Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)
2019-06-20 / 142. szám
KÜLFÖLD 8 I 2019. június 20. lwww.ujszo.com Donald Trump 2020-ban újra indul az elnökségért Donald Trump választási kampányának új jelszava: „őrizzük meg nagynak Amerikát" (TASR/AP-felvétel) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Donald Trump a 2020-as elnökválasztáson újra indul az elnökségárt - ezt maga az amerikai elnök jelentette be kedden este a floridai Orlandóban, ahol több tízezres nagygyűlésen kezdte meg újreválasztási kampányát. Beszéde elején Donald Trump felidézte: éppen négy évvel ezelőtt közölte nyilvánosan a New York-i Trump-torony lépcsőjén, hogy indul az elnökségért. Történelmi pillanatnak nevezte azt a bejelentést, és megállapította, hogy akkor egy „nagyszerű politikai mozgalom” indult útjára. Az elnök hangsúlyozta, hogy „korrupt és romos állapotban lévő politikai rendszert” örökölt, de - mint fogalmazott - helyreállította azt a lincolni elvet, mely szerint a kormány a népből vétetett, a nép választotta és a népért dolgozik. Leszögezte, hogy a gazdaság jelenleg remek állapotban van, mindenki Amerikát irigyli. Trump előtt a gyermekei, majd a first lady, Melania Trump mondott pár szót, az egész nagygyűlést pedig Mike Pence alelnök nyitotta meg. Pence hangsúlyozta: Trump annak idején azt ígérte, hogy Amerikát ismét naggyá teszi. „És pontosan ezt is tette” - mondta az alelnök. Mike Pence azt hangoztatta: „Amerika visszatért”, és Amerikának további négyévnyi Trump-elnökségre van szüksége. Kijelentette: „egyetlen okból vagyunk most itt, mégpedig azért, mert Amerikának szüksége van arra, hogy Donald Trump további négy évig elnök legyen”. Az egyébként is szinte minden mondat után tapsoló tömeg kórusban énekelte:,,Még négy évet!”. Mintegy 70-75 perces beszédében az elnök hosszasan foglalkozott korábbi vetélytársával, Hillary Clintonnal, a demokraták volt elnökjelöltjével, ostorozta a sajtót és általában a demokratákat. Trump azzal vádolta a demokrata párti politikusokat, hogy tönkre akarják tenni Amerikát. Miután bejelentette, hogy újból indul az elnökségért, Trump úgy fogalmazott: minden szívdobbanásával és minden csepp verejtékével azon lesz, hogy Amerikát továbbra is naggyá tegyék és megőrizzék nagyszerűnek. „ígérhetem nektek, hogy soha, soha, de soha nem hagylak cserben benneteket” - mondta hívei tömege előtt. Elfogatóparancs négy gyanúsított ellen Brüsszel/Nieuwagein. Három orosz és egy ukrán állampolgár ellen adtak ki nemzetközi elfogatóparancsot a maláj légitársaság Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó, MH17-es járatszámú repülőgépének 2014 nyarán történt lelövésével összefüggésben - közölte tegnap az ügyben eljáró, holland vezetésű nemzetközi nyomozócsoport. A tájékoztatás szerint a gyilkossággal gyanúsított orosz Igor Girkin, Szergej Dubinszkij és Oleg Pulatov, valamint az ukrán Leonyid Harcsenko ellen jövő márciusban indul per Hollandiában. Mint közölték, a gyanúsítottak a gépet megsemmisítő, mozgatható föld-levegő rakéta telepítésében vettek részt. A nyomozócsoport közölte: Girkin az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat korábbi ezredese, 2014 nyarán a szakadár „Donyecki Népköztársaság” (DNR) „védelmi minisztereként” szolgált. Dubinszkij a DNR katonai hírszerző ügynökségének vezetője volt, míg Pulatov az ügynökség egyik alosztályát irányította. Az ukrán Harcsenko pedig a katonai hírszerző ügynökség felderítő osztagának vezetője volt. A nyomozócsoport felkéri az orosz kormányt, hogy járuljon hozzá a jelenleg területén tartózkodó gyanúsítottak kihallgatásához. Elképzelhető, hogy Moszkva nem adja ki azokat, ezért a tárgyalás várhatóan nélkülük zajlik majd - tették hozzá. A Malaysia Airlines Boeing típusú gépét Kelet-Ukrajna felett érte rakétatalálat 2014. július 17-én. A gép a levegőben darabokra tört, majd lezuhant, a fedélzeten lévő mind a 298 ember meghalt, köztük 196 holland állampolgár. (MTI) Fontos személyi kérdésben kellene dönteni RÖVIDEN Ki kell vizsgálni a trónörökös szerepét Genf. Hitelt érdemlő bizonyítékok szükségessé teszik Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös szerepének kivizsgálását Dzsamál Hasogdzsi meggyilkolásában -jelentette be tegnap Agnes Callamard, a megölt szaúdi újságíró ügyének kivizsgálásával megbízott ENSZ-jelentéstevő. Szaúd-Arábia kormánya szerint megalapozatlan az ENSZ megbízottjának jelentése. Szaúd- Arábia korábban elutasított minden olyan feltételezést, hogy Mohamed bin Szalmánnak bármilyen köze lett volna Hasogdzsi meggyilkolásához. A szaúdi vezetést bíráló, az Egyesült Államokban élő Dzsamál Hasogdzsi újságírót 2018. október 2-án gyilkolták meg Szaúd-Arábia isztambuli ©konzulátusán. (MTI) Irán nem hosszabbít Teherán. Irán nem hosszabbítja meg az 2015-ös többhatalmi atomalku megmentésére adott hatvannapos határidőt—jelentette be tegnap az Iráni Atomenergia-szervezet szóvivője, BehrúzKamalvandi. Haszan Róháni iráni elnök május 8-án bejelentette, hogy országa a továbbiakban nem teljesíti a nukleáris megállapodás egyes részeit, mert az Egyesült Államok egy évvel korábban egyoldalúan felmondta a szerződést, és helyreállította a korábban felfüggesztett szankciókat az iszlám köztársasággal szemben. Róháni azzal fenyegetőzött: ha a többi aláíró ország 60 napon belül nem védi meg Iránt az amerikai büntető intézkedésektől, akkor elkezdi az urándúsítást magasabb fokon, amit a 2015 -ös megállapodás tilt neki. A megszabott határidő július 8-án jár le. A puskaporos hangulat ellenére az iráni legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács titkára tegnap azt mondta, nem lesz katonai összetűzés Irán és az Egyesült Államok között. (MTI) Bíróság elé kell állnia Sarkozynek Párizs. A francia semmítőszék végleg jóváhagyta a párizsi büntetőbíróság azon döntését, amely alapján befolyással való üzérkedés és korrupció gyanújával bíróság elé kell állnia Nicolas Sarkozy volt francia államfőnek egy öt évvel ezelőtt indított eljárás keretében - közölték tegnap igazságügyi források. A volt elnök telefonját a 2007-es győztes elnökválasztási kampányához Moammerel-Kadhafi néhai líbiai vezetőtől érkezett állítólagos támogatás ügyében indult nyomozás keretében 2014 elején lehallgatták. Az egyik lehallgatott telefonbeszélgetéséből véletlenül derült ki, hogy a semmítőszék egyik magas rangú bírója, Gilbert Azibert egy másik ügy, az ún. Bettencourt-ügy nyomozásának részleteiről rendszeresen tájékoztatta a volt államfő ügyvédjét, Thierry Herzogot. Cserébe Sarkozy állítólag egy monacói kinevezés érdekében közbenjárását ígérte a bírónak. (MTI) Ma kezdődik Brüsszelben az Európai Unió kétnapos csúcstalálkozója, amelyen az Európai Tanács (ET) javaslatot tehet az Euró-pai Bizottság (EB) új el-nökének személyére. Brüsszel. A testület által közölt menetrend szerint számos fontos személyi kérdésben kellene dönteniük - dűlőre kellene jutniuk például arról, hogy kit jelölnek Jean-Claude Juncker utódjául az EB élére. A jelöléshez minősített többség szükséges, Boris Johnson volt brit külügyminiszter szerint sem ő, sem a kormányzó Konzervatív Párt vezetői tisztségére pályázó többi jelölt nem törekszik arra, hogy az Egyesült Királyság megállapodás nélkül, rendezetlen módon lépjen ki az Európai Unióból. London. Johnson - a tory keményvonalas brexittábor frontembere - a BBC televízió kedd esti vitaműsorában vett részt azzal a másik négy és annak során a májusi európai parlamenti választás eredményét is figyelembe kell venni. A jelöltet (és az uniós biztosjelölteket) ezt követően az Európai Parlamentnek (EP) is meg kell szavaznia, egyszerű többséggel. Ha ez nem történik meg, akkor elölről kezdődik a procedúra: az Európai Tanácsnak új jelöltben kell megegyeznie. Egyes források szerint Az Európai Néppárt megegyezett az új liberális, Újítsuk meg Európát (RE) nevű párttal, hogy támogassák Manfred Webert az Európai Bizottutódjelölttel együtt, aki a vezetőválasztási folyamat kedden tartott második frakciószavazási fordulója után versenyben maradt. A második fordulóban - amelyben a 313 fos alsóházi konzervatív frakcióból minimum 33 képviselő voksára volt szükség a bennmaradáshoz - Boris Johnson a mezőny élén végzett 126 szavazattal. Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszter 46, Michael Gove környezetvédelmi miniszter 41, Rory Stewart nemzetközi fejlesztési miniszter 37, Sajid Javid belügyminiszság elnökjelöltjeként. A liberális európai parlamenti frakció közben tegnap Dacian Ciolos volt román miniszterelnököt választotta vezetőjének. Ciolos 64 szavazatot kapott, míg riválisa, a holland Sophie in 't Veid 42-t. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke közölte, hogy az elmúlt hetekben szorosan egyeztetett a tagállami vezetőkkel és az európai parlamenti frakciókkal, és ennek során kiderült, hogy bár különböző álláspontok és érdekek ütköznek, abban m inter éppen 33 szavazatot gyűjtött.Az alsóházi szavazás után tartott BBC- vitaműsorban Johnson kijelentette: senki sem akar megállapodás nélküli, rendezetlen brexitet, de a helyes eljárás az, ha az ország erre a lehetőségre is felkészül. Jeremy Hunt ezzel egyetértett, de kijelentette: ha ő lesz a következő brit miniszterelnök, és úgy látja, hogy a brexit jelenleg érvényes október 31-i határnapjáig semmi esély a londoni alsóház által eddig háromszor elutasított kilépési feltételrendszer módodenki egyetért, hogy le kellene zárni a folyamatot az EP július 2-i alakuló üléséig. „Óvatosan derűlátó vagyok, miután akikkel beszéltem, azt mondták, hogy gyors döntést szeretnének. Remélem ez sikerül is csütörtökön” - emelte ki. Brüsszeli értesülések szerint június 30-ra rendkívüli EU- csúcsot hívhatnak össze, amennyiben ezúttal nem sikerül tető alá hozni egy megállapodást, márpedig Tusk optimizmusa ellenére erre nagy esély van. (Mfor.hu, MTI, ú) sítására, akkor ő kész lenne megállapodás nélkül kivezetni az országot az Európai Unióból. Rory Stewart, a leginkább EU-párti vezetőjelölt volt az egyetlen a vitában, aki határozottan kizárta a megállapodás nélküli brexitet. A nemzetközi fejlesztési miniszter szerint „károkat okozna és felesleges lenne” a rendezetlen kilépés az EU-ból. Tegnap újabb frakciószavazási fordulót tartottak, a következő, döntő fontosságú pedig ma lesz. A cél az, hogy mára már csak két jelölt maradjon versenyben. (MTI) Johnson: Senki sem akar kemény brexitet
