Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)
2019-06-20 / 142. szám
www.ujszo.com | 2019. június20. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Megint befőttet csórtak a spájzból az oroszok Politikai befolyásolás és a klasszikus kémkedés a kibertérben FELEDY BOTOND Európai Uniónak saját diplomáciai képviselete van a világ fontosabb országaiban, Tokiótól Moszkváig. Az uniós külügyi szolgálat (EEAS) emberei tárgyalnak például globális kereskedelempolitikai kérdésekben, mivel a tagállamok ebben a témakörben már átadták a hatásköreiket. Éppen ezért nem sóhivatalokról van szó, az uniós és tagállami érdekek szempontjából kifejezetten nagy tétje van e követségek működésének, a jövőnket befolyásoló kérdések dőlhetnek el a tárgyalásokon. így van ez Oroszország esetében is: a kereskedelmi, az uniós szankciók vagy az uniós energiapolitikai kérdések pedig kifejezetten érdeklik az orosz külügyi és titkosszolgálatokat. Nem meglepő tehát, hogy az EU moszkvai külképviseletén a számítógépek egy részét feltörték, a hivatalos hírek szerint adatokat is sikerült ellopni róluk. Persze nem tudjuk, hogy mennyit, azt sem, hogy pontosan mikor, ahogy azt sem, hogy a különböző szintű titkosításokkal rendelkező csatornák közül vajon hány kompromittálódott. Az egész botrány nem is akörül forog, hogy feltörtek néhány számítógépet. Ez manapság nem ritkább hír, mint hogy emelkedett vagy csökkent a benzin ára. A normális kiberhadviselés hétköznapjainak már része, hogy itt-ott mi is halljuk a csatazajt. Amiért ebből mégis hangzavar lett, az a következő. Az amerikai Buzz- Feed oldal írt elsőként arról, hogy incidens történt, hónapokkal az esemény után. Majd megkezdődött a spekuláció, hogy vajon hányán és mikortól tudtak erről: azzal bezárólag, hogy vajon Donald Tusknak vagy Jean-Claude Junckemek kell-e tudnia minden egyes ilyen incidensről? Hiszen alighanem naponta lehet jelentést készíteni arról, hogy éppen hol és kik próbáltak betömi, vagy mikor sikerült mely ország által szponzorált csapatokat kitessékelni egy-egy IT-rendszerből. Persze más a kiberbűnözés, ha Irán vagy az oroszok akcióznak. Politikailag hiperérzékeny ügy, hogy ez az incidens az európai parlamenti választás előtt történt, és már akkor sok szó esett arról a hivatalos vonalakon, hogy Moszkva megpróbálhatja az információs térben befolyásolni az eredményeket. Ehhez képest a klasszikus kémkedés más eset, az választásoktól függetlenül mindig zajlik. Ezek fényében a fő kérdés nem az, hogy vane szuperbiztos rendszer: nincs. Műidig lesz „vérveszteség” a kiberháborúban. Vagyis adatvesztés. A fő kérdés inkább az, hogy mit tesznek az európai országok? Hány rendszerre látnak rá, és megosztják-e a nagyok a tapasztalatokat és a tudásukat egymás közt? Jellemző, hogy eközben az US A-ban azon megy a vita egy New York Times cikkben közölt szivárogtatás után, hogy az orosz civil szférát célkeresztbe veheti-e az amerikai Cyber Command: a cikk szerint ugyanis az oroszok több éve az USA elektromos hálózatát irányító rendszerekbe telepítenek megfigyelő és támadásra is alkalmas programokat, most viszont az USA is a korábbinál nagyobb lendületet vett, és nekifogott az orosz rendszerek mélyebb megszállásának. Ez egy másik szintje a vitának, de nem úszhatjuk meg előbb-utóbb Európában sem, csak beszéljünk végre róla. AMIKOR RÁDÖBBENSZ, HOGY AZ ELSŐ UTAD ZEMANHOZ FOG VEZETNI (Cartoon izer) Börtönbe megy a Harry hercegre rasszista kijelentést tevő tinédzser Négy és fél év börtönre ítélt a bíróság egy brit fiatalt, mert rasszista kijelentést tett Harry hercegre és megfenyegette. A 19 éves Michal Szewczukot terrorizmusra való buzdítás és terrorizmusra utaló anyagok birtoklása miatt találták bűnösnek. Miután Harry brit herceg feleségül vette az afroamerikai felmenőkkel is rendelkező Meghan Markle amerikai színésznőt, Szewczuk 2018 augusztusában a Gab szélsőjobboldali online platformon közölt egy képet, amelyen vérrel borított háttér előtt látható a herceg arca, fejéhez pisztoly van szorítva. A képen horogkereszt is látható, a posztban pedig Szewczuk azt írta: „Még látjuk egymás, fajáruló“. A nyomozók a férfinél rasszista anyagokat találtak, például egy „fehér rasszistáknak szóló ellenállási kézikönyvet“ és az Al-Kaida terrorszervezet kézikönyvét. Szewczuk tízévesen érkezett Lengyelországból Nagy-Britanniába, Leedsben él. Vele együtt elítéltek egy 18 éves férfit is, terrorizmusra való buzdítás miatt 18 hónapot kell ülnie. A bíró a két vádlott interneten tett kijelentéseit „visszataszítónak és büntetendőnek“ nevezte. (MTI) Jegesmedvék Úz völgyében KERÉNYI GYÖRGY F pp aznap olvastam Caputová beiktatási beszédét („csakis raj-E tunk múlik, hogy itt,'Szlovákiában megváltoztassuk a környezethez való viszonyulásunkat. Ez pontosan az a lehetőség, amikor mindenki hazafi lehet, függetlenül attól, mi a politikai meggyőződése vagy melyik párt tagja”), amikor jól összevesztem a klímakatasztrófán egy (a) fideszes barátommal. Én hőbörögtem, hogy a szé(jobber populisták miért sunyiznak a klímakatasztrófa bagatellizálásával, ő pedig azzal jött, hogy egy divathullám rabja vagyok, különben is, minimális a társadalmi igény az érdemi zöld változtatásokra, mert mindenki fogyasztani és egyre többet fogyasztani akar. Bár utóbbiban egyetértek vele, mégis, miközben ömlik rólam a víz, nálam a klímakérdés lassan eléri a szabadságunk elvesztése miatti dühömet. Ő pedig, bár tudja, hogy a migránsozás csak a félelem keltette nemzeti összetartás és az erőskezű vezér iránti igény megteremtésére szolgál a pártja mögött, a zöld nekibuzdulásban balos mozgósító vallást lát. Van igazsága. A klímakatasztrófa nyugaton már elérte a migránsok (köztük vastagon a mi kelet-európai migránsaink) miatt megkavarodott közösségeket eluraló félelmek mozgósító erejét, egyes rétegekben erősebb is, mint a bevándorlás-ellenesség. Identitáskijelölő ez is: az ökológiailag tudatos élet alternatív életstílusa a modernség, az érzékenység identitását kínálja hirdetőjének, szemben az autóikban pöfögő, junkfoodot evő, a szemetet nem szelektíven gyűjtő tömegekkel. Ahogy egy tanulmány írja: „új szekuláris vallásként viselkedik, a mikroszintü megközelítések által próbálva feloldani rossz lelkiismeret-furdalásunkat.” , Minden felső középosztálybeli korlátja dacára a zöld program ígérete először tölti meg élettel a hiányzó európai identitást. Identitás nélkül pedig nincs politikai azonosulás sem, az „Európa-projekt” eddig erre kevés volt. Az ismert zöld mondás szerint „gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan”, és a klímakatasztrófa elsősorban a helyi, kisközösségi és a globális szintért hat. Bár nem foglalkozik sem az elosztás, sem az identitáspolitikával, a zöld programhoz mégis jobban kapcsolódik a bal-, mint a jobboldal, még ha az új zöldek technológiai csodavárása is a kapitalizmuson, csak annak karbonmentes és fenntarthatónak gondolt változatán belül keresi a megoldást. A közvetlen állampolgári részvételt preferáló aktivizmusa pedig szállítja a politikai sikerhez manapság nélkülözhetetlen elitellenességet is. A nemzeti kollektivizmussal operáló új jobboldal, amely sikeresen hívta ki a hagyományos politikát, nem tud mit kezdeni az egyre több fiatalt mozgósító új identitásdiskurzussal. Sem gazdaságfilozófiáját (akár államközpontú az, akár liberális), sem radikális kulturális konzervativizmusát nem tudja összekapcsolni a klímaaktivizmussal, annyira sem, mint a mainstream pártok. Utóbbiak legalább zöld lózungokat tesznek a programjaikba, bár Szijjártó Péternél (aki megígérte, hogy Magyarország megvédi az autóipart mindenféle kibocsátáscsökkentő újraszabályozástól) nagyobb befolyással bíró politikusaik sem fenyegetik a hagyományos karbonégető iparágak profitját és foglalkoztatási potenciálját. De - ahogy a másik irányból láttuk pár éve a migráció kapcsán - a zöld gondolat is kezd bekerülni a fősodorba. Még a szélsőségesen bevándorlásellenes német AfD ifjúsági szervezete is kifogásolta, hogy anyapártja miért futott neki felvállaltan klímaszkeptikusként az európai választásnak. Az etnikai pártok különösen nem rúgnak labdába ezen a terepen. Pedig ha az energiát nem gigászi gázcsövek, soha meg nem térülő atomerőművek, Mol-ok, Slovnaftok és egyéb óriásvállalatok jelentenék elsöprő politikai lobbierejükkel, hanem helyben, települési szinteken felhasznált megújuló energiaforrások, az a kisebbségi közösségek fennmaradásához szükséges helyi - és végre nem csak kulturális - autonómiák erősödését jelenthetné. Egy közösség összetartozásában fontosak a katonatemetők, de önigazgatásának alapját gazdasági (energiatermelési) autonómiája adhatná. Caputovának igaza van: ezen a területen mindenki lehetne hazafi. A szerző Pozsonyban (is) élő magyarországi újságíró FIGYELŐ 8.-osok tüntetnek a miniszter ellen Több száz nyolcadikos diák vonult utcára Belgrádban Mladen Sarcsevics szerb oktatási miniszter lemondását követelve, mert kiszivárogtak a matematika „kisérettségi” kérdései, ezért elhalasztották a vizsgát. A 8. osztály végén Szerbiában vizsgát kell tenni több tantárgyból, a felmérő felvételi vizsgának számít. A matematika kisérettségit elhalasztották, de a diákok szerint viszont az egész felmérőt semmisnek kellene nyilvánítani, a tanulók a tanulmányi eredményeik alapján juthatnának be a középiskolákba. Ilyenre már volt példa 2013-ban, a vizsgák után kiderült, hogy az összes feladatlap kiszivárgott. A tesztlapokat készítő nyomda három dolgozóját egy év börtönbüntetésre ítélték. Az oktatási miniszter felajánlotta lemondását, ám azt Ana Bmabics miniszterelnök nem fogadta el. Most is egy nyomdai dolgozó állt a kiszivárogtatás mögött, a rendőrség már elfogta, az egyik most vizsgázó diák apja. Kilopta a tesztlapot a nyomdából, eljuttatta több diákhoz, akiktől a közösségi oldalakra is felkerült. (MTI)
