A három év körüli gyermek vissza­ballag a homokba, az anyák vihog­nak. Kis ideig csönd. Megszólal egy másik anya. „Az enyém is folyton csak nyaggat. Mondtam neki tegnap, olyan vagy, mint a tetű, élősködsz rajtam, hagyjál békén, mert nyakon váglak! ” Hát élvezd ezután a nyarat. Az életet. A pincémő, aki maga sem egy kerti liliom, hiszen mindenféle ven­déggel van dolga, égnek fordítja a tekintetét és ájulást színlel. Én meg azokra az ismerősökre gondolok, akiknek az egyéves kisfia most ép­pen altatásban van, mert tegnap ope­rálták a picike szívét. Hét óráig tartó műtét volt. Úgy tűnik, sikerült. Hála Istennek, az orvosoknak és a szüleidnek, sok szép nyár vár rád, kisfiú. AZ EGYSZERŰ EMBEREK TÁVOZTÁK MARADTAM SZEMÉLYISÉGNEK, Igor Matoviő, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) elnöke (Lubomir Kotrha karikatúrája) Nagy durranás? ÓDOR LAJOS Nem igazán szeretjük azt a pillanatot, amikor valaki véget vet egy éppen a csúcspontján lévő bulinak. Másnap reggel viszont újragondolva az egészet talán még egy kicsit hálásak is va­gyunk, hogy nem hagyta a helyzetet kritikussá fajulni. Meg­spórolt nekünk egy csúnya fejfájást. Valami hasonló a jegybank szerepe a hitel-bonanza időbeni megféke­zésében. Miről is van szó? Tekintsünk vissza a pénzügyi válság kezdetére. Csak mellesleg jegyzem meg, hogy a krízis egyik fő oka az amerikai ház­tartások túlzott eladósodása volt. Szlovákiában a háztartások 2008 őszén nagyjából 12 milliárd euróval tartoztak a pénzintézeteknek. Ebből 8 milli­árd volt a jelzáloghitel. Válság ide vagy oda, a kölcsönfelvétel nálunk az­óta is kozmikus sebességgel haladt. A legutóbbi adatok szerint most a háztartások tartozása több mint 37 milliárd euró, amiből az ingatlanokra felvett hitel 29 milliárd. Több mint háromszor annyi, mint tíz éve! Két fontos kérdés merül fel ezzel kapcsolatban. Mi az oka a hitel-léggömb ilyen mértékű felfúvódásának? És mit lehet tenni az érdekeben, hogy a lufi ne durranjon szét, hanem inkább fokozatosan eresszen le? Véleményem szerint a háztartási hitelek magas növekedésének három fő oka van. Az első a kínálati oldalon keresendő. A szlovák bankrendszert közvetlenül nem érintette a pénzügyi válság, így elég tőkével rendelkezett a hitelbővítéshez. A másik két ok a keresleti oldalon található. Az utóbbi néhány évben jól teljesített a gazdaság, a munkapiaci mutatók felfelé ível­tek. A foglalkoztatottság és a bérezés is átlagon felüli ütemben nőtt. Mind­ez megmutatkozott a háztartások jövedelmén; ami az egyik kulcsfontos­ságú paraméter a hitelfelvételnél. A másik keresleti tényező a kamatokban rejlik. Tíz évvel ezelőtt a jelzáloghiteleken átlagosan 6,5 százalékos kamat volt. Mostanra ez másfél százalékra csökkent, így alacsonyabbak lettek a törlesztőrészletek, ami szintén elősegítette az egyre nagyobb eladósodást. Sokakban felmerülhet a kérdés, miért baj, ha a fiatalok kölcsönből lakást vagy házat vesznek? Hiszen erre van a bankrendszer, nem? Ez teljes mér­tékben igaz addig a pontig, amíg a hitelek növekedésének mértéke nem veszélyezteti magukat a családokat vagy a bankrendszer egészét. Ehhez a mennyiség mellett meg kell vizsgálni a kölcsönök minőségét is. Tehát, hogy mekkora a veszélye, hogy a háztartások nem tudják majd fizetni a törlesztőrészleteket, például azért, mert később emelkednek a kamatok, esetleg elveszítik állásukat a következő recesszió idején, vagy más okból kifolyólag csökken a jövedelmük. Nem kellemes érzés, ha a nyakunkra járnak a hitelezők és árverezik a lakásunkat. Ezen kívül a becsődölt hitelek az egészséges pénzügyi rendszert és ezáltal a gazdasági növekedést ve­szélyeztetik. Ezért próbálja ajegybank fokozatosan csökkenteni a kocká­zatokat. A hitelek befagyasztásáról szó sincs, a fő cél a nagyon rizikós kölcsönök fékezése és a bankrendszer felkészítése a gazdaság gyengébb időszakára. Milyen intézkedéseket lehet ennek érdekében hozni? Többféle lehetőség van aszerint, hogy kire összpontosítunk: arra, aki a hitelt adja, vagy arra, aki kapja. A banki oldalon az egyik fo intézkedés a tartalékok felhalmozása jó időkben, hogy több tőkével rendelkezzenek, ha beüt a ménkű. A hitelt felvevő klienseknél több paraméterrel is lehet mozogni. A jövedelemtől függően korlátozni lehet például a hitelek vagy hiteltörlesz­tések nagyságát. Ezáltal a háztartások csak akkora kölcsönt vesznek fel, amit vissza is tudnak fizetni. Ezenkívül lehet szabályozni a hitelek nagy­ságát az ingatlan árához képest is. Másként fogalmazva: elő lehet írni, hogy mekkora saját tőkével kell rendelkeznie a hitelfelvevőnek. Ajegy­bank az utóbbi időben e lehetséges korlátozások kombinálásával próbálja csökkenteni a kockázatokat, egyes szimulációs modellezések szerint az új hitelek becsődölésének mértéke ezáltal akár 40 százalékkal is csökkenhet. A pénzügyi válság egyik fo tanulsága az volt, hogy nem szabad alábe­csülni a háztartások hitelfelvevésében rejlő kockázatokat. Ha túl nagyra fújjuk fel a lufit, eldurran, s a hanghullámokat még sokáig érezheti a gaz­daság. Lassan be kéne fejezni a bulit, gyerekek... A szerző a Szlovák Nemzeti Bank alelnöke Manfred Weber aligha lesz az Európai Bizottság elnöke A szociáldemokrata, valamint az Újítsuk meg Európát (RE) nevű centrista-liberális európai parlamenti (EP-) frakciója sem szavazná meg a néppárti Manfred Webert az Európai Bizottság elnökének. Erről a Financial Times brit üzleti­politikai napilap számolt be. Az Eu­rópai Néppárt utáni második, illetve harmadik legnagyobb képviselő­­csoportjának vezetői, Iratxe Garcia Pérez és Dacian Ciolos megüzente, hogy még ha az Európai Tanács vé­gül őt is jelölné, akkor sem támo­gatnák Webert a parlamenti szava­záson. Hasonlóról számolt be a Le Soir belga lap, Philippe Lambertsre, a zöldpárti EP-frakció társelnökére hivatkozva azt írta, a négy „EU-párti” csoport vezetőinek találkozóján García és Ciolos hivatalosan közöl­te, hogy Weber nem számíthat a voksaikra. Lamberts kijelentette, hogy a zöldek a korábbi hírekkel el­lentétben még nem döntöttek Weber támogatásáról. „Először meg kell egyeznünk egy programról. Sike­rült? Még nem. Nem zárunk ki addig senkit” - idézte őt a Politico. Ciolos később megerősítette e hí­reket, leszögezve, hogy Webemek nincs meg a többsége, éa támogatá­sáról biztosította Margrethe Vesta­­ger uniós versenyjogi biztost a Jean- Claude Juncker posztjáért folyó ver­senyben. Elemzők szerint mindez lényegé­ben azt jelenti, hogy elveszett Manf­red Weber esélye, hogy ő legyen az Európai Bizottság következő elnö­ke. Eközben ismét összeült Brüsszel­ben a néppárti, a szociáldemokrata, illetve a liberális pártcsalád által ko­ordinátornak kinevezett hat uniós tagállami kormányfő, de konkrét eredménye egyelőre nem látszik a „pozitív, konstruktív szellemben zajló” tanácskozásnak. A Finantial Times értékelése sze­rint a fejlemények válaszút elé állít­ják az Európai Néppártot: vagy min­den áron kitartanak Weber mellett, és blokkolnak minden megállapodást mind az Európai Tanácsban, mind az Európai Parlamentben, vagy taktikai visszavonulót fújnak, és megpróbál­ják egy másik jelöltjüket elfogadtat­ni a brüsszeli testület élére. Ha az utóbbi lehetőséget választják, akkor még elképzelhető a kompromisszu­mos megoldás tető alá hozása az EU- csúcson.Az úgynevezett csúcsjelölti rendszer végét jelentheti, hogy a szociáldemokrata és az Újítsuk meg Európát (RE) nevű centrista-liberális európai parlamenti frakció is jelezte, hogy nem szavaznák meg a néppárti Manfred Webert az Európai Bizott­ság elnökének - írta a Politico. A brüsszeli hírportál szerint ezzel a döntéssel a két képviselőcsoport gyakorlatilag áldását adta arra, hogy az Európai Tanács „kivégezze” a csúcsjelölti rendszert. Még ha az uniós állam-, illetve kormányfőket tömörítő testület vé­gül Webert is jelölné, a szociálde­mokrata és a liberális frakció támo­gatása nélkül nem kaphatná meg az Európai Parlament jóváhagyását, hacsak nem próbálna szavazatokat gyűjteni a szélsőjobboldalon - hangsúlyozta a lap. Mindazonáltal arra is rámutatott, hogy ez csupán elméleti fejtegetés, a csúcsjelölti rendszerrel szemben szkeptikus tagállami vezetők ugyanis feltehetőleg egyébként sem lesznek hajlandóak a bajor politikust jelölni. Antonio Tajani, az Európai Parla­ment (EP) elnöke viszont tegnap Brüsszelben bejelentette, hogy az Európai Néppárt uniós bizottsági el­nökjelöltje továbbra is Manfred We­ber, mivel az európai polgárok leg­többje őt támogatta szavazatával az európai parlamenti választáson. Ta­jani aláhúzta, hogy a csúcsjelölti rendszer a lehető legdemokratiku­sabb módja az uniós bizottság veze­tőjének kijelölésére. Ezért, mint az EP elnöke támogatja és megvédi a csúcsjelölti rendszert az azt eltörölni szándékozó tagállami vezetőkkel szemben. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom