Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)

2019-06-19 / 141. szám

IT KÖNYVESPOLC ■ 2019. JUNIUS 19. www.ujszo.com KÖNYVHETI ÚJDONSÁGOK Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei — a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánem­berek, barátok és vetélytársak, nők és férfiak, egy izgalmas viszonyokból szőtt, nagysza­bású rokonság. De minthogy többségük zsidó származású, és 1944 életveszélyes tavaszán vagyunk, az ő történetük - a családtagok roppant vagyona folytán - egyszeri és különleges lesz. Ezt a históriát híven próbálja követni a Hajó a ködben, műfajára nézve viszont hamisítadan Závada-regény: hőseinek közveden közeléből tudósít, megszólaltatja őket a túlélésért folytatott vagy éppen szerelmi természetű küzdelmeikben, megalkuvás »árul ás vagy heroikus helytállás közben. S miközben a viták a rokonság közös sorsa körül forognak, annak is tanúi lehetünk, ki miért és hogyan dönt a maga üzleti és szívügyeiben, távozás és maradás dolgában - vagy akár végső élet-halál-kérdésekben. Závada Páb Hajó a ködben, Magvető Kiadó, 2019, 416 oldal * * * Egy regény mindenkiben benne van - állítja Péterfy Gergely új regénye, amely egy rendhagyó szerelem lebilincselő történe­te. A lélek és az idő mélyébe vezető elbeszélés mágikus erővel jeleníti meg a 20. és 21. század Kelet-Európáját, ahol újraeleve­nednek a szenvedély, a gyűlölet, a barátság és az árulás ősi tör­ténetei. Van-e élet a szerelmen túl? Felülemelkedhetünk-e vágyainkon és ösztöneinken? Képesek lehetünk-e ellenszegül­ni a történelemnek? Lehetsé­­ges-e a szabadság a diktatúrák romjain? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Péterfy Gergely új regénye, amely a nagy sikerű Kitömött barbár méltó párja. Péterfy Gergely: A golyó, amely megölte Puskint Pesti Kalligram, 2019, 405 oldal * * * Apokalipszis most Ivan Wernisch, a kortárs cseh irodalom egyik meghatározó alakja Vörös István jóvoltából végre magyarul is olvasható ver­seskötetében a közép-kelet-európai ember legalapvetőbb gondjaira kérdez rá filozo­fikus mélységektől és karcos iróniától sem ódzkodó hangon: szabadság, diktatórikus tapasztalattal telített életérzés és alig behatá­rolható háború, csak hogy néhány pontban megadjuk a kötet főbb ívét. kis életrajzi kite­kintés elkerülhe­­teden, hogy jól lássuk, kivel is állunk szemben. Az 1942-ben Prágában született Wernisch verseit először a Host do domu és a Tvár irodalmi lapok közölték; 1968 után mindkettőt betiltották. Wernischt szintén nem kerülte el a betiltás: egészen 1989- ig nem publikálhatott, sok-sok írása szamizdatban és külföldön terjedt. Angolul, franciául, lengye­lül jelentek meg szövegei; ő maga egyebek mellett németből, olaszból és oroszból fordít. 2012-ben meg­kapta a cseh állami irodalmi díjat, 2018-ban a Franz Kafka-díjat. A most megjelent, Út Asgábádba című verseskötet különös tájakon tett kirándulásként is felfogható, ahol a bizarr szürrealizmus és a részben paródiaként is értelmez­hető mester-tanítvány tanversek együttese a világról alkotott képünk torzított mása: szorongásélmény, a fogyasztói társadalmat sújtó (ál) problémák mindennapokban meg­születő effektusa, a közeledő vagy éppen a sarkunkra lépő veszély (háború, járvány, klímahatasztrófá) néhol konkrét, néhol szimbolikus felvonultatása, mindez egy verses­kötetben. Wernisch nem bíz sem­mit a véledenre, noha a véleden bizalmát nem játssza el, a fiánya közép-kelet-európai történelem tektonikus mozgása a játékszere, egy szem előtt tartott és véresen ko­molyan vett játék. „Művészetem a szeretet.” A Közép-Európában élőnek Wer­nischt azért jó olvasnia, mert egy percig nem kell tartania attól, hogy a szerző a körön kívül felejti. El­lenkezőleg: szorosan maga mellé veszi, számít rá, része egy kevesek ismerte és értette világrendnek, a kétségbeesés és örökös kételkedés világrendjének. Wernisch megtart, nem enged el. Otthon vagyunk mellette, vele. Minden félelmünkre van egy veszélyesen jó szava, idilli­kus képe. „Kihunyt a fény a kocs­ma ablakában / Sötétben keresem az utat hazafelé / A temetőben bé­kabrekegés.” A szerző a beszélőt illetően nem­egyszer elbizonytalanít, könnyedén szedi rá az olvasót. Tulajdonképpen ki is beszél és ki is a megszólított? Lehetséges válasz erre a dilemmára, hogy egy képzelt naplóban lapozga­tunk, amely a rögzített események révén kísértetiesen emlékeztet a történelemkönyvekre. „Nehezeb­ben lehetett előre jutni, mint a sár­ban, / de a rendeltetési helyünkre valamivel mégis előbb értünk / a tervezettnél.” A mozgalmas verseket helyenként egy-egy állókép váltja fel, bújtatott idill, mintha az ember formálta táj helyébe lassan egy másik, az embert hátrahagyó vidék csúszna, a helyi sörgyár és a közvécék megnyugtató idoma, majd meg páfránnyal és fű­vel benőtt kocsi-út. A jól és tudatosan szerkesztett ver­seskötet mindenkiben felejthetet­len nyomot hagy, már csak azért is, mert érezhetjük: a bőrünkre megy a játék. Ayhan Gökhan Ivan Wernisch: Út Asgábádba - avagy Pumpke és a dalailámák Fiatal írók Szövetsége- Kalligram, 2019, 96oldal A 2040-es évekre az ember­nek sikerül kolonizálnia a Holdat, pár ezer kutató él rajta hatalmas üvegbúrák alatt. A magyar tudósok nem jutottak túl jó helyhez, mert a holdrajzi adottságoknál jobban érdekelte őket, hogy a Tehetség Tengere nevű kráter mellett telepedhessenek le. Laád Szabolcs biokémikus se­hova sem vezető kutatások és kapcsolatok között bolyongva éli az életét a Földön, amikor egy konferencián megpillant­ja és megszereti a gyönyörű Apáti Annát. Egy átitalozott éjszaka során csak annyit tud meg róla, mielőtt nyoma vész, hogy katasztrófaturista. Szabolcs mindenáron meg akarja találni: ha a tévé nagyszabású természeti csapásról számol be valahol a Földön, rögvest oda utazik. Ám hiába a kitartó nyomozás, Anna nem bukkan fel többé, így amikor egy nap egykori iskolatársa azzal az ajánlattal keresi meg Szabolcsot, hogy költözzön ő is a Holdra, habozás nélkül igent mond. Egressy Zoltán új regényében a jövőbeli monarchikus Budapest, az összeomlott pisai ferde torony és az elárasz­tott Liverpool szatirikus díszletei között kalauzolja olvasóját egészen a Holdig, ahol főhőse kénytelen a saját és az emberiség jövőjét is érintő alapkérdésekkel szembesülni. Egressy Zoltán: Hold on, Jelenkor Kiadó, 2019, 354 oldal A mellékletet szerkesztette: Lakatos Krisztina. E-mail: ujszo@ujszo.com . Címlapkép: Shutterstock. Levélcím: DUEL-PRESS, s.r.o., Új Szó - Könyvespolc, P.O.BOX 222, 830 00 Bratislava 3. HOLDDN HAZAI SZERZŐKTŐL AJÁNLJUK A szlovák országgyűlés és a kárpátukrán szóim megvalasztása Popély Árpád új monográfiája a szlovák országgyűlés és a kárpát­ukrán szojm 1938., illetve 1939. évi megválasztását dolgozza fel. Az 1938. szeptember 29-i müncheni egyezmény nem csak a szudétané­­met területek elvesztését jelentette a csehszlovák állam számára. Paradox módon ekkor valósult meg Szlo­vákia és Kárpátalja autonómiája, s ekkor választották meg a két au­tonóm tartomány törvényhozását. A kötet elsőként tesz kísérletet a két választás történetének, azon belül is elsősorban nemzetiségi vo­natkozásainak a feldolgozására. Szerzője a történéseket elsősorban a felvidéki, illetve a kárpátaljai ma­gyarság szemszögéből vizsgálja. A két választás legnagyobb konflik­tusforrását - a többpártrendszer fel­számolása és a választások egypárti jellege mellett - azonban nem feltét­lenül a magyar kisebbség és a hata­lom közötti konfrontáció jelentette, sokkal inkább a szlovákiai ruszinok önálló választási részvételének a meghiúsítása, Kárpátalján pedig az ukrán-ruszin szembenállás. Popély Árpád: Két választás Csehszlovákiában Kalligram, 2019, 264 oldal * * * GRENDEL LAJOS Grendel Lajos regényei és novellái mellett számos esszéisztikus mű­vet is írt. Az eredetileg 2010-ben megjelent A modern magyar iro­dalom története című könyv nem véledenül tűnt el a könyvesboltok­ból néhány hónap leforgása alatt. Grendel Lajos műve több, mint irodalmi bedekker. Egy író iro­dalomtörténete, amely a modern magyar lírában és epikában végbe­ment változásokkal, alakulásokkal foglalkozik, regényeket, novellá­kat, verseket fedez fel. A nyuga­­tosok, a népi írók és az avantgárd által meghatározott 20. században mindig kétfelől nézi a műveket és az alkotókat: saját korukba il­lesztve és a jelenből visszatekintve. Grendel száz éven át, a 19. század végétől az 1980-as évekig kalan­dozik a magyar irodalomban, so­sem feledkezve meg irodalmunk sokszínűségéről és az olvasás örö­méről. A könyv most átdolgozott, felújított kiadásban jelent meg a Kalligramnál. A megjelenés örö­mét beárnyékolja, hogy a kiadást a szerző már nem érhette meg, de a könyvet még maga dolgozta át és egészítette ki. Grendel Lajos: A modem magyar irodalom története Kalligram, 2019, 510 oldal * * * Öt ember - öt hadsereg a béketá­borban. Gazda Albert a szovjet, Tóth Tibor a román, Huncík Péter a csehszlovák, Horváth Viktor a magyar, Makai József a jugoszláv néphadseregben szolgálta le kato­naidejét a nyolcvanas években. Az öt, írással is foglalkozó, középkorú férfi a Cser Kiadó felkérésére vállal­ta, hogy évtizedes távlatból felidézi, milyen volt a pártállami fegyveres erők katonájának lenni. Magyarul. Szándékaik szerint messze túllépve az anekdoták világán. Katonakönyv Cser Kiadó, 2019, 280 oldal Ivan Wernisch

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom