Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)
2019-06-18 / 140. szám
8 I KÜLFÖLD 2019. június 18.1 www.ujszo.com Irán megkezdi az atomalku részleges felmondását RÖVIDEN Szabadon engedték Wongot Hongkong. Kiengedték a börtönből tegnap Hongkongban a különleges igazgatású kínai terület egyik legismertebb demokráciapárti aktivistáját, a 2014-es „esemyős forradalom” egyik vezetőjét, Joshua Wongot. Az előző nap ismét hatalmas - ezúttal már mintegy kétmillió fos - tüntetés volt Hongkongban a kiadatási törvénytervezet visszavonását követelendő. A 22 éves Wongot2018januárjában 3 hónapos börtönbüntetésre ítélték amiatt, hogy a 2014-es tüntetések idején - több társával együtt- nem volt hajlandó eleget tenni egy bírósági végzésnek, miszerint el kell hagyniuk tiltakozásuk helyszínét. Wong közölte, hogy csatlakozik a tüntetőkhöz, akik követelik a kiadatási törvénytervezet visszavonását. A kiadatási törvény módosítását célzó tervezet lehetővé tenné, hogy Hongkong olyan feleknek -köztük Kínának és Tajvannak- adhasson ki gyanúsítottakat, akikkel eddig nem volt kiadatási egyezménye. (MTI) 31 menekültet kimentettek Ankara. Kb. 43 emberrel a fedélzetén tegnap elsüllyedt egy menekülteket szállító kishajó az Egei-tenger török partjainál. A hatóságok 31 bajbajutott embert ki tudtak menteni a vízből, 12- nek azonban már csak a holttestét találták meg - közölte a török parti őrség. A szerencsétlenség Mugla tartomány Bodrum körzetében, a félsziget csücskében található Hüseyin-foknál történt, a görögországi Kösz szigetével szemben. Az utasok állampolgárságára a jelentés nem tért ki, és egyelőre a baleset oka is ismeretlen. (MTI) Biden népszerűbb, mint Trump Washington. A Fox televízió felmérése szerint Joe Biden támogatottsága nagyobb, mint Donald Trump republikánus párti elnöké. A republikánusokhoz közel álló televízió vasárnap nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatása szerint a demokrata párti elnökjelöltaspiráns Joe Biden 10 százalékkal vezet Donald Trump előtt. „A demokraták biztos kezű vezetőt akarnak” - szűrte le a következtetést a Fox. Felmérésében Joe Biden támogatottsága 49 százalékos, míg Donald Trumpot a megkérdezettek 39 százaléka látná szívesen ismét elnökként. A közvéleménykutatás nemcsak a politikusok támogatottságára terjedt ki, hanem az amerikai társadalmat foglalkoztató kérdésekre is. Ebből kiderült, hogy az abortusz ügye mind a demokraták, mind a republikánusok táborában nagyon fontos választási téma lesz. A megkérdezettek 64 százaléka úgy gondolja, hogy a szövetségi legfelsőbb bíróságnak érvényben kellene hagynia az abortusz lehetőségét biztosító, ún. Roe/W ade-döntést. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Dubaj/Teherán. Irán tegnap bejelentette, az utóbbi időben megsokszorozta urándúsítási tevékenységének ütemét, így tíz nap múlva készlete az enyhén dúsított uránból meg fogja haladni azt a mennyiséget, amelyet a nagyhatalmakkal 2015-ben kötött megállapodás enged neki. Haszan Róháni iráni elnök májusban közölte, hogy országa megkezdi a nukleáris megállapodás részMTI-ÖSSZEFOGLALÓ Isztambul. Nem kezelte jól a menekültügyet Isztambul, de magára is hagyták Törökországot ebben a kérdésben - jelentette ki vasárnap késő este Ekrem Imamoglu, a márciusi 31-i isztambuli főpolgármester-választás legfőbb ellenzéki jelöltje. Imamoglu akkori győzelmét a kormány semmisnek nyilvánította, s emiatt most tévévitában mérkőzött meg kormánypárti ellenfelével a június 23-án megismétlendő választás előtt. Imamoglu vitapartnere az a Binali Yildirim volt, aki a kormányzó, iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) jelöltjeként indult március végén az isztambuli főpolgármesteri székért, de alulmaradt. Később a kormánypárt „szervezett szabálytalanságokra” hivatkozva a nem hivatalos végleges felmondását amiatt, hogy az Egyesült Államok tavaly egyoldalúan teljesen felmondta azt a maga részéről, és újra szankciókat vezetett be Irán ellen. Hozzátette, hogy ha a többi aláíró ország - elsősorban az európaiak - 60 napon belül nem védi meg Iránt az amerikai szankcióktól, akkor elkezdik az urán nagyobb ütemű dúsítását. Róháni szombaton figyelmeztetett, hogy folytatják ezt a tevékenységet, ha nem kapnak „pozitívjelzéseket” a szerződésben részes országoktól. Az iráni atomenergia-ügyi szervezet szóvivője tegnap az állami téeredmény érvénytelenítését kérte a Legfőbb Választási Tanácsnál (YSK), aminek a testület helyt is adott. A vitában több téma is terítékre került, így az Isztambulban élő migránsok ügye is. Imamoglu szerint a regisztrált szíriaiak 547 ezren vannak, de megfigyelők szerint akár az egymilliót is meghaladhatja a számuk. Kifejtette: Isztambul nem kezelte jól a menekültügyet, de magára is hagyták Törökországot a kérdésben. „Isztambul utcái veszélyben vannak, a török emberek úgy gondolják, hogy elveszik előlük a kenyeret” - tette hozzá. Yildirim ezzel kapcsolatban megjegyezte: Törökország a menekülteket vendégül látja, de ha megzavarják a békét, a nyugalmat, vagy törvénytelen dolgot kövemek el, a hatóságok nem haboznak, hazaküldik őket. Választási ígéretként egyébként mind Imamoglu, mind Yildirim kedvezményeket és több százezer új munkahelyet helyezett kilátásba. vének nyilatkozva azt mondta: megnégyszerezték a dúsítás ütemét, sőt, nemrég még jobban felgyorsították, így 10 nap múlva készletük a 3,67 százalékosra dúsított urán-hexafluoridból meg fogja haladni a 300 kilogrammot, a 2015-ös szerződés által megszabott felső korlátot. „De van még idejük a nyugati országoknak a cselekvésre, noha közvetve jelezték már, hogy képtelenek rá. Ne számítsanak arra, hogy a 60 nap letelte után kapnak újabb 60 napot” - jelentette ki Behrúz Kamalvandi. Az európai aláírók - Nagy-Yildirim megismételte korábbi nyilatkozatait, amelyek szerint az őrá adott szavazatokat ellopták, és Imamogluhoz írták. Imamoglu viszont azt hánytorgatta fel, hogy március 31. éjszakáján, amikor Yildirim addigi előnye az ő javára átfordulni látszott, az Anadolu török állami hírügynökség megszakította és 12 órás időtartamra felfüggesztette az adatszolgáltatást, Yildirim pedig bejelentette, hogy nyert. Isztambulban, ahol mintegy 10,5 millió a választásra jogosultak száma, a hivatalos végeredmény alapján Imamoglu március 31 -én 13 ezer 729 szavazattal előzte meg Yildirimet 15 évnyi kormánypárti vezetés után. Yildirim egykor az ország közlekedésügyi minisztere, miniszterelnöke és házelnöke is volt. Imamoglu korábban a legnagyobb ellenzéki tömörülés, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) színeiben Isztambul Beyíikdüzü városrészének polgármestereként tevékenykedett. Britannia, Franciaország és Németország - tavaly megígérték Teheránnak, hogy kidolgoznak egy mechanizmust, amellyel meg lehet kerülni az Irán elleni amerikai kereskedelmi szankciókat, de ebben nem történt sok előrelépés, az európai magáncégek fokozatosan felmondják az együttműködést Teheránnal. A nukleáris megállapodásnak az a kitétele, hogy Irán nem tárolhat 300 kilogrammnál többet az enyhén dúsított uránból, azt a cél szolgálta, hogy legalább egy évbe teljen neki atombomba előállításához szükséges mennyiségű hasadóanyag felhalmozása. Önmérsékletre int az Európai Unió BrUsszel/Luxembourg. Önmérsékletre szólított fel a két tartályhajó ellen az Ománi-öbölben elkövetett támadás ügyében tegnap több európai uniós ország külügyminisztere. A tárcavezetők luxembourgi tanácsülését megelőző nyilatkozatokban több résztvevő is beszélt a támadásokról, amelyekért az Egyesült Államok szerint Irán a felelős. Ezen az állásponton van többek között az Egyesült Királyság és Szaúd- Arábia is, míg Teherán tagadja, hogy szerepe lenne a történtekben. Federica Mogherini, az EU leülés biztonságpolitikai főképviselője például elmondta, nyugodtan és bölcsen kell eljárni az ügyben, a világ, s különösképp a közelkeleti térség ugyanis nem engedhet meg magának egy újabb válságot. „Úgy gondoljuk, hogy nagyon, nagyon óvatosán kell kezelni a kérdést. Még az információgyűjtés zajlik” - közölte Heiko Maas német külügyminiszter, hozzátéve, hogy az incidens „természetesen bonyolultabbá teszi” az iráni nukleáris szerződés fenntartását. Hasonlóan vélekedett finn kollégája, Pekka Haavisto is, kiemelve, hogy ugyan az incidens rendkívül aggasztó,. egyértelmű bizonyítékokra van szükség a fellépéshez. Jean Asselbom, a luxemburgi diplomácia vezetője óva intett az olyan „meggondolatlan lépésektől”, amelyek például az iraki háború kirobbanásához vezettek 2003-ban. „Meggyőződésem, hogy nem szabad hibásan azt hinni, hogy fegyverekkel megoldható egy probléma a Közel- Keleten” - fogalmazott. Több résztvevő, köztük Stef Biok holland és Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter pedig azt hangoztatta, hogy az atomalkut külön kell kezelni ettől az ügytől. A két tartályhajó eddig ismeretlen körülmények között múlt csütörtökön sérült meg az Ománi-öbölben, a Hormuziszoros közelében, nem messze az iráni partoktól. Az eddigi beszámolók szerint több robbanás történt a fedélzeten, és mindkét hajón tűz ütött ki. António Guterres ENSZ- főtitkár a múlt héten független kivizsgálást sürgetett az ügyben. (MTI) Az izraeli kormány a Szíriától elfoglalt Golán-fennsíkon ülésezve úgy döntött, hogy települést hoznak létre a térségben, amelyet azamerikai elnökről neveznek el. „A Golán izraeli és mindigaz is marad" - jelentette ki Benjámin Netanjahu ügyvezető miniszterelnök, aki „Izrael igen nagy barátjának nevezte Donald Trumpot, mert olyan döntést hozott, amilyent előtte még senki". A kormányfő ezzel arra utalt, hogy Trump március 25-én Izrael részeként ismerte el a Szíriától az 1967-es, „hatnapos háborúban" elfoglalt és 1981-ben annektált területet. A nemzetközi közösség a fennsík északi részének bekebelezését nem ismeri el. Az új, mostantól hivatalosan Trump-dombnak nevezett telepet még fel kell építeni. A telepnévtáblát Netanjahu jelenlétében David Friedman amerikai nagykövet (balra) avatta fel. (TASR/AP-feivétei) Tévévita Isztambulért
