Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)

2019-06-13 / 136. szám

www.ujszo.com | 2019. június 13. ISKOLA UTCA |23 A Jókai és kora vetélkedő országos döntőj e A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége a Jókai Mór Alapiskolával 2005-ben hirdette meg első ízben a Jókai és kora irodalmi és műveltségi vetélkedőt. Az iskolai és országos szintű megmérettetést azóta is minden évben megszervezik az érdeklődő, olvasni szerető tanulók részére a nagy mesemondó tiszteletére. E nemes verseny elsődleges célja felhívni a figyelmet a klasszikus iro­dalom értékeire, a Felvidék gazdag irodalmi hagyományainak ápolása, Jókai szellemiségének megőrzése, életművének újbóli felfedeztetése az iskolásokkal. A versenyfelhívás a pedagógusszövetség égisze alatt a 2018/19-es tanévben is az alapisko­lák felső tagozatos, valamint a nyolcosztályos gimnáziumok l^L évfolyamát látogató diákjainak szólt. A tanulóknak évről évre tanúbi­zonyságot kell tenniük, mennyire ismerik a romantika e kiemelkedő alakjának életútját, a kort, amelyben élt és alkotott. Ehhez adott segítsé­get Lengyel Dénes így élt Jókai című műve, s el kellett olvasniuk az író egyik legnépszerűbb regényét, a Névtelen vár címűt. A Jókai és kora vetélkedőbe bene­vezett iskolák háromtagú csapatokat alkotva két fordulóban bizonyíthat­nak: az iskolai megmérettetésen leg­jobban teljesítő csapatok jutnak be az j^‘Ickíap •Emléklap Az országos döntőt a gútai Corvin Mátyás Alapiskola csapata nyerte (Fotó: SZMPSZ) országos döntőbe, melynek a komá­romi Jókai Mór Alapiskola ad ott­hont, és az iskolai, valamint az or­szágos döntő feladatait is az intéz­mény magyartanárai állítják össze. A tanév elején meghirdetett műveltségi vetélkedőn való részvé­tel több hónapon át tartó alapos fel­készülést igényelt. A vetélkedőre ti­zenegy háromtagú csapat jelentke­zett, végül 7 birkózott meg az iskolai feladatsorokkal, közülük került ki a három dobogós csapat. A döntőben a csapatok változatos írásbeli és szóbeli feladatokban mérték össze tudásukat, a már ha­gyományos kvízkérdések mellett keresztrejtvényt, szómagyarázatot, anagrammákat, a filmadaptáció egyes részleteit is felhasználó fel­adatokat oldottak a versenyzők. A jó megoldásokhoz az átfogó ismeretek mellett gazdag szókincsre, árnyalt kifejezőkészségre, gyors helyzet­felismerésre, igényességre és krea­tivitásra is szükség volt. Az országos döntőt a gútai Corvin Mátyás Alapiskola tanulói nyerték (Kovác Barbara, Őszi Karola, Tóth Ákos). Felkészítőjük Molnár Szilvia tanárnő. A képzeletbeli dobogó második fokára a komáromi Selye János Gimnázium csapata léphetett (Va­nya Zsuzsanna, Horváth Orsolya, Gulyás Gábor Zsombor), felkészí­tőjük Spátay Adriana tanárnő volt. A csicsói Gáspár Sámuel Alapis­kola tanulóiból álló csapatot (Győri Vivien, Valocsa Csenge) Dr. Fábik Mónika készítette fel, ők szerezték meg a harmadik helyet a megméret­tetésen. A kellemes, oldott hangulatú ve­télkedőn jól érezték magukat mind a versenyző csapattagok, mind a fel­készítők. A szervezők nevében a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségé­nek országos alelnöke, Vörös Mária megköszönte az igényes felkészü­lést, a pedagógusok áldozatos, tan­órán kívüli munkáját, majd a zsűri tagjaitól valamennyi résztvevő név­re szóló emléklapot és könyvjutal­mat vehetett át. A vetélkedőt az Em­beri Erőforrások Minisztériuma, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Bethlen Gábor Zrt. támogatta. Az országos döntő az iskola elő­csarnokában levő Jókai-dombormű megkoszorúzásával zárult. A mi bajnokaink Az érsekújvári Pázmány Páter Gimnázium Mi One? diákújságja az idei Mádiasztár országos versenyen 1. helyezést árt el. Ráadásul riporteri kategóriában is mi hoztuk el az 1. dijat. Viszonzásul a szép eredményért és egész évi munkájukért tehetséges diákjaimnak életre szóló élményt szerettem volna ajándékozni. A tanév során már jártak az Új Szó, a Vasárnap, a Pátria rádió szerkesz­tőségében, megismerkedhettek a hazai sajtó néhány jeles képviselő­jével, ami nagyon inspirálóan hatott rájuk. Mi lehet ennél is lelkesítőbb? Hogy egy kicsit szimuláljuk a „nagyok” munkáját, regisztráltam szerkesztőségünket a DAC-Nagy­­mihály meccsre. így a dunaszerda­­helyi MÓL Aréna egyedi hangulatát az akkreditált újságíróknak fenntar­tott Press szektorban élhették át. Részt vehettek a mérkőzés utáni hi­vatalos sajtótájékoztatón, ahol első­sorban természetesen az Új Szó-s Bőd Titanillára és Somogyi Tiborra voltak kíváncsiak munka közben. Interjút készíthettek a labdarúgók­kal, kifaggatták Kalmár Zsoltot, Vi­da Mátét, Vida Kristophert. Testkö­zelből figyelhették Nagy Krisztián sajtófőnök profizmusát, amitől na­gyobb ámulatba már csak a 10 294 szurkoló határtalan szenvedélye ej­tette őket. Kisfilmet forgattak, fo­tóztak, beszámolóik diákújságun­kat, honlapunkat, közösségi olda­lunkat gazdagítják. Teljes szívemből kívánom az él­ményt minden pedagógusnak tanít­ványaival. A klub iskolákat is utaz­tat rendszeresen a mérkőzéseire, csak kitartóan kell pályázni. Mi is egy egész évet vártunk a meghívás­ra, de lám: sikerült. A pázmányos bajnokok találkozhattak mind­annyiunk bajnokaival. Teli torokból énekeltük egész úton hazafelé: „Mi­csoda érzés, micsoda mámor, mikor a csapatom a stadionban látom...” Benkő Tímea A pázmányosoka DAC edzőjével, Peter Hyballával (Somogyi Tibor felvétele) A hidak töréspróbája a diákok Hídépítő Versenyének legizgalmasabb ré­sze (Fotó: GESZ) Hogyan bír el egy kiló ötszázat? A komáromi Gépipari és Elekt­rotechnikai Szakközépiskola minden évben bekapcsolódik a Komáromi Napok több mint egy­hetes rendezvénysorozatába. Áz esemény, amely a nagyközönség érdeklődésére is számot tart, a di­ákok Hídépítő Versenye, valójá­ban annak a legizgalmasabb része, a hidak töréspróbája. Idén a meg­mérettetésre 22 hurkapálcikából készült hidat neveztek, amelyet aztán látványosan széttörtek. A versenybe iskolánk diákjai nevezhettek be saját készítésű híddal, de meghirdettük a régió középiskoláiban is. A komáromi iparisták mellett a Párkányi Szak­­középiskola diákjai is jelentkez­tek. A híd anyaga kizárólag ke­reskedelmi forgalomban kapható hurkapálcika lehetett, az egyes pálcákat tetszőleges ragasztó­­anyaggal rögzíthették egymáshoz a versenyzők. A híd maximális súlya nem léphette túl az 1000 g­ot (a beépített terhelőelemmel és szemes csavarral együtt!). A ver­seny során a helyezéseket kizáró­lag a töréspróbán mért legna­gyobb teherbírás mértéke hatá­rozta meg. A verseny 1. helyét Bozsenyik Balázs (III. C) és Hajdú Zsolt (III. C) Nem-e elnevezésű hídja sze­rezte meg, amely rekord terhelést: 504, 3 kg-ot bírt törésig, majdnem 100 kilóval meghaladva az eddigi legjobb teljesítményt. A 2. helye­zést Csókás Kristóf (III. C) és Ba­­nyár Dávid (III. C) nyerte el, akik­nek Menj le hídba nevű alkotása 332,1 kg-ot bírt törésig. A 3. he­lyen Erdős István (IV. C) és Benes Dávid (IV. C) végzett, A kihívó stabil 2.0 nevű hídjuk 188,7 kg-ot teljesített. A nézők szavazhattak a legszebb kialakítású hídra is, ezt a díjat Uher Péter (III. C) és Sebők Ádám (III. C) Z. Ábel nevű hídja nyerte el. Pinke Péter tanár

Next

/
Oldalképek
Tartalom