Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)
2019-06-13 / 136. szám
ISKOLA UTCA 241 2019. június 13.1 www.ujszo.com Selyés diák a Szent Korona vetélkedőn Adunaszerdahelyi diákok Janus Pannonius szobránál a pécsi Barbakán kertben (Fotó: dvsz) Bejárták Tolnát, Baranyát A közelmúltban a budapesti Történeti Múzeum gótikus termében került sor a Szent Korona és a magyar királyi koronázási jelvények című történelmi vetélkedő döntőjére. A magyar Oktatási Hivatal által szervezett, középiskolások történelmi vetélkedője a tanév egyik legnagyobb megmérettetése volt a történelmet kedvelő diákjaink részére. Nem kisebb feladattal kellett megbirkózniuk, mint feltárni és elsajátítani a nemzeti egységünket szimbolizáló Szent Korona és koronázásijelvények történetét, közjogi jelentését, regényes utazásait, helytörténeti vonatkozásait. Kováé Szilárd és tanára, Dr. Deák Irén (Fotó: SJG) A verseny jelentőségét emeli, hogy több mint 600 Kárpát-medencei magyar középiskolás kapcsolódott be a megmérettetésbe. A két internetes forduló után 11 diák jutott az országos döntőbe, közöttük Kovác Szilárd, a Selye János Gimnázium III. A osztályos tanulója. A nemzeti történelmünk iránt elkötelezett 18 éves gimnazista nagy odaadással vetette magát a koronatörténet kutatásába. Különleges feladat volt a döntőre elkészíteni egy kreatív videót a „Szülőföldem és a Szent Korona” címmel, melyben egy saját mottón keresztül arra is választ kellett adni, hogyan és miért jó kötődni a Szent Koronához helyi emlékeken, történeteken keresztül is. Szilárdnak könnyű dolga volt, hiszen ki ne ismerné a híres koronarablás és V. László születésének komáromi történetét?! Vagy épp ezért volt nagy kihívás? Németh Csaba III. A osztályos tanuló technikai segítségével végül egy látványos kisfilm készült, melyben meginterjúvolták Mácza Mihály és Elek József történészt, koronát raboltak a várban, s ezt rímekbe foglalva versbe mondták: „Országunk jelképe, nemzetünk egysége e büszke Korona, keresztény mivoltunk ősi alapja. Sem csel, sem erő nem gyengíti nagyságát, mint ahogy a Kőszűz védi Komárom várát!” - fejezi ki érzéseit Szilárd a film végén. A zsűri elismerését is kivívta, oly mértékben, hogy a „házi készítésű” koronánkat a döntőben bemutatásra kérték. A komoly szakmai zsűri előtt zajló többórás döntőben Szilárd sikeresen helytállt, és az előkelő 5. helyezést érte el. Jutalma, a döntő résztvevőivel együtt, az Oktatási Hivatal pénzjutalma mellett egy szakmai tanulmányút a nagybecsű zsűri kíséretével a Szent Korona nyomában. Gratulálunk Szilárdnak, és további történelemtanulmányaihoz sok sikert kívánunk! Jó érzés tudni, hogy diákjaink, követve tanításunkat, kellő magyarságtudattal bírnak, és készek nemzeti értékeink továbbvitelére. Dr. Deák Irén történelemtanár Bejárták Tolnát, Baranyát - ez a mondás valóban érvényes a du naszerda helyi Vidékfejlesztési Szakközépiskola vendéglátéipari tanulmányi szakon tanúié első és negyedéves diákjaira, hiszen sokfelé megfordultak kétnapos osztálykirándulásuk során. Útjuk első állomása a Kelet- Mecsek legszebb völgye, a magyar Svájcként is emlegetett Obánya volt. Természetjárásuk során a folyamatosan összeszűkülő völgy mélyén egymást váltották a zúgok, a kis vízesések, csobogók. Sűrű, magas, egyenes törzsű, árnyékot adó bükkerdőben jutottak el az izgalmas, vadregényes túraút „látványosságaihoz”, a csepegő sziklákhoz és a krétakori vulkanikus mozgások következtében ferdén zubogó vízeséshez. Az Öreg-patak partján kellemes időjárási körülmények közt megtett többórás gyaloglás után szálláshelyüket Orfíín foglalták el. Bár csak egyetlen éjszakát töltöttek a festői környezetben elterülő településen, egy esti séta és egy reggeli tókerülő túra keretében némileg fel tudták fedezni annak természeti kincseit. A kirándulás következő célállomása Baranya megye központja, Pécs volt. Az idő rövidsége ellenére is sikerült a gyönyörű mediterrán város jó néhány nevezetességét megismerni. Jártak a kivételes, köralapú erődítménynél, a Barbakánnál, megcsodálták a monumentális Székesegyházat és a páratlan, török kori Dzsámit. Felfedezték Janus Pannonius, Liszt Ferenc, Babits Mihály, Csontváry Kosztka Tivadar szobrát, megtekintették a lakatfalakat, sétáltak a város legimpozánsabb utcájában, a Király utcában, felfedezték az egykori pécsi villamosközlekedés emlékeit, megcsodálták az esti fényekben pompázó vízjátékot a Széchenyi téren. A kétnapos csapatépítés utolsó helyszíne a Tolna megyei Pörböly volt, ahol Magyarország egyetlen ártéri erdészeti kisvasútjára szálltak fel. A természetvédelmi oltalom alatt álló Gemenci erdőben haladó vonatról vaddisznócsaládokat, szarvasokat és erdei madarakat láthattak, a Malomtelelő megállónál levő megfigyelőtoronyból pedig a mocsárréten élő vízimadarakat figyelhették meg. A kirándulás résztvevői rengeteg élménnyel és ismeretanyaggal gazdagodva tértek haza. ( ki ) Őrvidéken j ártunk - Wir waren im Burgenland A komáromi Selye János Gimnázium németül tanuló diákjainak az idei iskolaévben is lehetőségük nyílt eltölteni egy napot az ausztriai Burgenland tartományban a „Német nap" nevű program keretében. A tanulmányi kirándulásra május végén került sor. A 80 diák reggel két autóbusszal indult úrnak. A csapat két részre osztódott, a programokon felváltva vettünk részt. Az első megálló Mönchhof volt, ahol megtekintettük a falumúzeumot, így visszacsöppentünk a múltba, és átélhettük az osztrák falusi emberek sok évtizeddel ezelőtti mindennapjait. Láttunk korabeli cipészműhelyt, pékséget, fodrászatot, hentesboltot, vendéglőt, iskolát, postahivatalt, sőt benézhettünk néhány autentikusan berendezett családi házba is. Megismerkedtünk a kukoricaszárító, a tejcsamok, a csendőrség, a szérű, a cséplőgép fogalmával is. Érdekes volt megtapasztalni az azóta beállt változásokat a világban, amelyek kihatnak a mi életünkre is. A csoport egyik felét német, míg a másik felét magyar nyelvű idegenvezető kalauzolta végig ebben a száz évvel ezelőtt még Magyarországhoz tartozó falucskában. A program második helyszíne Ei-1 DÍÉSE WOClíff É KONZERT A kismartoni Esterházy-kastély előtt senstadt, azaz Kismarton volt. Itt elénk tárult egy gyönyörű, klasszicista épület, az Esterházy-kastély. Mikor beléptünk, elállt a lélegzetünk a csodás bálteremtől, amelyet ma a nagy zeneszerző tiszteletére Haydn-teremnek neveznek. Sok érdekességet megtudtunk a történelmi családról és az ott zenekari vezetőként és zeneszerzőként tevékenykedő Joseph Haydnról is. Bejártuk a kastély sok termét, a pompás hálószobáktól a tetőtéri eldugott szobácskákon át egészen a barokk kápolnáig. Megtudtuk, hogy az Esterházyak számára mindig fontos volt magyarságuk, és ápolták is. Az idegenvezetés itt is két nyelven folyt, németül és magyarul. Ezután következett az ebédszünet, amikor mindenki kamatoztathatta a nyelvtudását az osztrák éttermekben. Utunk ezután a rendezett, gyönyörűen karbantartott Schlossparkba vezetett, ahol mindenki kicsit megpihenhetett, élvezhette a természet közelségét vagy épp fényképezkedhetett. Végül egy különleges építésű és külsejű templomba, a Bergkirchébe néztünk be, ahol a Haydn-mauzóleum is található. Útközben persze rengeteg ötletet merítettünk: szívesen megnéznénk egyszer a Fertő-tó közelében levő legnagyobb osztrák szabadidőparkot, esetleg egy kerékpártúrán felfedeznénk a tó természeti szépségeit. Talán jövőre? Köszönjük a tanárnőknek a szervezést, nagyon jól éreztük magunkat! Juhász Eszter, III.D