Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)

2019-06-15 / 138. szám

6 KÜLFÖLD 2019. június 15. lwww.ujszo.com RÖVIDEN Új-zólandi terror: semmi megbánás Christchurch. Nem vallotta bűnösnek magát tegnapi bírósági meghallgatásán az az ausztráliai férfi, aki 51 embert lőtt agyon két mecsetben Christchurch városá­ban március 15-én, a muzulmán pénteki ima idején. A 28 éves Brenton Tarrant csupán videó­felvételen nyilatkozott, a Christ­­churchben tartott eljárás során is a maximális szigorral őrzött aucklandi börtönben volt. Vallo­másában semmi megbánást nem mutatott. A szélsőjobboldali né­zeteket valló férfi a fehér felsőbb­rendűség eszméjének híve. (MTI) Húszi drónokat lőttek le a szaúdiak Rijád. Jemenből érkező, robba­nószerekkel megrakott öt drónt fogott el és semmisített meg teg­nap a szaúdi légvédelem - kö­zölte a jemeni húszi lázadók ellen harcoló, Rijád vezette szövetség szóvivője. Turki al-Máliki hoz­zátette, hogy a pilóta nélküli re­pülőgépekkel a síita húszik ismét a királyság délnyugati részén fekvő Abha polgári repülőterét vették célba. A húszik az elmúlt hónapban jelentősen fokozták rakéta- és dróncsapásaikat Szaúd-Arábia ellen. (MTI) Veszedelmesek a dzsihádista nők Hága. Egyre nagyobb szerepet játszanak a női dzsihádisták az Iszlám Állam terrorszervezet tevékenységében, mind a Közel- Keleten, mind a nyugati orszá­gokban - írta jelentésében az Európai Unió rendőrségi együttműködést koordináló ügynöksége (Europol). A tegnap közzétett értékelés szerint a nők fontos szerepet töltöttek be az Iszlám Állam uralta iraki és Szí­riái területeken a média, az er­kölcsrendőrség, valamint az egészségügy és az oktatás terén is, enélkül nem is lett volna működőképes a „kalifátus”. (MTI) Lemond Pavel Filip moldáv kormánya Chisinau. Lemond Pavel Filip eddigi moldovai miniszterelnök kormánya, a korábban kormány­zó Moldovai Demokrata Párt (MDP) pedig ellenzékbe vonul, lehetőséget adva ezzel a politikai válság rendezésére - jelentette be tegnap Vladimir Cebotari, az MDP alelnöke. Mint mondta, az MDP elismeri Maia Sandu mi­niszterelnök szombaton alakult koalíciós kormányát. (MTI) Svédország kiutasít öt radikális imámot Stockholm. Svédország kiutasít öt radikális imámot, akik veszé­lyeztetik az ország biztonságát. Ä svéd biztonsági szolgálat (S APÓ) szerint az érintett hitszó­nokok fokozott terrorveszélynek tették ki az országot. Fontos szerepet játszottak szélsőséges körökben, ezrek radikalizálódá­­sához járultak hozzá. (MTI) Égő tankerek, dráguló kőolaj köze a tartályhajók elleni újabb támadásokhoz az Ománi-öbölben Sikerült megfékezni a tüzet a két tartályhajón, amely az Ománi-öbölben csü­törtökön gyulladt ki egyelőre ismeretlen eredetű támadás miatt (tasr/ap) Teherán szerint nincs ÖSSZEFOGLALÓ New York/Teherán. Irán ENSZ- küldöttsége határozottan elutasította a - megfogalma­zás szerint - megalapozatlan amerikai vádakat, amelyek szerint köze van a két tartály­hajó elleni csütörtöki táma­dásokhoz az Ománi-öbölben. Egyelőre tisztázatlan körül­mények között sérült meg a japán és a norvég tulajdonban levő két tartályhajó. Washing­ton az akció elkövetósóért Iránt tette felelőssé. Az incidenst követően Szaúd- Arábia - Irán regionális politikai el­lenlábasa - közölte, egyetért az ame­rikai gyanúsítással. „Nincs okunk kételkedni, Irán már sokszor tett ha­sonlót” - mondta a CNN amerikai hírtévének a szaúdi külügyminisz­ter. Nagy-Britannia szintén osztja az amerikai véleményt, és elsődleges gyanúsítottja Irán. Jeremy Hunt kül­ügyminiszter figyelmeztette is Te­heránt, hogy ezek az akciók „rend­kívül esztelenek, mélyen aggasztó­ak, és olyan időben történnek, ami­kor úgyis nagy a feszültség”. Nor­végia szerint azonban egyelőre túl korai „ujjal mutogatni”, és követ­keztetéseket levonni arról, hogy ki volt a felelős az Ománi-öbölben el­követett támadásokért. Mohamed Dzsavád Zaríf iráni kül­ügyminiszter visszautasította az USA vádaskodását, Zaríf szerint az Egye­sült Államok a tartályhajók elleni tá­madást ürügyként használja fel, hogy „szabotázsdiplomáciát” folytasson Irán ellen. Az iráni külügyminiszter tegnapi Twitter-bejegyzésében arról ír: „Azzal, hogy az USA azonnali vá­daskodásba kezdett Irán ellen, anél­kül,hogy lenne bármilyen tárgyi vagy közvetett bizonyítéka, csak nyilván­valóvá tette, hogy a B csapat a B terv felé mozdul el: szabotázsdiplomáci­ára, illetve az Irán elleni gazdasági terrorizmus elfedésére”. Utóbbival Zaríf az Irán ellen újból bevezetett amerikai szankciókra utalt, a „B csa­pattal” pedig John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadóra, aki Teherán szerint rendszerváltást sze­retne Iránban, ezért katonai konflik­tust akar kiprovokálni. Kérdéses azonban, hogy a tartály­hajók esetére mikor derül fény. Má­jus 12-én ugyanis hasonló esemé­nyek zajlottak: ismeretlen tettesek szabotázsakciót követtek el két sza­údi, egy norvég és egy emírségek­­beli teherhajó ellen az Ománi­öbÖlben (a világ egyik legfontosabb vízi útvonala, a kőolaj szállítások szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi-szoros közelében), és az­óta sem tudni, ki lehetett a megbízó. Az emírségek kormányzata annyira jutott, hogy múlt héten az ENSZ Biztonsági Tanácsában közölte: az incidens mögött vélhetően állami szereplő áll. Viszont most az ameri­kai haditengerészet nyilvánosságra hozta egyik felderítő gépe felvételét, amelyen az látható, az iráni Forra­dalmi Gárda rohamcsónakja meg­közelíti az egyik tartályhajót, és egy katona eltávolít valamit az oldaláról. Az amerikaiak értelmezésében egy fel nem robbant mágneses tengeri aknát, amit az amerikaiak búvárjai is igyekeztek volna begyűjteni mint bizonyítékot. Bárki követte is el a tá­madásokat, egy ilyen akcióval aránytalanul nagy zavart képes okozni. A piacok egyből idegesen reagáltak, tegnap a nyersolaj ára 3 százalékpontot emelkedett. (MTI, 444) Dezinformátorok dolgoztak az EP-választás idején Az európai parlamenti válasz­tás nem volt mentes a félreve­zető információktól, főként az orosz forrásokkal kapcsolat­ban álló szereplők próbálták befolyásolni a szavazókat és a választások eredményét - közölte az Európai Bizottság a dezinformáció elleni küzdelem terón elért eredményekről. Brüsszel. A tegnap kiadott brüsszeli jelentés szerint a választás előtt több olyan összehangolt fellé­pésre is fény derült, amelyek célja az volt, hogy ellentéteket szító anya­gokat terjesszenek online platfor­mokon, például internetes roboto­kon és hamis felhasználói fiókokon keresztül. Egyértelműen látszik azonban, hogy a tényellenőrző új­ságírók és platformok, nemzeti ha­tóságok, valamint a civil társadalom bevonásával hozott uniós intézke­dések segítettek a támadások elhá­rításában és a demokratikus folya­matok megzavarására irányuló kí­sérletek leleplezésében. A közvéle­mény fokozott tudatossága pedig megnehezítette a rosszindulatú sze­replők számára, hogy manipulálják a nyilvános vitát - írták. A brüsszeli jelentés arról számolt be, hogy az EP-választást befolyásolni kívánó hamis információk elleni uniós fel­lépésjegyében az EU hatékonyabbá tette a dezinformáció azonosításá­hoz, illetve az azzal szembeni fellé­péshez szükséges képességeit. A hamis hírek visszaszorítását célzó gyakorlati kódex által segítette az online platformokon megjelenő po­litikai üzenetek átláthatóságát, illet­ve a szóban forgó platformok által kínált szolgáltatások manipulativ igénybevételének megelőzését. To­vábbá növelte a dezinformációval szembeni társadalmi tudatosságot, a kiépített riasztási rendszerrel össze­kötött uniós és nemzeti szintű vá­lasztási hálózatok létrehozása révén pedig javította a lehetséges fenye­getésekkel kapcsolatos együttmű­ködést. A demokratikus folyamatok és az uniós intézmények védelme érdeké­ben folyamatos kutatásra és megfe­lelő emberi erőforrásokra van szük­ség, hogy az új tendenciákkal és gya­korlatokkal szemben az EU továbbra is eredményesen fel tudjon lépni. A jelentés kiemelte azt is, hogy az onli­ne platformoknak különös felelőssé­gük van a dezinformáció kezelése te­rén. A Facebook, a Google és a Twit­ter már némi előrehaladást ért el a ha­mis hírek visszaszorítását célzó gya­korlati kódexnek köszönhetően. A beszámoló szerint valamennyi plat­form haladást ért el a politikai hir­detések átláthatósága terén. A Face­book már lépéseket tett a témafóku­­szú hirdetések átláthatóságának biz­tosításáért, a Google-nak és a Twit­­temek ugyanakkor még be kell hoz­nia az e téren meglevő lemaradását. A Google, a Facebook és a Twitter arról számolt be, hogy hatékonyabbá tették a reklámelhelyezések ellenőr­zését azért, hogy korlátozzák a rossz szándékkal folytatott ,’Jdikkvadász­­gyakorlatokat”, illetve csökkentsék a hamis információt terjesztők rek­lámbevételeit. (MTI) A hónap végén távozik hivatalából Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház ve­zető szóvivője (felvételünkön). Donald Trump amerikai elnök tudatta, a szóvi­vőnő visszatér szülőföldjére, Arkansas államba. A szóvivő a jövő évi választá­son indul az állam kormányzói posztjáért. A 36 esztendős, 3 gyermekes nő 2017 nyarán vette át a hivatalt Sean Spicertől, és elég gyorsan bizonyította lojalitá­sát az elnökhöz, amikor olyanokat mondott, hogy Isten akarta, hogy Trump le­gyen az elnök. Sanders a sajtóval már nem volt ennyire jóban, gyakran ismé­telgette főnöke kedvenc kérdéselhárító kifejezését, hogy fake news... (tasr/ap) Fogynak a tory jelöltek London. Visszalépett az egyik jelölt a kormányzó brit Konzerva­tív Párt vezetőválasztási versengé­séből. Matt Hancock egészségügyi miniszter tegnapi kilépésével hatan maradtak a párt vezetői tisztségére és így a miniszterelnöki posztra pá­lyázók mezőnyében. A távozó Theresa May miniszterelnök párt­vezetői tisztségéért folyó versen­gésben eredetileg 13 jelölt indult. Hárman már a tényleges utódvá­lasztási folyamat kezdete előtt meggondolták magukat, további három jelölt pedig az alsóházi kon­zervatív frakció vezetőválasztási szavazássorozatának csütörtökön tartott első fordulójában esett ki. A 40 éves Hancock - aki visszalépé­séig a mezőny legfiatalabb tagja volt - a csütörtöki frakciószavazá­son a bennmaradt jelöltek közül az utolsó előtti helyre került, 20 frak­­cióvoksot begyűjtve. Hancock személyében olyan jelölt lépett vissza, aki többször is hangozta azt a meggyőződését, hogy az Egye­sült Királyságnak megállapodás­sal, rendezett módon kell kilépnie az Európai Unióból, melynek je­lenlegi határideje október 31. Az első fordulóban utcahossznyi előnnyel Boris Johnson volt kül­ügyminiszter végzett az élen, 114 szavazatot szerzett a kemény bre­­xittől sem ódzkodó politikus. A 2. helyre Jeremy Hunt jelenlegi kül­ügyminiszter került 43 frakciósza­vazattal. Utánuk Michael Gove környezetvédelmi miniszter (37), Dominic Raab volt brexitügyi mi­niszter (27) és Sajid Javid belügy­miniszter (23) a sorrend. A követ­kezőjövő keddi fordulóban a frak­ciólétszám 10 százalékának meg­felelő számú szavazatot kell összegyűjteniük a jelölteknek a ki­esés elkerüléséhez. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom