Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)
2019-06-19 / 141. szám
KÖNYVESPOLC ■ 2019. JUNIUS 19. www.ujszo.com Hatszáz oldalas monstre irodalomóra Csaknem három évig kellett várni Nényei Pál sajátos hangvételű irodalomtörténetének újabb kötetére, Az irodalom visszavág harmadik részére, amely az alcíme szerint „a hit fényétől az ész világosságáig” terjedő időszakot öleli fel. Ez még hosszabb, mint az előzőek, de ugyanolyan jól olvasható, viszont kicsit kevésbé szerethető. M iközben egyre többen gondolják azt, hogy változtatni kellene a kötelező olvasmányokon, és talán az irodalomoktatás hagyományos, kronologikus megközelítésével is szakítani lehetne, mert egyrészt a „klasszikus kötelezők” nem szólítják meg a mai gyerekeket, másrészt az ókori és a középkori irodalom nem igazán értelmezhető számukra, Nényei Pál azt vallja, ezeket a műveket igenis meg kell ismerni, csak kulcsot kell adni a diákoknak hozzájuk. S hogy ne csak azok a diákok vehessék birtokba ezt a kulcsot, akik Nényei Pál óráit látogatják, megszületett Az irodalom visszavág, ez az egyedi hangvételű irodalomtörténet. Az első kötet az ókori irodalmat vette számba, a másodikban nagyrészt a Bibliáról volt szó, a harmadik rész pedig a középkort és a reneszánszt akarja közelebb hozni az olvasójához. Ha a könyves közösségi oldalon, a Molyon megjelent értékelésekből indulunk ki, akkor ez most csak részben sikerült, néhány olvasó szerint a könyv gagyi, és a tényleges jó tanulókat inkább elriasztja, mintsem kedvet csinálna nekik az olvasáshoz. A szövegben váratlanul elhelyezett popkulturális asszociációk felrázzák a lankadó olvasót. Pedig Nényei poénjai általában tényleg viccesek, a szövegben váradanul elhelyezett popkulturális asszociációk (szó esik A szürke ötven árnyalatáról vagy ByeAlexről is) pedig pont úgy rázzák fel a már lankadó figyelmű olvasót, ahogy az órán is felkapja a fejét egy ilyen megjegyzésre a punnyadó diák. „Kell-e beszélni irodalomról, erről a nem annyira fontos dologról? Nem lenne érdemes irodalom helyett filmekről és mobiltelefonokról meg fociról beszélni?” - fogalmazza meg „a könyv szempontjából legfontosabb kérdést” Nényei, és rögtön meg is válaszolja: igenis szükség van az irodalomra, hiszen az ember nyelvhasználó lény, az emberi gondolkodás alapja a nyelv. Ha van hibája ennek a könyvnek, akkor talán az, hogy helyenként kicsit szájbarágós, ami az előző két kötetre nem volt jellemző. Ebben közrejátszhat az is, hogy kezdünk olyan szövegekhez eljutni, amelyeket jobban tudunk értelmezni, vagy azért, mert többet beszéltünk róluk az iskolában, vagy azért, mert Balassi mégis közelebb áll hozzánk, mint mondjuk Homérosz vagy Szophoklész. A Balassi verseiből kirajzolódó „nőkatalógusról” - Krisztina, Anna, Zsuzsanna, Annamária, Zsófia, Júlia - viszont kimondottan szórakoztató olvasni, a fake news korában pedig érdekes az a kitérő is, amely szerint a magyar szakosok által csak Spenótként ismert irodalomtörténetben szereplő, azóta a tananyag részévé vált elmélet, hogy Balassi háromszor 33 költeményt és egy verses prológust akart egy 100 versből álló kötetbe rendezni, nem más, mint egy jól sikerült médiahack. Nényeinek markáns véleménye van a megalapozatlan elméletekről, az olvashatadan tankönyvekről, a jó és a rossz tanulókról is, de egy-két helyen humor helyett már-már gúnyba csúszik át a szöveg, és ez nem mindig válik a javára. Álljon itt egy példa a rímekkel foglalkozó fejezetből: „Ezek azok a versek, amelyek a magyarság kollektív tudatalattijában és tudatfölöttijében egyaránt ott trónolnak, ezek a költemények, bár