Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)
2019-06-19 / 141. szám
www.ujszo.com KÖNYVESPOLC ■ 2019. JUNIUS 19. XII 1984 - Figyelmeztetés akart lenni, nem útmutató Nagy Testvér, újbeszél, duplagondol, gondolatbűn és Gondolatrendőrség. Hetven éve, 1949. június 8-án jelent meg George Orwell 1984 című kultuszregénye, amely túlélte a hidegháborút és az ezredfordulót is. Hatása töreden: a 20. században íródott ellenutópiák közül talán egyedüliként „mentette át” magát a 21. századba. Egy-egy szállóigévé vált gondolata, szókreálmánya manapság is lépten-nyomon felbukkan politikai elemzésekben, publicisztikákban, szépirodalmi művekben, filmekben, dalokban vagy éppen egy valóságshow címében. Az utóbbi évtizedben kétszer is az eladási I listák élére ugrott: először a I Snowden-ügy kapcsán, majd I pedig Donald Trump ameri- I kai elnök megválasztása után, amikor a közbeszéd részévé vált az „alternatív tények” kifejezés. OR WELL Olvasd újra! Egy korát megelőző antiutópia A popkulturális ikonná vált írót, George Orwellt Eric Arthur Blair (1903-1950), egy középosztálybeli angol fiatalember találta ki, aki rövid, de annál eseménydúsabb élete során volt gyarmati rendőr Burmában, nagyvárosi csavargó Párizsban és Londonban, a spanyol polgárháború önkéntese Barcelonában és a második világháború haditudósítója is. Ez a kalandos életút, amely a 20. század első felén, vagyis az imperializmus hanyadásának, a világháborúknak, a nagy gazdasági válságnak, a totalitárius diktatúrák születésének és pusztító orgiájának korán vezetett keresztül, nyersanyagként szolgált George Orwell életművéhez, amelynek minden darabját történelmi fordulópontok inspirálták. Közvetve tehát Orwellt a történelem formálta ki, hogy aztán ő maga is formálja a történelmet. Utolsó és legjelentősebb művének, az 1984-nek a társadalmi és kulturális hatása, közvéleményformáló ereje meghatározóvá vált Nyugaton a hidegháború évtizedeiben. Aztán a vasfüggöny első repedésein átszivárgón Kelene is, hogy újabb szöget verjen a roskadozó rendszer koporsójába. A szóban forgó alkotás a kor európai társadalmának utópikus-totalitárius tendenciáit állította pellengérre. Szerzője az utópiával takaródzó totalitárius ideológiákról lehámozta a propaganda minden hazugságát, majd feltárta legbensőbb lényegüket, az embertelen hatalomimádatot, s ezáltal fogalmazott meg róluk megsemmisítő kritikát. Tette ezt Európában elsőként, akkor, amikor egyes kollégái még alig gyógyultak ki a Hider-kultuszból, és hagyták, hogy vörös köd homályosítsa tovább látásukat. Az antiutópia műfaját persze nem Orwell találta fel, az 1984 előfutárai között leggyakrabban Jevgenyij Zamjatyin Mi és Aldous Huxley Szép új világ című regényét említik. De míg az elődök azt sugallták, hogy fiktív világuk vezetői bármilyen szörnyűségeket követnek is el, azt mindig az emberiség iránt érzett paternalista, absztrakt szeretet nevében teszik, a jólét, egyenlőség és stabilitás biztosítása végett, addig az 1984 szerzője lerántotta a leplet a hatalom és az elnyomás rideg öncélúságáról. Orwell világában az élen állók célja nem az erőszakos üdvözítés, hanem csupán a gépesített társadalom és a terror örökös fenntartása, melynek keretei között korládanul kiélhetik hatalomvágyukat és szadista ösztöneiket. A regény legfontosabb, korát megelőző üzenete tehát az, hogy a totalitárius rezsimek előbbutóbb szükségképpen átalakulnak a magasztos eszmék megvalósítására tett, a szent cél elérése érdekében erőszakos eszközöket sem mellőző radikális kísérletekből egy öncélú, emberellenes uralmi formává. Orwell további fontos újítása az volt, hogy friss, eredeti nyelvet teremtett a diktatúrák minél pontosabb, politikai sallangtól mentes leírására. Ezt a célt elsősorban a szóalkotás szolgálta. A totalitárius rezsimekre jellemző, tipikus jelenségek, fogalmak megnevezésére újszerű, erőteljesebb kifejezéseket alkotott (például a ‘likvidál’ helyett elgőzösít, a ‘titkosrendőrség’ helyett Gondolatrendőrség, az ‘elhajlás’ helyett gondolatbűn), illetve ismert, de addig csak körülírással kifejezhető fogalmaknak is nevet adott (például valóságszabályozás vagy duplagondol). Mint ismeretes, regényében a totalitárius diktatúrák igényeinek megfelelő, kizárólag a párthű gondolatok kifejezésére alkalmas új nyelv körvonalait is felvázolta. Az elképzelt újbeszél (newspeak) jó alkalmat kínált további szavak, szófordulatok szerkesztésére, melyek egyike-másika már a feketehumor kategóriájába esik: az újbeszélben a kényszermunkatáborból például gyönyörtábor lesz, a Gondolatrendőrség rettegett székhelyéből, a szögesdrótokkal és géppuskafészkekkel védett ablaktalan betontömbből pedig Miniszer, vagyis Szeretet-minisztérium. A lehetséges világok legjobbika! Az utóbbi időben terjed a világhálón egy mém, angolról fordítva a következő felirattal: 1984 - Figyelmeztetés akart lenni, nem útmutató. Leggyakrabban Trump és az alternatív tények, valamint a Facebook kapcsán bukkan fel. Utóbbira divat úgy tekinteni, mint a telekép megfelelőjére. Ennek az adó-vevő készüléknek a regényben kettős funkciója van: egyrészt a Gondolatrendőrség ezen keresztül folyamatos megfigyelés alatt tarthatja Óceánia polgárait, köztük a lázadó főhőst, Winston Smitht, másrészt éjjelnappal sugározza a propagandát, sulykolja az „alternatív tényeket”. Az, hogy a közösségi média minden, virtuális térben tett lépésünket leköveti, köztudott. A való világban a térfigyelő kamerák, arcfelismerő berendezések töltik be ezt a szerepet. A kínai kormányzat az így nyert adatokat ma már központilag ellenőrzi, és az állampolgárokat magatartásuk alapján osztályozza egy társadalmi kreditrendszer alapján. A hasznosnak ítélt, „hazafias” polgárok több pontot kapnak, és így jóval előnyösebb helyzetbe kerülnek kevésbé hasznosnak tartott társaikkal szemben. Talán ennél is riasztóbb, hogy a közösségi média hogyan képes befolyásolni, illetve beszűkíteni az emberek gondolkodását. A Facebook ugyanis a felhasználó hírfogyasztási szokásainak megfelelően az idővonalán automatikusan szelektálja a híreket, így jobbára csak olyan információkat kínál fel, amelyek az illető világképét támasztják alá, az ezzel ellentéteseket pedig láthatadanná teszi. Ezáltal nagyon könnyű bekerülni az álhírek körforgásába, és végleg elveszni az alternatív tények sötét erdejében. Persze nem feltédenül kell felmennünk a Facebookra, sőt még Eszak-Koreáig vagy Kínáig sem kell utaznunk ahhoz, hogy megtapasztaljunk valami igazán „orwellit”. A történelemhamisítás, a valóságszabályozás (a tények jól megfontolt politikai érdekből való szembeköpése), a gyűlöletkeltés és a bűnbakállítás jól bevált gyakorlatát előszeretettel alkalmazzák szűkebb és tágabb pátriánk politikusai is. Részben nekik köszönhető, hogy hetven évvel a regény megjelenése és harminc évvel a vasfüggöny leomlása után az 1984 fikarcnyit sem veszített aktualitásából. Ez pedig nem a legjobb hír a világunkra nézve. Kacsinecz Krisztián „Ezek nem emberek!" „Ezek nem emberek1” Ha ez a gyűlölettel átitatott mondat egy állam ideológiájává válik, az minden esetben világméretű tragédiához vezet. A náci Németországban a goebbelsi propaganda elhitette az emberekkel, hogy bizonyos embertársaik alsóbbrendűek, akiket el kell pusztítani. E szörnyűséges, egész Európát érintő történelmi bűntett áldozatainak állít emléket Art Spiegelman Pulitzer-díjas képregénye, a Maus. A szereplők antropomorf állatok: egérfejű zsidók, macskafejű németek és kutyafejű amerikaiak Az ő sorsukon keresztül ismerjük meg a holokauszt megrázó eseményeit és következményeit. A történet gerincét Spiegelman lengyel származású apjának magnószalagra rögzített visszaemlékezései alkotják, így a Maus fikciós, önéletrajzi és dokumentumkötet egyben. Műfajteremtő, egyetemes érvényű irodalmi alkotás. Eredetileg folytatásokban jelent meg az Art Spiegelman által alapított Raw magazinban. Bár munkásságát a képregényes közösség már jóval előbb elismerte, a neve azután vált világszerte ismertté, hogy a Maus 1992-ben - a képregény-irodalomban elsőként - Pulitzer-díjat kapott. Az eredetileg két kötetben, majd gyűjteményes formában is megjelent művet azóta több mint 30 nyelvre fordították le. A teljes Maus magyarul 2005-ben jelent meg először, és elég hamar beszerezhetedenné vált, tehát a friss kiadás hiánypódó vállalkozás. Art Spiegelman: A teljes Maus, Libri Könyvkiadó, 2019, 296oldal Jövőre jön A Dűne Frank Herbert mára kultikussá vált sci-fi sorozatának első kötete, A Dűne 1965-ben jelent meg, és további folytatások követték A Nebula- és Hugo-díjas regény koncepciója, gondolatainak mélysége és sokrétűsége komolyan átformálta az olvasók sci-fivel szemben támasztott igényeit: A Dűne a jövőbelátás korlátáival, az emberiség manipulálásának morális kérdéseivel, a messiáslét útvesztőjével, a bolygószintű környezetformálással és sok mással foglalkozik, mindezt megindító emberi érzések, egzotikus világok és izgalmas cselekmény köntösében tárva elénk Most már biztosnak mondható, hogy 2020-ban megérkezik a mozikba az új adaptáció, amelyet már csak azért is várhatunk, mert Denis Villeneuve részben Budapesten forgatta a filmet. Sőt, a The Hollywood Reporter a napokban bedobta a hírt, mely szerint az Érkezés, a Szárnyas fejvadász 2049 és a Fogságban direktora egy sorozatra is felkérést kapott. A Dune: The Sisterhood egy női fókuszú spin-off sorozatnak mutatkozik, és a Bene Gesserit rend történetét vinné a tévéképernyőkre. Aki eddig csak hallomásból ismerte Frank Herbert univerzumát, most hozza be a lemaradást! Frank Herbert teljes sciencefiction univerzuma I. (A Dűne -A Dűne messiása -A Dűne gyermekei), Szűkíts Kiadó, 2013,910 oldal FRANK D HERBERT TELJES SCIENCE FICTION UNIVERZUMA A doktor neve: Frankenstein Mary Shelley tizennyolc évesen, egy lidércnyomás hatására találta ki rémtörténetét egy barátí költői versenyre. A versenyt megnyerte, ezzel pedig teremtménye elindult világhódító útjára. A hátborzongató, mára már ikonikus történet szerint Victor Frankenstein életet lehel a holt anyagba, ám később megtagadja teremtményét, s ezért a szörny rettentő bosszút esküszik. A kétszáz évvel ezelőtt született mű - amelyet mindenki ismer, de csak kevesen olvastak - rákérdez a tudomány hatalmára, az emberek természetére, céljaira, a világban betöltött helyére, s magára a létezésre is. Bűnhődhet helyettünk más? Az emberiség védelmében sem? Mennyit bír el a lelkiismeret? Vajon ki az igazi rém: a teremtmény vagy teremtője? A kétszáz éves regény most új köntösben, a Göncz Árpád fordításából kimaradt részekkel, valamint a szerző legendás előszavával kiegészülve jelenik meg a Móra Kiadó gondozásában. Mary Shelley: Frankenstein, avagy a modem Prométheusz
