Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)
2019-06-18 / 140. szám
www.ujszo.com | 2019. június 18. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Kulturális veszteségeink 45. Az eltűnő felnőtt amatőr színjátszás nyomában JUHÁSZ KATALIN A elmúlt hét legprpr fontosabb hazai / % W magyar kulturális A jBL MLU eseménye a komáromi Jókai Napok, az amatőr színjátszók fesztiválja volt. Lehet arról vitatkozni, hogy sok vagy kevés tíz versenyelőadás, lehet nosztalgiázni, nagyobb számokkal dobálózni, de lehet örülni is annak, hogy az 56. évfolyam is lezajlott, hogy még mindig él ez a rendezvény. Az azonban mindenképp a kulturális veszteségek kategóriájába tartozik, hogy a „felnőtt” amatőr színjátszók elveszítették játékkedvüket az utóbbi években. Ez a versengés két kategóriában zajlik (diákcsoportok, felnőttek), az igazságos döntések érdekében, hogy ne kelljen a zsűrinek tizenhat és ötvenhat éves színjátszók teljesítményét összehasonlítania. Az arányok azonban évek óta kiegyenlíthetetlenek. Idén mindössze három felnőtt csoport mérette meg magát a Jókai Napokon. Két nagy múltú csapat, a nánaiak és a lévaiak, illetve az újoncnak számító, idén másodszor Komáromba utazó kassaiak. (A háromból két produkció ráadásul elég régi, tavaly mutatták be őket Szepsiben, az Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztiválon. Ami persze nem baj, hiszen legalább sokáig érlelhették, tökéletesíthették őket, mégis tény, hogy nem a Jókai Napokra készültek.) Realista vagyok, jól tudom, hogy bármilyen fogékony is az ember az ilyenjellegü időtöltés/munka/szórakozás iránt, az amatőr színházasdinak általában vége szakad az érettségit követően. A nagy többséget egészen másfelé sodoija az élet, jönnek a különféle problémák, feladatok, kezdve a puszta létfenntartással, folytatva a családi dolgokkal, és megfejelve a karrierépítés rögös útjával. Szép emlék marad csupán az iskolai színjátszó csoport. Naná, hogy ez sem kevés, hiszen ott szinte észrevétlenül tanul meg az ember csapatban dolgozni egy közös célért, értetően és lámpaláz nélkül beszélni sok ember előtt, illetve különbséget tenni jó és rossz előadás között - ami bizony komoly tudomány. Mert aki állt már színpadon, aki részt vett egy előadás létrehozásában, az más szemmel néz egy profi produkciót is. Azt nem lehet megvezetni hatásos világítással, elkápráztatni pazar kosztümökkel, megríkatni ordas közhelyekkel. Én azért szoktam vörösre tapsolni a tenyerem egy-egy felnőtt amatőr színjátszó csoport előadásán, mert nemcsak a darab karaktereit látom a színpadon, hanem a villanyszerelőt, a sofőrt, a napközis tanárnőt, a zöldségest, a gondnokot és a jogászdoktort is, amint egy közös jelenetben megnevettetik, vagy éppen gondolkodásra késztetik a város/falu lakosságát. Hatalmas sikereket lehet elérni ezzel „helyben”, de a szomszéd városban/faluban is. Egy országos versenyen azonban szigorúbb a közeg, ahhoz a fellépéshez már bátorság kell. Nos, vagy ez a bátorság kopott ki az emberekből, vagy egyszerűen kevesebb csoport tud működni „ebben a mai, rohanó világban” - elnézést az ordas közhelyért. Egyébként ugyanez a helyzet a Tompa Mihály Országos Versenyen is, lasszóval fogják a szervezők a felnőtt vers- és prózamondókat, hogy ne kelljen megszüntetni a kategóriát. Már az egyetemisták közül is kevesen érnek rá ilyesmire, pedig egy-két éve még díjakat nyertek hasonló versenyeken. De ez már a következő kulturális veszteség, ne vonjuk össze a kettőt, hanem számozzuk meg őket szépen, külön-külön. Az új SDKÚ MÓZES SZABOLCS lovákia kellős közepén, az emberekért. Csak semmi kitüremkedés balra vagy jobbra, középről nyújtja kezét a választónak az exelnök. Megszületett, aminek meg kellett születnie. Hosszú vajúdás után létrejött az Elnök Pártja, amit akár új SDKÚ-nak is nevezhetnénk. Sok meglepetést a tegnapi bemutatkozás már nem tartogatott. Az elmúlt napokban-hetekben sorra szivárogtak ki az ismertebb nevek, a párt irányultsága is többé-kevésbé köztudott volt. Most jön az érdemi munka, a részletes program pedig szeptemberben, amiből a súlypontok és az elvi háttér úgy-ahogy talán kiolvashatóak lesznek. Első és második látszatra a Za l’udí (Az Emberekért) azok pártja lesz, akiket hidegen hagynak az ideológiai csatározások, akik egy értékrendileg semleges, technokrata megközelítéssel dolgozó gyüjtőpártra vártak. Valami olyanra, mint fénykorában az SDKÚ volt. Üljünk be kicsit az időgépbe! A KDH az abortuszt szigorítaná, az ANO a könnyüdrogok fogyasztását engedélyezné? Dzurindát mindkettő hidegen hagyja, pártját is, frakciójának egy kisebb része ezt, egy másik része amazt támogatná, de végül egyik sem megy át. Ilyen szerepet vinne most Kiska pártja is, a nagy kérdés az, 2020-ban ez még működőképes modell-e? Akármerre nézünk, az identitással kapcsolatos témák határozzák meg a közbeszédet, a civilizációs-kulturális ügyek mentén jönnek létre formációk és szövetségek. A legutóbbi EP-választás nagy, kontinentális szintű tanulsága is az, hogy a középen álló, pragmatikus ügyek mentén politizáló, ám a megosztó kérdésekben csak „sunnyogó” centrumpártok gyengültek. Lehet, hogy a választók jelentős részét nem az elvont eszmék érdeklik, hanem hogy jobban keressenek, jobb közszolgáltatásokat kapjanak, igazságosan működjön az állam. így van, ám szinte minden szakpolitikai kérdésnek megvan a maga elvi alapja, ideológiai sorvezetője. Ez nemcsak az abortusz vagy a marihuána legalizálása kapcsán merül fel, megtalálható az adócsökkentés, a minimálbér-növelés, az ingyenes vasúti közlekedés, az anyasági támogatás összegének témájában, az oktatásban, kultúrában, pénzügyekben, családtámogatásban, bárhol. Hány hónapig utalják az anyaságit, kelljen fizetni az orvosnál, mennyi adót és járulékot fizessenek a kisvállalkozók? Ezek elsősorban nem matematikai, pénzügyi kérdések, az értékrend és a hosszabb távú célok döntenek. Kiska több érdekes és hiteles személyiséget is a csapatában tudhat, ám az új párt legfőbb devizája a pártelnök-alapító személye, akinek népszerűségét viszont kikezdték az elmúlt évek harcai, ám még mindig az egyik legelismertebb szlovák politikus. Ez egyszerre előnye és hátránya a pártnak: azok, akiket taszít Kiska személye, egy jó program és szimpatikus mezőnyjátékosok esetében sem fog akarni a pártra szavazni. Egy alapszintű, 6-10 százalék közötti támogatást viszont már a startpozícióban biztosít ez az az érték, amiről sok induló párt csak álmodhatott az elmúlt két évtizedben. Az új párt nem légüres térbe érkezik, így nemcsak azt lesz izgalmas figyelni, hány százalékon fog állni 2020 márciusában, hanem hogy mit tesz a többiek népszerűségével. Közvetett hatása a kisebb ellenzéki formációk összefogására is lehet, mivel a következő hónapokban várhatóan többen is az 5 százalék körüli veszélyzónában végzik. Mivel Kiska az elmúlt öt évben nem tudott és akart érdemben a magyarokkal foglalkozni, a szlovákiai magyar választók várhatóan nem fognak tömött sorokban hozzá pártolni. A magyar szereplők közül egyedül a Hídra lehet veszélyes, elszipkázva annak szlovák vagy félig szlovák identitású szavazóit - már akik az elmúlt egy év ámokfutása után megmaradtak még Bugáréknál. FIGYELŐ lyükre, „így töltve velük minőségi időt”. Azt is mondta, szeretnék, hogy a vágyott gyerekek megszülessenek, ehhez segíthet a Vállvetve apával akció (amikor az apa beviszi a gyerekét a munkahelyére). Az államtitkár jelenlétében Bedő Imre, a Férfiak Klubja vezetője elmondta, azért indították el a kezdeményezést, mert úgy látták, nem egyértelmű, hogyan kell ünnepelni az apák napját. így. (ú) Minőségi idő apával A magyar kormány tegnap kinyilatkoztatta, hogy nemcsak a család fontos számára, hanem az apa is. Az emberminisztérium helyettes államtitkára, Beneda Attila kijelentette, elkötelezett amellett, hogy „az apákra is kellő figyelem jusson”. A Vállvetve apával eseményen azt javasolta, az apák vigyék be gyereküket a munkahe-A dzsihádista nők ugyanolyan fanatikusak, mint a férfiak Egyre nagyobb szerepet játszanak a nők a dzsihádban és az Iszlám Állam tevékenységében, mind a Közel-Keleten, mind a nyugati országokban. Az Europol, az Európai Unió rendőrségi együttműködést koordináló ügynökségének friss értékelése szerint a jelenség hosszú távon kihatással lehet más iszlamista terrorcsoportok működésére is. Fokozatosan kiderül, hogy a nők fontos szerepet töltöttek be az Iszlám Állam uralta iraki és Szíriái területeken a média, az erkölcsrendőrség, illetve az egészségügy és az oktatás terén is, nélkülük nem is lett volna működőképes a kalifátus. Emellett a dzsihádista nők ideológiailag ugyanolyan fanatikusak, mint a férfiak. Az Europol 34 oldalas dokumentuma hangsúlyozza, hogy a korábbi hasonló terroristacsoportokhoz képest az Iszlám Állam propagandaanyagaiban látványosan több nő szerepel, a szerzők között is több a nő, valamint sok esetben a célközönséget is a nők jelentik. Nem az Iszlám Állam az első olyan terrorszervezet, amely nem csak férfiakat buzdított csatlakozásra, és vonzerejének egy részét a nők számára az adta, hogy férfi kísérő nélkül utazhattak a kalifátusban. A terrormilícia ellenőrizte terület zsugorodásával pedig sokan fegyvert fogtak a korábban más feladatokat ellátó nők közül is. „Aggodalomra ad okot, hogy a nők fokozott részvétele a dzsihádista nők szerepének jelentős változását eredményezheti a jövőben” — húzták alá a szakértők. Az Europol közölte: a szélsőséges csoportokban ugyan még tartja magát az az elgondolás, hogy a nőknek nem a harc a feladata, könnyen átalakulhat az eddigi hagyományos „háztartásbeli” szerepük. Az Iszlám Állam Európai Unióban tavaly elítélt volt tagjainak mintegy 15 százaléka nő, ami több, mint a korábbi években. (MTI)