egyszerűek és rövidek, mégis egy közösséggé tesznek minden magyar embert, ez a két vers a biztos közös halmaz; születhetsz bárhol, élhetsz bárhol; az Alfbldön, Somogybán, Sepsiszentgyörgyön, New Orleansban, Londonban vagy Kábán, mert bárhol születhettél, bárhol élhetsz, bármilyen iskolába járhatsz, lehetsz egytől bárhány éves, lehet bármilyen világnézeted, ha magyar vagy, ismered ezeket a verseket. Ha magyar vagy, akkor te tudod a legbiztosabban, hogy a tarka bocinak se füle, se farka nincs, és a szabadság lánglelkű, de alsógatyás apostola épp moziba készül élete - bugyis - párjával. De elragadott a hév - túl lelkes lettem. Huh! Most csak az a fontos: mindkét vers a párrím csodálatos példája.” Nényei több interjúban elmondta már, olyan könyveket szeretne írni, amilyen órákat szeret tartani - Az irodalom visszavág harmadik kötete egy monstre, majd 600 oldalas „óra”, tele sok elágazással és vicces (vagy gunyoros) kicsapongásokkal. Talán természetes, hogy ekkora terjedelemnél vannak hullámvölgyek is, de a tanár úr ahhoz továbbra is nagyon ért, hogy rámutasson, az irodalom tulajdonképpen rólunk szól. Ügy étzem, az előző kötetekben hangsúlyosabban volt jelen ez a gondolat, és kevesebb volt a Django elszabadul stílusú agymenés (csak hogy én is hozzak valami popkulturális utalást) - talán azért lehetett azokat egy kicsit még jobban szeretni. BődTitanilla Nényei Pál: Az irodalom visszavág 3. - A hit fényétől az ész világosságáig Tilos az Á könyvek, 2019 584 oldal KÖNYVEK A NYÁRI SZÜNETRE Bán ZSÓFIA ES f * v * ■ A avaGY minDENKí unfits A harmadik A igazán különleges osztály. Ide jár Nemhanemka, Pipacs Vili, Kasza Blanka, Varga Liza, Hirlemon Bonifác, Biliboc Valentin, Hardtmuth Kohinoor és Lakatos Sanyika is. Ahányan vannak, annyifélék! Van egy szuper tanító nénijük, Mimi néni, aki mindig mindent megold. De van, amikor Mimi néni sem elég: ilyenkor lép a színre Vagánybagoly, aki ott él az iskola melletti erdőben, mindent tud, mindent lát, mindent ért, és segít a gyerekeknek. Vagánybagoly és a 3. A tanulóinak történetei hétköznapi iskolai események, melyekbe a gyerekek nyelvét értő, a gyerekek cinkosává váló bagoly karakterével varázslat is vegyül. Bán Zsófia (Esti iskola, Turul és dínó, Lehet lélegezni) meséje igazi étzékenyítő mesekönyv, hiszen minden fejezete, minden története arra emlékeztet, amit az alcím ki is mond: mindenki lehet más. Még ha néha ezt nem is mindig olyan könnyű elfogadni és feldolgozni. 6-10 éveseknek ajánlott. Bán Zsófia: Vagány bagoly és a harmadik A - avagy mindenki lehet más Nagy Norbert illusztrádóival Pozsonyi Pagony, 2019 96 oldal * * * A Simi és a rendeden betűk hiánypódó kötet. Olyan meseregény, amit minden kisiskolásnak fontos ismerni, hiszen a történet nem (csak) a diszlexiáról szól, hanem egy összetartó családról és egy igazi mai kisiskolás kalandjairól, elmélkedéseiről. Valamint arról, hogy az akadályokat le tudjuk győzni, és mindannyian másként vagyunk értékesek. Az iskolakezdés sosem egyszerű. Pláne, ha a betűk sehogy sem akarnak a helyükre kerülni. Ha mindig rEnC/ETÍ-EN BETŰK helyet cserélnek, megfordulnak vagy fejre állnak, megnehezítve az egyébként élénk és érdeklődő Simi dolgát. El is megy a kedve az írástól és olvasástól, sőt még a betűtésztától is görcsbe rándul a gyomra. Vajon hogyan lehet az, hogy mindenki másnak olyan egyszerűen megy, Simi betűit viszont folyton összezavarja a Kavarék Szellem? És mit lehet tenni, hogy ne legyen hatalma a fiú felett? Révész Emese ezekre a kérdésekre ad választ. A könyvben megismerjük Simít, a diszlexiás iskolakezdőt, aki a kezdeti nehézségek után szakszerű segítséggel és szülői támogatással legyűri a Kavarék Szellemet. A könyv valós problémákat dolgoz fel fikciós keretek között: az iskolai beilleszkedés problémáitól kezdve a frusztráción át a diszlexiás (és bármilyen más tanulási nehézséggel küzdő) gyermekekben sokszor kialakuló iskolaundorig. Révész Emese sok humorral és kellő komolysággal mutatja meg a kisiskolásoknak, hogy nincs mitől félni, nincs mit szégyellni, egész egyszerűen más módszerekkel és több türelemmel kell hozzáállni a tanuláshoz. A nem érintett diákok számára is érthetővé és átélhetővé teszi a diszlexiával élők nehézségeit, megmutatja, hogy a diszlexia nem azt jelenti, hogy az érintett gyerekek kevésbé lennének intelligensek Sőt, hírességeket is felhoz példaként, rámutatva, hogy sikeres és teljes élet érhető el írási és olvasási problémák mellett is, amit Simi története is bizonyít. A könyv minden gyereknek fontos olvasmány lehet: amellett, hogy egy pörgős és izgalmas történettel ismerkednek meg, azt is megtanulják, hogyan kezeljék saját vagy kortársuk nehézségeit. A könyv Dr. Gyarmathy Éva, a diszlexia kiváló szakértőjének ajánlásával és lektorálásával készült. 6-10 éves kor között ajánlott. Révész Emese: Simi és a rendetlen betűk Metzing Eszter illusztrációival Pozsonyi Pagony, 2019 121 oldal * * * A W.I.T.C.H. és a Fairy Oak világhírű írójának legújabb sorozata kiskamaszoknak, önmaguk elfogadásáról könnyed stílusban, közhelyek nélkül, sok kalandba és bolondozásba ágyazva. Olga Papel úrnak indul, hogy megkeresse a varázslót, aki őt papírlányból igazi kislánnyá változtathatja, mert elégededen önmagával. Ütja során egyaránt van része szép és kényelmeden élményekben, de abban mindegyik hasonlít, hogy Olga ezeken keresztül egyre több dolgot lát meg önmagában, másokban és a világban. Céljához közeledve látni, érteni kezdi a benne rejlő tulajdonságok erejét, fontosságát és különlegességét. Hogy végül eljut-e a varázslóhoz? Lehet-e Belőle valódi kislány? És tényleg akar-e átváltozni? A könyv az egyik legfontosabb, és a kamaszkor előtt állók számára legnehezebb gondolatról szól: önmagunk elfogadásáról. A nehéz témát könnyed stílusban, közhelyek nélkül, sok kalandba és bolondozásba ágyazva mutatja be a szerző. 9 éves kortól ajánlott. Elisabetta Gnone: Olga, a papírlány Móra Könyvkiadó, 2018 320 oldal * * * Szepes Norbert szeptemberben új esélyt kap a helyi hatosztályos gimnázium egyik végzős osztályában. De nem egyszerű a beilleszkedés. Tetoválásai láttán többen összesúgnak a háta mögött, mások őrültnek tartják különös szokásai miatt. És persze fontos kérdés, hogy mit szól hozzá az osztály legmenőbb rockere, nem beszélve az éles szemű Farkas Míráról, aki olyan gyanakvón néz rá, mintha küldetésének tekintené, hogy minél többet meg-PAPP DÓRA BO LYO N G Ó C tudjon titokzatos új osztálytársáról. Norbit azonban évek óta nem érdekli a cikizés. Ami igazán számít neki, az az anyjának tett ígérete, az Őry család baráti oltalma, Mikko, a finn tökfej, a városszéli tölgyerdő, az akácméz és egy félkarú isten. Csakhogy hamarosan felbukkan egy árny a múltból, aki mintha Norbi saját árnyéka lenne - és a fiú kénytelen számot verni mindazzal, ami miatt ott kellett hagynia régi iskoláját, és meg kell hoznia egy olyan döntést, amelyben nem biztos, hogy a sors istennői a segítségére lesznek... Papp Dóra 2011 óta ír ifjúsági regényeket. Előbb Dora Craiban néven publikált, Tükörlelkek című regénye már a saját neve alatt jelent meg. 14 év felett ajánlott. Papp Dóra: Bolyongó Ciceró Könyvstúdió, 2018, 424oldal
